RÉVHELYI ELEMÉR: A TATAI MAJOLIKA TÖRTÉNETE / Bibliotheca Humanitatis Historica - A Magyar Nemzeti Múzeum művelődéstörténeti kiadványai 8. (Budapest, 1941)
Tartalomjegyzék - Előszó
ELŐSZÓ. A magyarországi kerámia iránti szélesebbkörű érdeklődés csak újabbkeletű. Ismereteink a hazai fajansz történetéről is még meglehetősen hézagosak ; hiányzik e téren a rendszeres kutatás s így a részletek, az összefüggések homályosak. A magyar fajansztermékek értékelése is éppen ki nem elégítő tudásunknál fogva még mindig ingadozó, önkényes, gyűjtésükben rendszert, folytonosságot nem találunk. A legismertebb és legkeresettebb fajansztárgyak eddig a holicsi gyár termékei voltak, melyek meglehetősen nagy számban is maradtak fenn. Vonzóerejüket a császári alapításhoz fűződő hírnév adta meg, elterjedésüket viszont a nagyüzemű termelés és az árusítási kedvezmények biztosították. Schirek Károly alapvető munkája részleteiben is feltárta a holicsi gyár működésének történetét s ez a körülmény csak fokozta a holicsi termékek iránti érdeklődést s azoknak gyűjtését. Holies mellett többé-kevésbbé még Tata, Buda, Stomfa, Kisbér és Pongyelok szórványosan előforduló készítményeit ismerjük, de ezeknek történetéről a budai üzem kivételével — melyet Siklóssy László értékes tanulmányban dolgozott fel — eddig keveset tudtunk. A Tatai Piarista Öregdiákok Szövetsége egyik fontos feladatául tűzte ki a tatai majolika iparművészeti jelentőségének, értékének tisztázását. S amikor a szövetség elnöke, Magyary Zoltán többünknek megbízást adott Tata történetének és művészettörténetének megírására, ugyanakkor gondoskodott arról is, hogy az általa létesített Tatai Múzeumban a tatai majolikának minél teljesebb gyűjteménye mutassa be annak művészi színvonalát, gazdagságát. Ebből a készülőben levő nagyobb művészettörténeti munkából vált ki a tatai majolikának e kötetbe foglalt története, mely önálló tanulmánnyá bővült. Kutató munkánkat nagyban elősegítette néhai gróf Esterházy Ferenc megértése, ki megnyitotta számunkra a tatai hitbizományi levéltárat. A majolikagyár működésének legfontosabb írásbeli emlékeit innen nyertük. Átnéztük a tatai és holicsi plébánia anyakönyveit is s értékes bejegyzéseikből ismertük meg a gyárban dolgozó mesterek és vezetők neveit, valamint életrajzi adataikat. Csaknem levéltári anyagként kapcsolódnak tanulmányunkba a tatai majolika emlékek. Ezeknek felkutatása, lefényképezése s feldolgozása egy további lépést jelentett munkánkban. Ebben nagy segítségünkre volt az Országos Magyar Történeti Múzeum főigazgatója, gróf Zichy István, és a magángyűjtemények tulajdonosai, akiknek nevét és gyűjteményük anyagát külön jegyzékben soroljuk fel. Fogadják megértő támogatásukért hálás köszönetünket. Budapest, 1940. Karácsony. Révhelyi Elemér.
