RÉVHELYI ELEMÉR: A TATAI MAJOLIKA TÖRTÉNETE / Bibliotheca Humanitatis Historica - A Magyar Nemzeti Múzeum művelődéstörténeti kiadványai 8. (Budapest, 1941)

Tartalomjegyzék - II. A gyár újabb üzembehelyezése. (1768—1772)

II. A GYÁR ÚJABB ÜZEMBEHELYEZÉSE. (1768-1772) A tatai uradalom különös hangsúlyt kapott azáltal, hogy új ura, Esterházy Miklós gróf koronaőr Tatán akarta felépíttetni a nemzetség kastélyainak legszebbikét, az eszterházi kastélylyal vetekedő magyar Versailles-t, a családi rezidenciát.

1 Gyakori leutazásai, tervei új életet, mozgást hoztak Tatára s a művészi kérdésekben akkor már nagyhírű építészének, Fellner Jakab irányítása mellett egy egész művészgárda dolgozott nemcsak-e város és környékének, hanem még távolabb eső vidékek fejlesztésén és szépítésén is. 3 évig tartó tatai földesurasága után azonban elragadta a halál s magával vitte szándékait, álmait. E termékeny, megihletett időkben idősebbik fia Esterházy Ferenc gróf, a későbbi párisi nagykövet örökölte a tatai birtokot. Ha nem is atyja nagyszerű elgondolása szerint, de szerényebb kivitelben ugyancsak Fellner-rel építtette fel családi kastélyát.

2 A kastély felépítésével mind gyakoribbá váltak Ferenc gróf itttartózkodásai, a családi összejövetelek s főúri vendégek látogatásai. Tata kultúrális és művészi élete mellett — mint a renaissance-korban — ismét hatalmas, szinte' lázas munka folyt az iparosodás, a városias fejlődés egész vonalán. A XVIII. század közepétől itt tekintélyes, nagy városokkal versenyző, messzire kiható ipari élet indult meg a helybeli céhek megerősödésével, összefogásával.

3 A különböző foglalkozási ágak között előkelő helyet foglalt el akkor a fazekasok nagymultú és újból virágzó ipara. Mesterei, akik kizárólag magyarok voltak, a csapók mellett Tata 1 Révhelyi Elemér: Tata a művészetben. (A tatai piarista rendház és múzeum. 1938.) 17. 1. 2 Dornyay Béla: Fellenthali Fellner Jakab tatai építőművészről. (1930.) 14. 1. — Révhelyi E. id. m. 17. 1. — Rados Jenő : Magyar kastélyok. (Gerevich Tibor: Magyarország művészeti emlékei. IV. k. 1939.) 56. 1. 3 Kring Miklós : A tatai csapómesterek. 1937. (Különlenyomat a Domanovszky emlékkönyvből), 10., 11. 1. legtekintélyesebb céhét alkották. Még a XVII. század elején, az utolsó török támadást megelőző felszabadulásnak nem is egészen békés éveiben kaptak új erőre. Nemcsak egy ősi foglalkozást mentettek át a pusztulásból, hanem ezzel a díszítő iparral együtt népművészetünket tartották fenn, ápolták, fejlesztették. E jóhírű fazekasok, akiknek emlékét letelepedésük főhelyén a tatai Fazekas utca is megőrizte, edényeikkel egész Felső-Dunántúl piacait elárasztották. Különösen jóminőségű, erősen tűzálló tulajdonságuk miatt keresték árúikat. Hermann B. 1782-ben kiadott természettudományi leírásában a magyarországi fazekaskészítmények között a tatai cserépedényeket tartja a legjobbaknak.

4 Townson angol természettudóst, ki 1793ban járt hazánkban, szintén meglepte a tatai fazekasok munkája. Nagy érdeklődéssel tanulmányozta az itt látott edények készítését s az égetés egészen eredeti módjáról részletesen számolt be útijegyzeteiben.

6 A későbbi időkben a fazekas mesterséggel foglalkozó legényekből többen a helybeli majolikagyárban tanultak, vagy a gyárnak voltak alkalmazottai annak megszűnéséig. így sok hasznosat sajátítottak el a gyárból, mesterségüket tökéletesítve s viszont a gyár is szívesen alkalmazta őket segédmunkásonként, mert jól ismerték az itteni agyag természetét, tulajdonságait, annak kezelését. 4 Hermann B.: Abriss der phisikalischen Beschaffenheit der oesterreichischen Staaten. (St. Petersburg, 1782.) 283. 1. 5 Townson R.: Travels in Hungary. (London, 1797.) — Townson 1803-ban megjelent francia kiadósának Tatára vonatkozó magyarnyelvű fordítósét Dornyay Béla közli a Tata-Tóvárosi Hiradó 1912. évi31.és32. számban. „Townson angol tudós leírása tatai tartózkodósóról 1793-ban." Townson megfigyelésére mór Vedres I. is hivatkozik 1809ben id. m. 90 lapján. — A feljegyzések bővebb ismertetését adja Siklóssy László : Kuny Domonkos, egy budai keramikus a XV11I. században. (1918) 34. 1.