PALOTAY GERTRUD: OSZMÁN-TÖRÖK ELEMEK A MAGYAR HÍMZÉSBEN / Bibliotheca Humanitatis Historica - A Magyar Nemzeti Múzeum művelődéstörténeti kiadványai 6. (Budapest, 1940)

FÜGGELÉK

- 133 FÜGGELÉK. Az ábrák magyarázata. A bemutatott hímzések méretét — minthogy leggyakrabban csupán részleteket közlünk — csak azon cselben tüntetjük fel, ha az ábrán az egész darab látható. A bemutatott himzésművek keletkezési idejét akkor tüntetjük fel, ha erre a belehimzett évszám alapján hiteles bizonyítékkal rendelkezünk. A datálallan darabok keletkezési idejét — az uri munkák és a lörök hímzések csoportjában — a XVII.-XVIII., esetleg a XVI. sz.ra tehetjük, a népi munkákét a XIX. sz.-ra. A hímzések készítőjének vagy adományozójának nevét is csak ott közöljük, ahol ezt a belehimzett felirat elárulja, vagy hiteles feljegyzés igazolja. Egyéb hímzett felirat szövegének közlését mellőztük. A hímzések lelőhelyének pontos megjelölését ott adjuk, ahol erre nézve hiteles adataink vannak. A hímzések színezésére vonatkozóan — amennyiben a rendelkezésünkre álló adatok erről tájékoztatnak — a ma látható színeket adjuk meg, ez azonban a gyakori fakulásra, elszintelenedésre, oxidációra való tekintettel nem mondható mindig kétségtelenül azonosnak az egykori (eredeti) színezéssel. A technikák megjelölésére ehelyütt nem vállalkozhattunk, minthogy erre vonatkozó adatok csak a hímzések egy részénél állottak rendelkezésünkre. Hasznosnak gondoltuk a hímzések magyar, vagv török, stb. eredetét megjelölni, amennyiben ez kétségtelen bizonyítékok — vagy ilyenek hiányában a hímzések stílusa — alapján megállapítható volt. Ahol az eredet kétséges, ott a stiláris jellegek alapján valószínűbbnek látszó eredetei tüntetjük fel, kérdőjellel. Az ábramagyarázatokban közölt adatok sorrendje a következő: 1. A tárgy megnevezése. 2. Alapanyaga. 3. A himzőfonál színe és anyaga. 4. A tárgy mérete. 5. Az adományozó neve és az adományozás éve. 6. A tárgy lelőhelye. 7. Jelenlegi elhelyezése. 8. Eredete. — Az ezen adatok után közölt dűlt számjegyek hivatkozások a szöveg azon lapszámaira, amelyeken az illető tárgyról szólunk. Rövidítések: Népr. Muz. = Országos Magyar Történeti Muzeum Néprajzi Tára. Tört. Muz. = Országos Magyar Történeti Muzeum Történeti Tára. — Iparm. Muz. = Országos Magyar Történeti Muzeum Iparművészeti Tára. — ref. — református, egyh. = egyház. — U. ott=>ugyanott, — gyűjt.— gyűjteményében. Aj. ^ajándékozta, Ism.— ismeretlen. 1. Urasztali kendő sarka. Fehér vászon. Többszínű selyem, arany. Felföld. Iparm. Muz. Magyar. — 12, b9, 59. 2. Urasztali kendő sarka. Fehér vászon. Többszínű selyem, arany. Felföld. Iparm. , Muz. Magyar. — 53, 56, 59. 3. Lepedőszél részi ele. Fehér vászon. Többszínű selyem. Felföld. Iparm. Muz. Ma^ gyar. — 45, 55, 57, 58, 59. 3. Lepedőszél részlete. Fehér vászon. Többszínű selyem, ezüst. Felföld. Iparm. Muz. Magyar. — 47, 55, 59. 5. Lepedőszél részlete. Fehér vászon. Többszínű selyem, arany. Felföld. Iparm. Muz. I Magyar. — 45, 55, 59. íjL Lepedőszél részlete. Fehér vászon. Többszínű selyem. Magyarország. Wolfner Gvu- k' la gyűjt. Magyar."— Jő, 58, 59. 7. Párnahéj résziele. Fehér vászon. Többszínű selyem. Erdély. Iparm. Muz. Magyar. — 42, 47, 51, 55, 58, 59, 60. 8. Párnahéj részlete. Fehér vászon. Többszínű seívem. Magvarország. Iparm. Muz. Magyar ? — 49, 58, 59. 9. Urasztali kendő. Fehér száda. Barna, zöld, kék, bolusvörös, rózsaszín, fehér selyem, ezüst. 36x40 cm. Győr, ref. egyh. U. ott. Török. — 33, 42, 47, 50, 58. 10. Urasztali -kendő. Fehér vászon. Piros, kék. vajszín, zöld selyem. 80x82 cm. Abaújvár, ref. egvh., Kassa, muzeum. Török. — 33, 34, 36, 47.