RÉVHELYI ELEMÉR: A TATAI MAJOLIKA TÖRTÉNETE / Bibliotheca Humanitatis Historica - A Magyar Nemzeti Múzeum művelődéstörténeti kiadványai 8. (Budapest, 1941)

Tartalomjegyzék - III. A gyár fénykora. (1772—1788)

- 24 ­Iáig az uradalom segélyezéséből élt. 1 2 Özv. Her­manné idejében még egy feslő, Metzinger Már­ton is a tatai gyárban dolgozott. Valószínűleg Radieliel együtt, mint annak tanítványa került Tatára, mert 1773-ban már itt találjuk. Elég fiatalon 1791-ben halt meg Tatán 39 éves ko­rában. 1 3 1776-tól 1782-ig nem tudjuk milyen mun­kakörben, de az anyakönyvi bejegyzések szerint a gyár alkalmazottai sorába tartozott Springer Albert is (Porcelaner sodalis). 1* Ugyancsak is­meretlen szereposztásban dolgozott a gyárban a tiroli származású Bettin Ferenc, ki 1781-ben Tatán kötött házasságot. Talán festő lehetett, mert a gyár két ismert festője, Radiel J. és Me­tzinger M. voltak az esketés tanúi. 1 6 Holicsról került Tatára Bacour, vagy Pa­quor József modellkészítő 1779-ben. Legkitar­tóbb tagja volt a tatai együttesnek, mert az üzem megszűnéséig nem hagyta el munkahelyét. Lo­tharingiai származású atyja, Bacour (Paquor) Péter már 1750-től csaknem haláláig a holicsi gyár korongozója volt. 1 6 Szoros barátságot és atyafiságot tartott fenn a Germain és Durnois családdal. Fivérével, János­sal együtt mint vér­beli kerámikusok gyermekeiket is a holicsi gyár­ban helyezték el s e két családnak egy időben nem kevesebb mint 5 tagja dolgozott a műhe­lyekben. 1' Bacour József már Magyarországon, Holicson született s Tatán házasodott 1781-ben. 1 2 Gr. Esterházy lvl. Protoc. (lt. sz. 41) 343. I. „Meg­szegényedett és meg-vakull Radiel Fabrikabéli kép írónak 1/i öl ía. Most 6 íorint és a 1° Augusti íinem anni antici­palo holnaponként 4 írt. assignóltatott ex fundo Elemosy­nae gratiose resoluto. Approbáltatott Tata 15. Julii 1807. Bezerédy Ignác m. p." — 11 gyermeke volt; abból 8 Ho­licson, 3 Tatán született. A Talán születetteknek kereszt­szülője ifj. Kuny Domonkos és édesanyja özv. Herman Sándorné szül. Frank Krisztina volt. Tatai letelepedésekor a magyarság körében nagy közszeretetben részesülhetett, mert 10 jónevű magyar család gyermekét tartotta kereszt­víz alá. 1 3 Tatai r. k. pléb. hiv. Lib. Defunct. Ao 1791 IX. 22 sepultus est Martinus Mezinger Pictor in Majolica, an­nor. 39. — 3 gyermekénél a keresztszülői tisztséget ifj. Kuny Domonkos vállalta ; kétszer mostohatestvérével e­gyütt, egy alkalommal pedig már feleségével, Perczel Er­zsébettel, a negyedik és ötödik gyermekét a későbbi Schlögl házaspár tartotta keresztvíz alá. 1 4 Tatai r. k. pléb. hiv. Lib. Bapt. Fia 1776 okt. 26­án már Tatán született, úgyszintén leánya is 1781-ben. 1 6 Tatai r. k. pléb. hiv. Lib. Copul. N° 4. 206. 1. 1 8 Schirek C.: id. m. 115. és 127. 1. 1 7 Schirek C. id. m. 98., 99., 114., 115. I. - Ba­cour Ignác Budán is dolgozott Kuny Domonkos gyárában. Hat gyermekének a Schlögl házaspár volt a keresztszülője. 1 8 1782-ben az özvegy újabb szerződéssel biztosítja a gyár jövőjét, de már nem 3 éven­ként megújítható, hanem 10 esztendőre szóló szerződést kötött az uradalommal évi 165 frt. bérleti díj lefizetése ellenében. 1 9 S bár már az öreg kor éveit járta az özvegy, de a fiatalos akarattal és lelkesedéssel megáldott gyárvezető­nő előtt csak egy cél lebegett: a gyárat men­nél nagyobb színvonalra emelni s az üzem éle­tét és annak ütemét megkönnyíteni, illetőleg megsokszorozni. így a fokozott termelés követ­keztében a berendezés különösen műszaki te­kintetben 1786-ban még nagyobb átalakításon ment át. Ekkor a XVIII. századi Magyarország egyik legnagyobb mérnöktehetsége, az uradalom szolgálatában álló Böhm Ferenc saját tervei szerint konstruált vízierőre működő gépezetet állított be. 2 0 így lépett az egykor szerény esz­közökkel elindított kis vállalkozás műhelye az akkori idők fogalmának megfelelően a modern hazai gyárak sorába. Holies nem is birta to­vább az iramot s lassanként kénytelen volt a majolika gyártását erősen csökkenteni, majd termelését is beszüntetni. Helyette áttért az or­szágban még verseny nélkül álló s a divato­sabbá vált angol kőedénygyártásra s erre ren­dezte be üzemét. Arról, hogy ebben az időben Tatán még egy majolika gyár lett volna, nincsen tudomá­sunk s ezért a magát tatai gyárigazgatónak ne­vező s később Budára telepedett ifj. Kuny Do­monkost az özv. Hermanné gyárában működő munkatársak közé kell soroznunk. Ifj. Kuny neve, tatai szereplése és az önmagáról írt ked­vező minősítés — amire később visszatérünk — még zavarosabbá tette a tatai majolika­gyártás történetének irodalmát. Még a rajna­vidéki Durlachban, egy évvel atyja holicsi ván­dorútja előtt született 1754-ben. 2 1 Holicson ne­velkedett s 15 éves korában mint serdülő ifjú kerüli mostohaatyjával, Hermann Sándorral Ta­tára. Valószínűnek tartjuk, hogy atyjától örö­költ tehetségével, mostohaatyjától megtanult is­mereteivel és tudósával a festésen és a modell­1 8 Holicsi r. k. pléb. hiv. Lib. Bapt. 1754 augusztus 15. — Tatai r. k. pléb. hiv. Lib. Copul. Nr. 4. 205. 1. 1 9 Gr. Esterházy Ivt. Protoc. Offic. Exactor, (lt. sz. 1355) 961. sz. 2 0 Gr. Esterházy lvt. Specificalio. ill. sz. 26.) 39. sz. 2 1 Siklóssy László: Kuny Domonkos, egy budai ke­ramikus a XVIII. században. 8. 25. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom