RÉVHELYI ELEMÉR: A TATAI MAJOLIKA TÖRTÉNETE / Bibliotheca Humanitatis Historica - A Magyar Nemzeti Múzeum művelődéstörténeti kiadványai 8. (Budapest, 1941)
Tartalomjegyzék - VIII. A gyár termékei
- 70 — is e kimutatás szövegére, de azzal a megjegyzéssel, hogy a számadási adatok dacára egyetlenegy ismert plasztikai munka sem hozható Schweiger nevével kapcsolatba. Feltevése alapján el is ejti szobrászunk holicsi szereplését, mint a gyár kötelékébe nem tartozó idegen mestert. 21 Tévedését a holicsi anyakönyvekkel igazolhatjuk, mert Schweiger mintegy 13 évig élt Holicson s a gyárat irányító kis elzász-Iotharingiai csoporttal tartott szoros kapcsolatot. Schirek tanulmányában egyedül az 1779-től — tehát jóval Schweiger távozása után — Holicson működő Merz H. modellkészítő egyik-másik figurális edénymintáját véli felismerni az'emlékeken. 2 2 Kísérlete azonban igen kevés eredmény Holies nagyszámú szobrászati alkotásaival szemben s továbbra is megoldatlanul hagyta a legkiválóbb darabok, Holies fénykorából származó emlékek szerzőségének kérdését. Holies mindaddig, míg nem tudott állandó szobrászt szerződtetni, a porcellánplasztika közkedvelt mintáinak másolataira adott időnként megbízást. Schweiger letelepedésével és bevonásával megváltozott a helyzet. Kibővült a szobrászati termékek tárgyköre s a gyár már eredeti formákkal lephette meg a vásárló közönséget. E munkákon tárgykiválasztásukban és megfogalmazásukban itt-ott ugyan erősen érezhető a porcellánplasztika, különösen Meissen és Bécs hatása, ami azt mutatja, hogy a gyár maga is alkalmazkodni kívánt a közönség ízléséhez, mikor a legkeresettebb porcellánalakok típusait átvette és felhasználta a fajansz-szobrászatban. A kölcsönzött típusok azonbn Schweiger kezében egyes daraboknál már új átértelmezést kaptak. Nem másolatok többé, hanem művészi szabadsággal megmintázott új plasztikai formák. Ha végigtekintünk a holicsi anyag ismert figurális emlékein, úgy nagy meglepetéssel veszszük észre, hogy azoknak nagy része jelzetlen, ami holicsi eredetüket könnyen kétségessé tehetné. Itt csak a legnagyobb gyűjteményt, az Iparművészeti Tár anyagát vesszük figyelembe s már ebben is feltűnően sok jelzetlen darabot találunk. Egy részüknél ez ugyan még nem zárná ki holicsi eredetüket, mert a megjelölt azonos darabokkal való egybevetés valószínűvé teszi holicsi származásukat. De az egyedülálló jelzetlen emlékeknél összehasonlító anyag hiányában ugyanolyan valószínűséggel és 2 1 Schirek id. m. 299. 1. 2 2 Schirek id. m. 22., 121. 239., 254. i. jogosan foglalhatunk állást ezen darabok tatai származása mellett is. Stíluskritikai alapon ugyanis nehéz eldönteni a jelzetlen tárgyak hovátartozását, mivel itt egyazon mester munkáiról van szó. A két működési állomás közti határvonalat mindaddig nem is vonhatjuk meg élesebben, míg Schweiger művészetéről, különösen a gyárakon kivüli egyéb alkotásairól nem nyerünk teljesebb, összefoglaló képet. Egyelőre csak annyira mehetünk a szétválasztásban, hogy mit tartunk korábbi és mit későbbi alkotásnak. Egy ilyen hozzávetőleges s tulajdonképen csak két nagy időegység szerinti megkülönböztetés is már közelebb vezethet a holicsi és tatai darabok eredetének meghatározásához. Itt azért tértünk ki a jelzetlen figurális majolika tárgyakra, mert azok — hacsak nem hamisítványok — gyakrabban fordulnak elő, mint egyéb jelzésnélküli edényformák. Ezt olyképen magyarázhatjuk, hogy a figurális ábrázolások többé-kevésbbé a szobrászok egyéni munkái voltak s a művész a maga formálta alkotásait nem mindenkor adta át a gyárnak. Esetleg csak kísérletképen készült el egy-egy minta, mely felett a szobrász szabadon rendelkezhetett s akkor minden jelzés nélkül, talán magától az alkotó művésztől került ajándékképen mások birtokába. Ezért találunk oly ritkán a jelzetlen tárggyal azonos kivitelű jelzett darabot. Annak dacára, hogy a holicsi figurális termékek szerzőségéről írott feljegyzéseink nincsenek — bár az említett francia-nyelvű kimutatásból már következtethetünk erre — mégis Schweigerben látjuk Holies legszebb darabjainak mesterét. Állításunkat nemcsak a tatai majolika emlékekkel való rokonság igazolja, hanem Schweiger egyéb tatai munkássága, amire már írott bizonyítékaink vannak. 2 8 Szereplése a tatai gyárban szintén nem vonható kétségbe, mert annak egyik alapító tagja volt. Schirek, ki a holicsi figurális tárgyak mesterkérdését nem tudta megoldani, érdekesen jegyzi meg, hogy nagy tévedés lenne itt akár Germainre, akár pedig Cuny-ra gondolni, mint e tárgyak szerzőire. 24 Germain és Cuny különben is a festésben és a gyártás technikai részében voltak gyakorlottabbak. Mint műhelyvezetők általános szakismeretükkel irányították a melléjük beosztott szobrászt és mintakészítőt. E daraboknak azonban ők sohasem voltak alkotó művészei. A műhely 2 3 Révhelyi id. m. 18. I. 2 4 Schirek id. m. 248. ].
