KOZÁKY ISTVÁN: A HALÁLTÁNCOK TÖRTÉNETE III. / Bibliotheca Humanitatis Historica - A Magyar Nemzeti Múzeum művelődéstörténeti kiadványai 7. (Budapest, 1941)
VI. Az átmeneti műfajok
- 76 automobilján" (i. m 29. 1.) és a „Fekete zongora" (i. m.33. 1.) c. verseket, amelyek talán mind között a legeredetibb és legújabb haláltáncgondolatokat tolmácsolják. Az élet voltaképen nem más, mint a Halál automobilján való tovarobogás. Ezen az „ördögszekére'n" „csupa kín" az élet harca. És mindezen a sok kínon „a Halál kacag. Érzi a mi hűltünk." Mint az előbbi költeményben, a „fekete zongorában" is az egész életet akarja ábrázolni egységesen, összefogóan kifejező képpel. -A fekete zongora az Élet, amelyen a Halál zongorázilj/ „Vak mestere tépi, cibálja, Ez az Élet melódiája. Ez a fekete zongora." Bechstein, Frey és Wiegand vonuló halottainak motívumát a halálratáncolás motívumával egybekapcsolva végre K. G. Pfeill 1 juttatta teljes jogosultsághoz az átmeneti műfajok terén. Mindszentek napját írja le a költő. Lámpák égnek a sírokon ; a sírkeresztek imádkozva emelik égnek halvány karjukat az esti holdvilágban. A sírban fekvő halottak csupasz csontkezeiket imára kulcsolják és tágranyílt üres szemeikkel nézik a némán keringő csillagokat A világűrnek keringő forgataga magával sodorja az élőket is. Az élet tulajdonképen egy gondtalan tánc a sír felé. „Es kreist die Erde, und die Gräber kreisen, Die MenschenreisstdertrunkneTaumel hin : „Blind tanzen sie durch Mitternacht und [Irrsinn Der Ewigkeit entgegen, die das Chaos In sieben Ringen schauervoll umweht !" Már egész eseményt mond el Claus Reinbolt: „Sabina Un D'r Tod" ' cimű három felvonásos drámájában. A benne elmondott történetet vázlatosan az egyetemes emberi életre lehet vonatkoztatni. Dramatis Personae : Erwin vun Steinbach ; Sabina, sini Dochter; Henry vun Spesburg; Leo, e Bildhauer; Firulf, d'r Tod als Handweriksmann. I. Henry belép egy sírboltba, amelybe lépcső vezet le a templomból. A sírbolt nyitva van, mert egy püspököt fognak eltemetni. Firulf, a Halál, egy koporsón ül. Henry kikérdezi őt, hogy kicsoda, talán kőműves az épülő templom munkálatainál ? A Halál helybenhagyja, hogy ő kőműves. Henry tanácsot akar tőle kérni, mert ő beteg. Firulf megígéri, hogy jó tanácsot fog adni, mert látja, hogy nem fél tőle, amidőn ő segíteni akar Henry elmondja baját: a télen egy kert előtt lovagolt el, amelyben egy gyönyörű leány. Sabina, az építészmesternek leánya a a madaraknak morzsát szórt. Neki nagyon megtetszett a leány, leszállt a lóról és megszólította, de az elszaladt előle. Azóta nem tud titkos szerelme miatt nyugodni. Firulf felfedi neki a nagy titkot; a leánynak meg kell szereznie jóindulatát. De hogyan ? A sírboltból levezető folyosó egy elátkozott pogány kincshez vezet; ezt a kincset hozza fel Henry a leánynak. Henry kineveti a furcsa ajánlatot, hiszen ő elég gazdag. A Halál ekkor megmagyarázza neki, hogy ahhoz nagy bátorság kell, oda lemenni, mert a folyosó és lejárata sötét és telve van hullabűzzel és patkánynyal. A leányt megnyerni pedig csak akkor lehet, ha va' Der weisse Reiter : Das erste Sammelbuch hg. v. Düsseldorf. 1920. 64. 1. „Totentanz" 2 E Todetanz In Drej Akte vun — 1920. Mülhouse, larni nagyon veszedelmes dolgot teszünk az ő kedvéért csupa bátorságból és önfeláldozásból. Erre már beleegyezik Henry is a kincs megszerzéséoe. Firulf kitanítja: a lejárat nagyon mély. Előbb lépcsőkön kell lemenni, azután egy darabig megint egyenes folyosó, majd megint lépcső következik. A lejárat végén 3 ajtó ; hogy a kincset megtalálja-e vagy sem, az attól függ, hogy melyik ajtót nyitja ki. Azonban azt ő sem tudja, hogy melyik a kincshez vezető ajtó. Csak arra vigyázzon, hogy egy nő utána ne menjen, mert akkor elveszett s többé vissza nem talál. Ha férfivel találkozik, az is baj ; de