RÉVHELYI ELEMÉR: A TATAI MAJOLIKA TÖRTÉNETE / Bibliotheca Humanitatis Historica - A Magyar Nemzeti Múzeum művelődéstörténeti kiadványai 8. (Budapest, 1941)
Tartalomjegyzék - IV. A gyár további sikerei. (1788—1820)
- 32 teljesen új készletekkel látták el a tatai, csákvári, cseklészi és pápai kastélyokat. 2 8 De életének utolsó éveiben már özv. Schlöglné sem bírta a harcot a kőedény- és porcellángyárak minderősebb versenyével szemben. Az újabb Fellendülés talán kisegítette özv Schlöglnét pillanatnyi anyagi zavaraiból, de ereje megtört, belefáradt a küzdelembe. Belátta, hogy a gyárat úgy sem tarthatja meg családjának, gyermekei számára, mert legidősebb leányának, ki férje halála után 1812. augusztus 3-án 16 éves korában Pasteiner Józseffel, egy tóvárosi kereskedő fiával kötött házasságot, 2 9 sem hajlama, sem kedve nem volt a családi tradíció folytatására, az üzem vezetésére. Az ifjú vő pedig, mint egykor Schlögl György, inkább a kevesebb kockázattal járó üzletek vezetését vállalta magára. Ilyen körülmények mellett a magára maradt özv. Schlölglné adósságai növekedése miatt egy utolsó kísérletet tett a gyár megmentésére s a majolikaüzem lecsökkentésével mégis csak áttért a kőedénygyártásra. De ennek bevezetését s irányítását már idegen kézre, a soproni Stingl Vincére bízta. Halála előtt egy évvel a. gyár teljes vezetését is átadta Stinglnek, akivel 1819ben szerződést kötött 3 évre, mert ekkor járt le elhalt férjének, Schlögl Györgynek 30 éves szerződése az uradalommal. 3 0 Számunkra nagy meglepetés volt a tatai kőedénygyártásra vonatkozó adatok feltárása. Az irodalom ugyanis eddig teljesen figyelmen kívül hagyta a tatai kőedénygyártást, holott Tatán, tehát a hiteles helyen, egyes családoknál 2 8 Gr. Esterházy lvt. Rubricale. (lt. sz. 183) 12., 13.. 21., 92. t. 2 9 Schirek id. m. 71. 1. — Tatai r. k. pléb. hiv. Lib. Copul. 3 0 Gr. Esterházy lvt. Protoc. (lt. sz. 59) 642 , 1520. sz. még ma is található ezekből az évekből származó kőedény. E ritka darabokból — mert mint látni fogjuk a nyerészkedési vágy és személyeskedő viszályok hamarosan letörték az új vállalkozást — a tatai Piarista Múzeum is őriz néhány példányt. Kísérletek a kőedénygyártásra azonban már'jóval korábban is történtek, mert Mayer, a holicsi gyár igazgatója magyarországi üzemlátogatásairól beszámolva már 1809-ben azt írja egyik levelében, hogy nemcsak Kassán, hanem Tatán és Budán is gyártanak angol kőedényeket, de a két utóbbi helyen még nagyon is közepes eredménnyel. 8 1 Tatán az intenzivebb kőedénygyártás időtartama mindössze 6—7 évet tehet ki, ha számításba vesszük a Stingl-féle szerződés előtti, valamint a következő esztendőket. Igaz, hogy később a Fischerék pénzén új lendülettel indul meg a kőedény- valamint a fajanszgyártás is, de ez már egy újabb vállalkozást, egy új, modernebb korszakot jelentett. Özv, Schlöglné 1820 december 10-én hunyta le szemét 56 éves korában. 8 2 Halála jelenti a tatai majolika- és kőedénygyár végső napjait is. Ami ezután következik, az már csak a kísérletek, hatalmi kérdések, civakodások és a hozzánemértés ideje, a hanyatlás siettetése. A tatai Hermannn család neve özv. Schlöglnével kihalt s a név eltűnésével rövidesen vállalkozásuk is megszűnt. A gyár további hanyatlását az utódok, az örökösök már nem tudták megakadályozni s hozzánemértésük csak siettette a gyár beszüntetését. Schlöglné halálával körülbelül le is zárult e nagymultú, királyi alapítással vetekedő, jóhírű gyár utolsó fejezete. 3 1 Schirek id. m. 89. I. 3 2 Rédey Miklós : A tatai majolika. (A magyar kerómika története 1917. 52. 1.) — Tatai r. k. pléb. hiv. Lib. Defunct.
