KOZÁKY ISTVÁN: A HALÁLTÁNCOK TÖRTÉNETE III. / Bibliotheca Humanitatis Historica - A Magyar Nemzeti Múzeum művelődéstörténeti kiadványai 7. (Budapest, 1941)
V. A korviszonyok és a történeti valóság képsorozatos kifejezése
61 Vumai között sok modern színezetűt is találunk : a kereskedőt a Halál csődbe juttatja, mint „Contre Admiral" eltöri a tengeren utazók evezőit és kormányát és egyformán megfürdeti a vízben az admirálist és matrózt; mint festő minden művész arcképmását a maga képének hasonlatosságára és mintájára festi meg; akik nem akarnak megtérni, azokat a Halálnak minduntalan indulásra készen álló gyorspóstakocsija viszi a pokolba ; az ökörbőrből készült dudát nyila hegyével lukasztja ki a Halál : „Der Geist ist hinaus / Nun ist der Kehraus", amelyet ő maga, a nagy karmester, „der grosze CapellMeister" játszik foglyának (l. mindkét utóbbi motívum Bierbaumnál is); a Halál a legfőbb katona s azért ő hadseregeknek parancsol (l. később Bechstein, Falke, Wiegand, Toller). Ez a mű a többivel szemben visszaesésnek minősíthető, minthogy visszasüllyed az allegorizálásba és történelmi valósággal igen kevés kapcsolatot mutat. Abraham á S. Clara kezdeményezésére nagy lendülettel rohamos fejlődésnek indult az új haláltáncműfaj, amelynek időrendi tárgyalását itt egy fontos irodalomtörténeti kérdés megvilágításának kedvéért megszakítjuk. \ b.) A Madách-probléma Ez a probléma a magyar irodalom egyik leghatalmasabb műalkotásával, Madáchnak Az ember tragédiájá-val kapcsolatban lépett fel. Megoldandó ugyanis az, vájjon miért áll Az ember tragédiája (1861) 1 a modern haláltánchoz. sőt annak törtéiwlmi részletképsorozatos műfajához annyira közel? Vájjon Madách Imre saját leleménye-e az a néhány kifejezetten haláltáncjelenet s vájjon az emberiség történelmének ílystílű feldolgozása nem külföldi mintára enged-e következtetni? Kutatásaink eredményekép a német irodalom egy haláltánca és Az ember tragédiája között oly hasonlóságokat találtunk, amelyek Az ember tragédiáját haláltánccá avatják és amelyek csak abban a német műben lépnek fel először és Madách előtt is csak ezen az egyetlen helyen fordulnak elő mint a német haláltáncfejlődés logikus következményei. Madách, aki műve alapeszméjének főhordozójául ép a haláltáncmotívumokat tette, nem vehette még őket az általános emberi tudatból, hiszen a történelmi haláltánc-részletképsorozat még máig sem lett általános emberivé, mert különben már felismerték volna eddig Az ember tragédiájának haláltáncjellegét. Az általános emberivé alakulás folyamata eddig csak az everymanhaláltáncban befejezett s most kezdi ki csak a halott-táncot! Ezek a motívumok a magyar fejlődésből sem magyarázhatók. Viszont azt sem állíthatjuk, hogy Madách „újból felfedezte" a történelmi részletképsorozatot, mert 1 Remekírók : 49. k. Alexander B. 1904. Bp. 43-177.1. ahol annyi hasonló vonás van két mű között ott lehetetlen a hasonlóságot a hasonló motívumok véletlen találkozásának tulajdonítanunk, hanem csakis átvételre lehet gondolnunk. Az alábbiakban összeállítjuk a hasonlóságokat. De ezúttal csakis a hasonlóságot bizonyítjuk, mert célunk a német és magyar haláltáncanyag rendszerezése, nem pedig egyes művek irodalmi mintáinak pragmatikus Kutatása. A kérdést mindenesetre az fogja eldönteni, hogy vájjon olvashatta-e Madách az alább megnevezett német haláltáncot, vagy sem ? Mindaddig tehát, míg ez utóbbi be nem bizonyosodik, fenntartjuk tételünket csak a hasonlóságra és nem egyszersmind az átvételre kiterjesztve ; sőt lehetségesnek kell eddigelé azt is tartanunk, hogy a két mű között semmi irodalmi kapcsolat sincsen. 2 Mielőtt a jelzett német haláltánc tárgyalásába fognánk, elemezzük meg Az ember tragédiájának haláltáncszerű jeleneteit. A megindítás, Lucifernek az Istennel való szembehelyezkedése kétségkívül Faust és a Szentírás nyomán készült. Ide vezethető vissza a megoldandó kérdés felállítása is: vájjon a reménytelen földi küzdelem nyomán Istenhez, vagy az ördöghöz pártol-e az ember ? A megnyitó jelenet Az ember tragédiájában irodalmi hagyomány hatása alatt jött létre. A dráma következő része, a történelmi jelenetek sora, az emberiség történelme a paradicsomi élettől egészen elpusztulásáig, már csak igen kis részletekben mutat egyezéseket a Fausttal (pl. londoni jelenet : a zajos vásár, a templomból haza igyekvő leány, a jósnő, az ékszerek) és más történelmi, vagy költői művekkel (pl. Kepler jelenete stb.). Az a gondolat, hogy Ádám látni akarja faja jövőjét és hogy egy szellem, (Faust hatására) Lucifer, álomlátásokban mutatja be neki a világtörténelem alakjait, legfontosabb eseményeit, Az ember tragédiája keletkezési problémájának eddigi állása szerint páratlanul állt a világirodalomban. Ezt a motívumváltozatot nem magyarázhatja meg Byron Kain-jára és az Átidomított Idomtalanjára való utalás sem. Madách talán irodalmi közvetítéssel ismerte azt az európai eiterjedettségű mondát, amelyet Karl Weinhold 3 így ír le: „In der ersten blijscap van Maria sendet Adam, als er den Tod nahen fühlt, seinen Sohn Seth zu dem Engel, welcher vor dem Paradiese Wache hält, um zu fragen, wann seine Qualen enden sollen und wie der Sündenfall zu büssen sei." Az angyal felelet helyett egy ágat küld Ádámnak, aki azonban közben meghal és Seth az atyja sírjára ülteti az ágat, amely fává nő : a keresztfává. Igen jelentős körülmény, hogy ott, ahol az Ember tragédiája a Fausttól eltér, az emberiség történetét a teremtéssel, a bűnbeeséssel kezdi meg. E fordulatban egy másik irodalmi mű hatását kell keresnünk. 2 V. ö. idevonatkozó tanulmányomat : Napkelet. 1925: Az Ember Tragédiája és a modern haláltánc-költészet. 3 Weihnacht-Spiele und Lieder. Wien. 1875. 328—29.1,