akkor még megmenekülhet. Azután vigyen magával olajlámpát, töltse meg színültig. A lámpa olajtartójának közepén húzzon egy vonást ; ha az olaj már a vonásig kiégett, akkor azonnal forduljon vissza még akkor is, ha a kincset nem találta meg, mert ha a lámpa útközben elalszik, nem talál ki többé a kriptából. Konrád püspököt éjjel 12 órakor teszik le a kriptába, addig nyitva van, tehát vigyázzon, hogy 12 órára már visszajöjjön, mert különben elveszett. Henry elhatározza, hogy azonnal lemegy. Firulf ravaszul azt feleli, hogy ő sem rábeszélni, sem lebeszélni nem akarja, hanem mindent az ő szabad akaratára bíz ;, de a titkot senkinek sem szabad elárulnia. Közben lejön Erwin is, Firulf elrejtőzik. Henry elárulja neki, hogy szereti Sabinát. Erwin megörül ennek. Ekkor jön Sabina is, aki atyját keresi. Erwin közli vele az örömhírt és áldásét adja az új párra, de Sabina még gondolkozási időt kér és rémületében sírni kezd, mert álma beteljesedett. Az apa kétségbeesik a leány panaszain, mert látja, hogy családjára valami átok nehezedett ; a templomot sem építik tovább s így anyagilag, erkölcsileg tönkre kell mennie. A kérlelhetetlen végzet láncolata megindult. Miután atyja eltávozott, Sabina a kripta kis oltárának lépcsőjére ül és sír, majd elalszik. Ekkor ismét előjön a halál egy kis dalocskát mormogva. Meglátja Sabinát; gúnyos mosollyal odamegy és megnézi, hogy csakugyan alszik-e? Majd hipnotizáló mozdulatokkal magnetikus vonalakat von a levegőbe s közben egy varázsverset mond el. A leány felébred és ijedtében kiáltozni kezd, megrettenve attól a gondolattól, hogy ő halottak között van és kriptában alszik. El akar menekülni. Firulf bocsánatot kér, hogy annyira megijesztette ; csodálkozik, hogy Sabinát látja itt. Igaz, hogy ez a hely sokakat idecsal, de mit keres itt ilyen ártatlan gyermek? Sabina ott akarja hagyni a szemtelenkedőt, de Firulf csak megérinti és ő ismét ájulásba esik. Ekkor Firulf karjára veszi és szerelmet vall neki, hiszen ő nagyon szereti a halandókat; de Sabina nem felel. Firulf ma ünnepet akar tartani, meg akarja kötni a házasságot e csodaszép leánnyal, akihez hasonlót még nem látott. A koporsó lesz a menyasszonyi ágy és a halott pap fogja őket megáldani. Sabina most már elismeri, hogy a Halál az ő ura is, mint minden embernek. Firulf azután kikérdezi, hogy miért szokott ő zivataros sötét éjjeleken abba a mélységbevezető folyosóba és a lejáróba menni ? Sabina ezt maga sem tudja miért, csak benső kényszerből és ösztönből ; a kedvesének akarta a kincset felhozni, de a lámpája a félúton mindég kialudt. — Ekkor, miután a Halál ismét átöleli jegyesét, megjelenik Leo, a fiatal festő, aki egy haláltáncképet fest a templomban (szereplői : pápa. püspök, császár, gróf, lovag és polgár). Ő Sabina igazi szerelmese, akivel elhagyja a kriptát. Firulf pedig nagyon örül, hogy jó kelepcét állított fel ismét az embereknek. 11. Firulf L.eot is rábeszéli, hogy menjen a kincsért, miután közli vele, hogy Sabina őmiatta szokott a mélységbe lemenni. Leo eleinte nem akar semmiről sem hallani, de később maga határozza el, hogy lemegy a kincsért. Sabina nem engedi le, félti, de Leo már megy is lámpáért. — Ekkor jő le Erwin és látja leányát az oltár előtt imádkozni. Tudtul adja neki, hogy Henry-lovag elment búcsú nélkül. Sabina véletlenül elárulja, hogy tud ja, hova ment. Minthogy azonban a titokból semmit sem akar felfedni, atyja szemére veti leányának, hogy éjjelenként titkos útjai vannak, majd eltaszítja magától és megtagadja, mert már úgyis egészen a pokolé. Erwin elmegy. Leo megjelenik a lámpával, le akar menni, de az oltár előtt kétségbeesve imádkozó Sabina nem engedi. Elmondja neki álmát. Az éjjel egy toronyba ment fel. amelynek harangjait egy igen szokatlan alakú harangozó húzta ; mikor megkérdezte tőle, hogy miért harangoz, az;
