KOZÁKY ISTVÁN: A HALÁLTÁNCOK TÖRTÉNETE III. / Bibliotheca Humanitatis Historica - A Magyar Nemzeti Múzeum művelődéstörténeti kiadványai 7. (Budapest, 1941)
II. Az everyman-haláltánc műfajai
- 40 Az everyman-haláltánc a magyar irodalomban is elérte azt a magaslatot, amelyet a külföldi, a német irodalomban már jóval előbb is elfoglalt s amelyen az everyman-halálalak a történelemből, vagy irodalomból közismert személyek előtt jelenik meg. Ezt a műfaji árnyalatot alkalmazta pl. Raggamby András : „Útitárs" című rövid, de igen jellemző és ötletes novellája. 1 Újhely íelől Széphalom felé hajtat az öreg Kazinczy Ferenc. Már esteledik és a vén kocsis, Gergő, erősebben hajtja a két szürkét. Távolból lélekharang síró hangja hallatszik; ismét elpusztított valakit a „kore!a". Kazinczynak valami rossz előérzete támad, mintha őt is fenyegetné ez a veszedelem. Amint a határdombhoz érnek. Kazinczy viziószerűen sötét alakot lát az útszélen állani, aki, midőn előtte tovahajtatnak, parancsolólag emeli fel kezét. A lovak egy pillanatra megállnak. 0 csendes jóestét köszönt és fellép a kocsira. Leül a gazda mellé s mikor ez be akar mutatkozni a furcsán viselkedő úrnak, elébe vág különös kérdéseivel. Ő tudja, hogy Kazinczy kicsoda, hiszen ő jól ismeri s csak azért jött. hogy megkérdezze, mi a panasza az élet ellen. Kazinczy kissé zavarba jő, de megfelel : ő elvégezte élete munkáját jó eredménnyel, amely mellett Brünn, Kufstein, Munkács csak az emberi jogokért folytatolt küzdelem szenvedésteli állomásai. Ezekért és az ellenség rágalmaiért megkapta elégtételét abban a nagy fogadtatásban és ünneplésben, amellyel őt megtisztelték. Végül szeretné már tudni, hogy ki az, aki ily jól ismeri az ő körülményeit ? A sötét jövevény felegyenesedett, kezét Kazinczy fejére tette, és így szólt: „Az Úr legyen teveled... Én a Halál vagyok ..." Azután csendesen leszállt a kocsiról. Kazinczy rémülten kérdezte meg a kocsist, hogy látta-e, kivolt a kocsin, de az bevallotta, hogy senkit sem látott, csak : „Magába beszélt a tekintetes úr..." Mikor azután meghallotta, hogy a Fekete Halál volt, megborzadva vetett magéra keresztet. Két hét múlva ott feküdt az országos halott a széphalmi kúriában, akinek szivét agyonmarkolta az 1831 -ki pusztító kolera. A novella modern felfogású, mert a Halál víziószerű megjelenésével teszi valószerűvé tárgyát. A történelmi eseményt, Kazinczynak kolerabetegségét és halálét azzal teszi drámaivá, hogy a nagy költő előtt a régi everyman-halálalakot, a kolera, pestis, a kor szerencsétlenségeinek megtestesítőjét jeleníti meg, aki oly nagy hatalommal rendelkezik, amelynek még az állatok is engedelmeskednek. Ez a Halálalak is titkolja kilétét és az őt idegenül fogadó embernek szemébe vágja, hogy régi jó barátok. Raggamby novellája, amelynek haláltáncműfaji tökéletessége találó példája e műfajnak, Halálalakjában a jóságos és gondoskodó, emberbarát Halált ábrázolja, aki öl ugyan, de érkezése a langyos szellő fuvalma. E műfaji fejlődésszaknak már a magyar irodalomban is volt előzője Madách Az ember tragédiájának VII. részében, a Tankréd—jelenetben. Itt a Halál nem a költő jelenkorának keretei között lép fel, hanem egy elmúlt történeti korban. A szerelemvágyó Tankrédnak mint a kor rigorista szellemének és felfogásának képviselője jelenik meg a „Csontváz". A német irodalom még előbb tette meg a döntő lépéseket Bechstein (1831) haláltáncában, amely a 6. 