KOZÁKY ISTVÁN: A HALÁLTÁNCOK TÖRTÉNETE III. / Bibliotheca Humanitatis Historica - A Magyar Nemzeti Múzeum művelődéstörténeti kiadványai 7. (Budapest, 1941)
II. Az everyman-haláltánc műfajai
- 39 csakhamar felléptek a különböző temetési énekek és siratóversek, amelyek a Halál megjelenését az épen elhalálozott ember életére, viszonyaira alkalmazták. Ezekben a Halál megjelent, hogy a kedves halottal beszélgessen. Mind művészeti, mind irodalmi és műfaji szempontból igen figyelemreméltó és értékes a „Der sterbende Korporal" cimű és „0 hemel, ik bespeur" kezdetű niederlandi ének, amelyet egy amsterdami énekeskönyv őrzött meg számunkra kb 1793.-ból. 1 Ezt a költeményt, amelynek egyes részeit Andreas Hoier halálára is alkalmazták, 2 eredetileg egy történeti személy halálára irták. A káplár, akiéit a Halál eljő, egy 22 éves, hesseni születésű iíjú, aki Amerikában, talán Surinamban, ill. Niederlandi-Guayanaban működölt (14 — 15. vsz.) és mint a térzenék, hangversenyek és operák ismert dirigense (15. 20. vsz ) igen nagy népszerűségre telt szert (20. vsz.). A költeménynek, amelyet erősen német jellegű melódia is kisér, következő tartalmát rögzítjük: 1—2. str. A káplár, akinek ajtaja előtt már ott áll a Halál, halasztásért könyörög. 3. A halál kijelenti, hogy neki sürgősen szüksége van egy muzsikusra s azért jöjjön a halottak birodalmába. 5. A káplár hivatkozik katona mivoltára és fiatalságéra, ezek az okok kizárják a korai halált. 5. A halál azonban nem kíméli a katonát sem és nem fél sem a tűztől, sem acéltól. 6. A káplár életet kér. mert előléptetésre van kilátása. 7. A Halál elveszi a rangot és ruhát. 8. A káplár csak annyi halasztást kér, hogy őrmester lehessen. 9. De a Halál akkor sem engedne, ha ellenfele báró lenne. 10 A káplár azon kesereg, hogy a Halál az ő szívéhez nyúlt és fájdalmat okozott neki. Érzi, hogy betegsége halálos, azért futárt meneszt atyjához Hessenbe. 11. A Halál azzal vigasztalja, hogy lesz itt is kellő társasága, mert sok halott katona van a városban eltemetve. 12. Erre a káplár rémületében még az orvost hívja segítségül és kéri, hogy érvágással mentse meg őt a pusztulástól. 13. A Halál azonban erre sem hagy időt. Nem használ az érvágás sem, mert már egy egész század katona van kivezényelve, hogy „salve"-t lőjön a sírba. 14. 15. A káplár búcsúzik Amerikától. 16. barátaitól, 17. végül győzelmes hangon fejezi ki örömét, hogy e szolgaság világéból az igazi szabadság világába juthatott. 18. Az utolsó versszak a sírfeliratot tartalmazza. A versnek igen ügyes és találékony az összeállítása. A költő igen erős érzékkel megáldva, jól ki tudja aknázni a halott káplár és a Halál személyének és foglalkozásainak vonat kozásait; pl. a muzsikus Halál már csak azért sem enged, mert zenészre épen szüksége van. AHalálkatonábba katonánál, erősebb az orvosnál. A vele való tovavándorlás is előléptetés egy magasabb rangba. A két gondolatkör viszonya történeti háttérbe van beállítva, ami konkrét vonatkozásokat tesz lehetővé. Ezzel már megadtuk a történeti everyman-halá'tánc lényegének magyarázatát. A Halál és egy történeti személy környezetének vonatkozásai az everyman-dialógus keretén belül a való élet alapján nyugszanak. ) Hasonló műfaji elvek szerint készült everyman-dialógikus költemények már a XVIII. sz. elején is jelentkeznek. Hercegeket, királyokat állítanak a Halállal szembe a következő 1 A ; Joh. Bolté ; Der sterbende Korporal. Zeitschr. des Ver. f. Volkskunde: 26 (1916.) 