KOZÁKY ISTVÁN: A HALÁLTÁNCOK TÖRTÉNETE III. / Bibliotheca Humanitatis Historica - A Magyar Nemzeti Múzeum művelődéstörténeti kiadványai 7. (Budapest, 1941)

III. A germán jellegű haláltánc műfajai

- 42 amidőn vőlegénye nehezen nyögve arra kéri, hogy várjon reá. míg ő a lovat biztonságba helyezi és a ló egyszerre eltűnik alóla. A leány a sírba esett volna, ha közben meg nem fogja a harangkötelet; a harang megkondult és a halott kedves kísértete eltűnt s ő megmenekült.! Itt az a germán hit érvényesül, hogy a halott visszajön a földre és teljesíti azt az igéretét, amelynek végrehajtásában a Halál megakadályozta. Jelentős azután az a mozzanat is, hogy a vőlegény szelleme magával akarja ragadni kedvesét is, de a harang megkondulása távozásra kényszeríti. A kísérteties lovaglás közben mondott szavak más mondákban is előfordulnak. Egy svéd énekben a kis „Christel" és anyja este épen a kis szobájukban vannak, amidőn a halott vőlegény az ajtón kopog és bebocsátást kér. Christel kinyitja az ajtót leülteti kedvesét és megmossa lábait. Alig van azonban ott, amidőn egyszerre figyelmezteti szerelmesét, hogy mihelyt a kakasok megszólalnak, el kell mennie. „Hörst, Liebchen, Du die Hähne krähn ? Ist Zeit, das die Toten wieder geh'n". De Christel vele megy és követi vőlegényét a sölét erdőn keresztül is. Midőn a temető közelébe érnek, eltűnik a halott szőke haja fejéről és egész testében csontvázzá lesz. „Den Mond dort schau schöne Jungfrau Du!" — mondja kedvesének, azután eltűnik. Christel leborul a sírra és addig nem akar eltávozni, míg meg nem hal. A sírból egyszerre csak kísérteties hangot hall, amely kéri, hogy ne sírjon, mert könnyei vérrel töltik meg a koporsót, öröme és szerencséje azonban illatos rózsákkal.

2 Jellemző, hogy míg az előbbi két mondában a halott-vőlegény a másvilágra akarja csalni kedvesét, itt csak meglátogatja ; míg azokban lovon jár, itt csak gyalog. Érdekes, hogy a Halálalak jellemző vonásai gyakran találkoznak a halottak megjelenési módjával. A Halál is igen gyakran lovon jelenik meg a képeken és szövegekben egyaránt; sőt az élő embert tovaragadni akaró Halál is kopog az ajtón, mint Christel halott vőlegénye. Hangsúlyoznunk kell e mellett, hogy a germán halottmondák eseményének ideje legtöbbször az éjfél, tizenkét órától addig, míg a kakas megszólal, vagy míg a toronyóra az egyórát nem üti. A halottak a hold kísérteties fényét szeretik. Amikor ez halványodik, ők visszatérnek. Egy ó-dán monda szerint az erős lovag. Aage, felesegül vette az ifjú Else-t. Boldogan éltek egy szigeten mindaddig, míg Aage-nak harcba nem kellett vonulnia. A messze országokat bejárta, majd nyomaveszett, meghalt. Else sokat sírt és bánkódott. A halott férj ezt megérezte s azért vállára véve koporsóját eljött feleségéhez. Az ajtót a koporsóval megzörgetve, bebocsáttatást kért. Amikor Else boldogan karjaiba borult, kérte őt, hogy ne sírjon, mert bánkódása miatt vérrel telik meg az ő koporsója. Amidőn elmegy, Else elkíséri. Egyszerre csak elkezd a vörös kakas kukorékolni. ami annyit jelent, hogy a halottaknak vissza kell menniök a sírba. „Schaue Du zu dem Himmel Und zu den Sternlein auf, Da kannst du schaun, wie sachte Die Nacht wird zieh'n herauf" — mondja ekkor a halott. Else az égre néz és közben a sír elnyeli férjét. Else hazamegy és bánatában meghal. A mondában szereplő vörös kakas a „Götterdämmerung"-monda három kakasának egyike. Feltűnő, hogy a monda halott-szereplője koporsót visz a vállán, akárcsak a haláltánckép néptudati halottja. Ilyen motívumokban közeledett a mondavilág a haláltánc jellegzetesebb v.onésaihoz.