7. 19. 20. 29. 30 31. 32. 33. 40. fejezetben történeti képeket tárt elénk. Ezekben a Halál is cselekvőleg lép fel. Többek között Napoleonra és (talán) Geothere is találunk benne utalásokat. Liliencron Halálalakjának már modern 1 Magyarság. 1924. szept. 13. szombat. fegyvere is van, a bomba, amelyet a tovarobogó vonatra hajít 2 A vasúttal való hasonlat Falke haláltáncának (1892) 3. költeményében és Frey részletképsorozatának 10. és 16 jelenetében (1895) is fellép. A világháború korhelyzeteinek keretében lép fel a Halál Radványi Kálmán „Haláltánc" című ötversszakos költeményében, amelyet Boelcke, német repülőkapitány halálára írt.' Az életszomjas Halál egy repülőgépen száll el diadalmasan a világ fölött. A magyarázatul szolgáló képen a repülőgép csavarját két kaszapenge alkotja. A halálgép dübörgése megremegteti a fődet. S míg a Halál egy háromversszakos monológban saját hatalmát dicsőíti, megáll a rémülettől mindenkinek a szívverése. Falke 6. költeményében a Halál biciklizik, Wiegand haláltáncának 36. jelenetében hatalmas sasszárnyakon repülve (Camposanto) egy repülőgépbe kapaszkodik, hogy azt lehúzza a magasból és földresujtsa (1919.) stb. A költészet által kezdeményezett történelmi everyman-haláltánc motívumait a festészet tovább mélyítette ; az idevonatkozó adatok közül csak néhányat emelünk ki. Pillotel egy 1870-ből származó karikatúráján a porosz király a Halált, aki törött kaszájával és karjával tapogatódzva már alig tud vánszorogni, a romokkal éktelenkedő harctérre kergeti. 4 1 Miklós cár halálát Leech úgy jeleníti meg, hogy a német katonaruhába öltözött Halált a haldokló ágya mellé állítja. 5 A belgiumi politikai állapotokat is a Halál megjelenésével jellemezte Brandt. A liberalizmus mint haldokló beteg fekszik ágyában és utolsó pillanataiban a körülötte sürgölődő jezsuiták írják meg végrendeletét. A betegszoba ajtaján a Halál dörömböl légionáriusnak öltözve. Kaszája a szocializmus. 6 Az angol történelem köréből a búr háború szerencsétlen következményeit doh. Braakensiek rajzolta meg. Képén a Halál Chamberlain alakjába öltözve jelenti meg az első kudarcok hírét Viktória királynőnek, aki azonban ártatlansága jeléül kezét mossa. 7 A Halál fején cilinder, vállán kasza. Napoleon lipcsei fegyverletételét (1813) Thomas Rowlandson „A rémek két királya" címen ábrázolja. Az ütközet nagy kavargásában Napoleon egy dobon ül ; vele szemben a Halál egy ágyúcsövön. Előttük a földön a kettétört római sas jelvénye hever. 8 Charlet karikatúráján a Halál Napoleon képében cipel a túlvilágra egy nemest. A Halál napoleonkalapot visel és kaszával fenyegeti áldozatát. Az előtérben egy aggastyán áll s hátra mutatva megjegyzi: „Ez sem ismer helyettest." 9 Knut Hansen jelenkori ruhába bujtatja a Halált, aki mint valami modern ficsúr cilinderrel a fején 2 Der Blitzzug. 1883. Kluge: Auswahl. 433—34. 1. 3 Zászlónk. 1916. nov. 15. 63. I. 4 Fuchs: i. m. 240—41. 5 Fuchs: i. m. 260. I. V. ö. LV. t. 4 sz. 6 Fuchs : i m. 361. kér. 7 Fuchs: 490.. kép. V. ö. LXXIV. t. 4. sz. 8 Fuchs: i. m. 182. kép. V. ö. LXXI11. t 1. sz 9 Fuchs : i. m. 230. kép.