178. 1. kk. még egy osztrák és francia; valamint három német változatát sorolja fel B. C. D. E; van azután még sváb feldolgozás is (F). 2 Kohl, Echte Tiroler-Lieder. 1899. Nr, 185. siraloménekek : a XIV. Lajos halála után 1715ben készült temetési énekben XIV. Lajossal beszél a Halál'; egy 1725-iki versben Nagy Péter cár, 4 egy 1737 ikiben Szavojai Jenő herceg, 6 egy 1740-ben készült gyászkölteményben IV. Károly," 1780-ban pedig Mária Terézia 7 lesz a hirtelenül megjelenő Halálnak áldozata Ezek a költemények a régi everyman-dialógust ültették át modernkori történelmi keretbe, a motívumokat természetesen kibővítve és variálva. A történelmi személy és a Halál vonatkozása a való élet puszta ábrázolásához közelítik az everyman-haláltáncot, amely az everyman-dialógus folytatásává válik. Az everyman-haláltánc e műfaji sajátsága csak a legújabb magyar irodalomban lépett fel. Harsányi Lajos „Falun ilyen a halál" című költeményében 8 az everyman-halálalaknak a modern élet keretében való megjelenítésével már magát az életet akarja jellemezni. A gonoszok és jók, a földi és túlvilági beállítottságban élő emberek halálának rajzát, amelyet a német irodalomban egykor Hugo Montfort oly mély filozófiával jelenített meg legendái formában, Harsányi átviszi a városi és falusi élet ellentétére. Szembeállítja egymással a túlságosan földi törekvésektől megcsömörlött városi, zajos élet végének vigasztalanságát és az istennel egyesült, vele gyakran foglalkozó falusi ember csendes, boldog kimúlását, másvilágra költözését. Halálalakja ugyanaz a kárörvendő, irigy Halál, aki a képeken, az everyman-dialógusokban áldozatait keresi, aki H. Sachsnál a mulatozókra tör, de nem valami általános értékű, vagy allegorikus és kieszelt eseménybe, hanem a mai életbe, a városi és falusi életkörülményekbe állítva ; miként Abraham a S. Clara is a Halál pusztító munkájának tulajdonítja kora eseményeit, Harsányi versében a halál orvul támad reánk (általános köztudatú, még szentírási gondolat), „hajszol a bálban, villamos szobákban, pohár vízből is ő nevet." 9 A futás hiába. Egy lépcsőházban utolér „és durván vág a sima kőre". Ezek modern képek, a modern életnek viszonyai. A jelenet lepergése drámai gyorsaságú és a modern vonatkozás, mely e műfajban költői öncél, adja meg a történeti hátterű everyman-haláltánc különös műfaji izét. Ezzel a beállítással új szint és vonzóerőt ad a tiszta everyman-halálmotívumnak s a régi, nagy vonások új életre kelnek és újságukkal szinte meglepnek. A komoly falusi ember ellenben a pap kezét szorítva, keményen leküzdött élet után, becsületesen, tisztán hagyja el a világot. 3 Ditfurth, Hist. Volkslieder von 1648 bis 1756. 1871. 264. 1. 4 Ditfurth 285. 1. 6 Ditfurth 289.1. 6 Schlosser, Volkslieder aus Steiermark Nr. 255, 1 Schlosser, Nr. 259. 8 Toronyzene 1909 után. 9 Madách : Az ember tragédiája VI. „Vagy a gyönyör csak egy Ital viz-é hát a meglankadoltnak, S annak halál, ki habjaiba dül ?"