3 Egy ó-angol balladában megjelenik Margaretha szobaajtaja előtt vőlegényének, Wilhelmnek szelleme és visszaköveteli szerelmét és hűségét. A leány nem akar lemondani szerelméről, de kedvese felvilágosítja, hogy ő a szobába be nem léphet, mert már nem e világról való lény. A leány meg akarja csókolni, de ő nem engedi, mert ez Margaretha halálát jelentené. Margaretha kéri, hogy vigye a temetőbe és vegye feleségül. A halott ellenvetésére, hogy messze a tengeren túl vannak eltemetve csontjai és hogy amit ő lát, az csak szellem, nem hallgat, ha1 Henne-am Rhyn : Nr. 933. 2 Henne-am Rhyn : Nr. 934. 8 Henne-am Rhyn : Nr. 935. nem vele megy. követve őt a hideg téli éjszakában. Útközben beszélgetnek és Margaretha mér azt is tudni szeretné. hogy lesz-e számára elegendő hely. Wilhelm feleletére. hogy nagyon szűk kis szekrény az ő lakhelye, megszólal a vörös kakas. És Wilhelm nagy ordítással és jajgatással eltűnik a távoli ködben. Margarethának pedig megszakad a szíve és holtan rogy össze.

4 A mondának e formája már közel áll ahhoz, amelyei Bürger : Lenore című balladájában dolgozott fel. Még jelentősebbek Henne-am Rhyn Nr. 938. (skót) 939. 940. (skóO 941. 942. mondái, amelyek néhány motívum kivételével teljesen megegyeznek Lenore tartalmával. Ezeket tartalmi azonosságuk miatt nem tárgyaljuk részletesen. A magyar népnek is van mondája a halott szerelmesről.

5 Itt nem a vőlegényről, hanem a halott menyasszonyról van szó, aki éjfélkor szikrázó fejkoszorúval és izzó jegygyűrűvel ujján jelenik meg vőlegénye előtt, hogy őt a kísérteties Willi-táncba csalja. Reggel egy rózsabokorban találják az ifjúnak holttestét.

6 Egy vend énekben is a menyasszony hal meg és a vőlegény háromszor körüllovagolja a temetőt ; majd beszél halott kedvesével és meghal.' Már az előbbi mondában megemlítettük, hogy a halott menyasszony addig táncolt kedvesével a Willi-fáncban, míg az bele nem halt. A „halálratáncolás" e motívumának más formája is akad. Monda szerint egy ifjú leány St. Johann-ban az Inn alsó folyásának völgyében nem akart egy menyegzői mulatságra menni, mert kedvese hűtlenül elhagyta. Ekkor megjelent egy penészszínű szürke kis emberke, az ördög, vadászruhába öltözve és hívta, hogy jöjjön táncolni. A leány csupa bosszúból is ráállt A vendégek nagyon megcsodálták a két táncost, mert a vadász igen gyorsan és nagyokat ugorva táncolt ; de azért mindenki undorodott tőle, mert szúrós volt a tekintete mint a kígyónak, ravasz és mérges. A leánynak éppen ez tetszett. De amikor a vadászt este az ablakához is elvárta, az már az ördög képében jelent meg és a jajgató leányt a vasrácsos ablakon keresztül húzta ki karmaival, úgyhogy az ablakon cafatokban lógott a véres hús.

7 Azért említettük itt ezt a mondát, mert a halottakban, talán mint kárhozottakban is, találtunk ördögi vonásokat. Némely mondában kocsin jőnek a földre, amely szélnél is sebesebben száguld. Lovaik tüzes lángokat lehelnek. Megjelenésük sötét, félelmes és veszedelmes. Az előbbi mondák halott szerelmese helyébe a St. Johann-ból ismeretes mondában az ördög lépett.,. Ördögi jellemvonásokat ölt Kisfaludy Károly Karácsonyé/ c. „népregéjében" (1829) az a halott, akinek „halálfeje" egy puszta templom alján ott fehérlik, midőn a „vad szívű" úrfi kegyetlen vadászkalandja után arra lovagol. A halott, akit az úrfi „halálba üldözött", meg is 4 Percy, Reliques of Ancient English Poetry, vol. III. p. 112. Henne-am Rhyn. Nr. 37.; v. ö. Ernst Barbach expresszionista drámáját: Der arme Vetter (1918), amelyben a halott szerelmes mondáját dolgozza fel, 5 Henne-am Rhyn : Nr. 944. 6 gr. Mayláth János: Magyar. Sagen u. Märchen. 1 Henne-am Rhyn : Nr. 936. 7 Henne-am Rhyn : Nr. 694. b.