RÉVHELYI ELEMÉR: A TATAI MAJOLIKA TÖRTÉNETE / Bibliotheca Humanitatis Historica - A Magyar Nemzeti Múzeum művelődéstörténeti kiadványai 8. (Budapest, 1941)
Tartalomjegyzék - VIII. A gyár termékei
- 61 — E) Virágfüzéres és szalagcsokros ábrázolások. Ha az eddig felsorolt ábrázolások nagyjában Holicson is megtalálhatók, úgy a virágfüzéres ábrázolások már teljes szakítást és új utat jelentenek a tatai majolikagyártásban. Éppen abban az időben, amikor Holicson a hanyatlás jelei mutatkoznak, ugyanakkor egy új művészi áramlat váltja fel a rokoko világ zátonyra jutott művészetét. A színgazdagság és formatobzódás után a meghiggadás, a kiegyensúlyozás kap elsőbbségi jogot. Francia földön bontja ki szárnyait az új művészi meglátás s XVI. Lajos korának lesz művészi kifejezője. Az új stilus, mely már a klasszicizmusnak előhírnöke, előkészítője, egy kissé álmatag, bágyadt, hasonló a fáradság utáni szendergéshez; mintha nem is a maga lábán járna. Botorkálásában az antik világ felé fordul érdeklődése és vágyakozása s lassanként szívja magába a régmúlt idők művészi formakincseit. Ezeket élesztgeti, ezeket akarja feltámasztani, hogy visszaálmodhassa a mult szépségeszményeit. Az antik művészet feltárt romjai s elrejtett emlékei új erővel ihletik meg az emberiséget, de a keresés mohóságában nem a benső törvényszerűségek, csak a külső jelek, sokszor csak kicsinyes részletek találnak megértésre, utánzásra. Az iparművészet s benne a kerámia művészete ismerte fel leghamarabb a helyes utat. Gondoljunk csak Falconet nemesvonalú vázáira. Felszabadulva a bárok ornamentika súlyos terhétől és a rokoko bóditó, fantasztikus cikornyáitól, szemlélődésében a könnyed, finom, áttekinthető vonalvezetésben kereshetle és lelte meg e rövid ideig tartó korszak a maga örömét. Igaz, hogy az iparművészet törekvéseit nem kötötte a monumentális művészetek nagyobb felelőssége és konstruktiv törvényszerűsége. így könnyebben játszhatott az antik művészet részletformáival, díszítőelemeivel. Római és pompeji freskók hatása alatt különösen fontos szerepet kaptak a virágfüzéres, levélkoszorús s szalagcsokros dekorációk. A Louisseize stílusnak hazánkban Tata volt első megértője, felvevő állomása. Magvetője nem kisebb ember, mint Fellner Jakab, Tata híres építésze. Magyarországban innen sugárzott szét a későbarok klasszicizmusának művészete ; itt talált legerősebb talajra. így tudjuk csak megérteni, hogy a hazai majolikaművészetben is miért éppen Tata hódolt az új stílusváltozásnak. Holies és Stomfa távol, szinte elszigetelten éltek a monumentális művészetektől, nem volt szorosabb értelemben vett művészi környezetük. Holies csak Bécs közvetítésével s annak szűrőjén keresztül jutott az újító áramlatokhoz. Holies sorsa teljesen Bécstől függött, a bécsi importot dolgozta át. Hiányzott a megihlető levegő, az alkotó szellem, ami megvolt a tatai művészi körben. A budai gyár talán megtalálta volna a helyes utat, hiszen Tatának volt hűséges gyermeke, Tata anyai keze bocsátotta útjára, az őrködött felette. Buda és Pest művészetének hatása alatt bizonyára kedvező légkörben fejlődhetett volna tovább. Azonban alig hogy saját lábára állt, a sors kegyetlensége, Kuny Domonkos tragédiája folytán már el is bukott a budai gyár. 9 Tata az 1780-as években önmagára talált, nem volt veszélyes versenytársa, függetlenítette magát Holies befolyásától s áttért az új művészeti irányzat útjára. Innen kezdve eltérőek egymástól a két gyár termékei. Diner a mult század végén írt kisebb tanulmányában igen helyes megfigyeléssel jegyzi meg, hogy a tatai gyárnak egyedülálló sajátos darabjai a XVI. Lajos stílusában készült finom edények. (Tata hatte eine Spezialität, nämlich sehr feine Gefässe im Stile Ludwigs XVI.) 1 0 Az edények formái leegyszerűsödnek, a profilok nyugodtabbak, szelídebb körvonalzásúak s részben új alakok jelentkeznek. Megtisztulnak a felületek, fokozatosan megszűnik a szinek élénksége, tüzessége, sokfélesége s a mérsékelt díszítés bensőbb összhangba kerül az edény alakjával. E készítmények már magukon viselik a lecsendesedett rokokó stílusjegyeit. Kezdetben levélsorral váltakozó törtvonalú szalagminták és hullámos vonalvezetésű indasorok, majd szalagcsokros díszítések, festett és reliefszerű virágos füzérek (girlandok, fesztonok) kerülnek az edényekre s az architektonikus asztaldíszekre. Az utóbbi tárgyakról azonban kerámiai ritkaságuk és fontosságuk miatt külön fejezetben számolunk be. Az idetartozó csoport darabjai: 1. Vízmosó kanna öblös testtel, egyszerű hajlított ívelésű füllel. Hullámosszélű felső részét és talpát körülfutó lilaszínű, törtvonalú szalagsor és zöldszínű levelek díszítik. Jelzése kékfestésű T az 1790-es évek végéről. M. 18 cm. (Piar. Múz. VIII. tábla 1. sz.) 9 Siklóssy L. id. m. 1 0 Diner id. m. 54. I.
