PALOTAY GERTRUD: OSZMÁN-TÖRÖK ELEMEK A MAGYAR HÍMZÉSBEN / Bibliotheca Humanitatis Historica - A Magyar Nemzeti Múzeum művelődéstörténeti kiadványai 6. (Budapest, 1940)

LEÍRÓ RÉSZ

- 34 ga szultánám, boldogsággal áldjon meg az Isten téged. 1 Hej szív, ne szeresd az egész világot, mert... * ember fiát ezen a világon. Ha a szép leányka ezt a levelet büszkélkedve olvasná: De úgyis rendelheti az Isten, hogy lalán elébb kél egybe a levél gazdájával, mitsem a levelel felbontaná». Mint a szövegből kitűnik, a küldő férfi, aki szíve választoltjának juttatja a kendőt. A két utolsó sorból pedig arra következtethetünk, hogy a kendő valamikor jegykendő lehetett. Hogy a kendőn ábrázolt virágoknak van-e ezzel kapcsolatosan szimbolikus jelentősége, — nem tudjuk. De a balkáni mohamedánok ilyenfajta hímzésornamenlikája és népköltészete közötti kapcsolatra utalva, ezt nem tartjuk kizártnak. Mindenesetre különös, hogy az eredetileg kétségtelenül világi célt szolgáló kendőcske a győri ref. egyház birtokába került. Minthogy idejutásáról semmiféle feljegyzés vagy szájhagyomány nem tanúskodik, azt kell feltételeznünk, hog}

7 a török felirat értelmének ismerete nélkül, magyar ajándékozó révén került mai helyére. A kendő korát mind a — régies és tájnyelvi kifejezéseket tartalmazó — feliratból, mind az ornamentika jellegéből ítélve, török hozzáértők a XVII. sz.-ra teszik. Mind a díszítmények elrendezésében, mind a térfelosztásban közeli rokonságot tart a győri kendővel a felföldi török terítő, amelyet a 10. á.-n mutatunk be. A kendőt itt is felirat keretezi, amely azonban ma már nem olvasható. Hogy az írásjeleknek ezen ornamentikává válása — amely a nyugati hímző- és szövőgyakorlatban is elég közönséges — mikor ment végbe, nem tudhatjuk. Valószínű azonban, hogy nem magyar hímző értetlen másolásával van dolgunk, hanem még lörök földön történt elváltozással, mert a kendő egész jellege, minden részletében, a korai török hímzések típusához tartozik. Erre a hímzéstípusra jellemzőek a merev, aránytalanul vaskos szárak, a raj luk elhelyezett apró virágokkal. Két ehhez nagyon hasonló hímzett terítő az istanbuli Topkapu Seray múzeumban is van, ahol a XVI. sz.-ból valónak van feltüntetve; Wace pedig Mrs. Cook gyűjteményéből mutat be két hímzést, melyek ugyané típushoz tartoznak s melyeket a szerző a XVII. sz. elejéről keltez.

22

8 Kendőnk korai volta mellett szól az is, hogy díszítményei között ott találjuk a — kínai eredetű — három golyó, avagy, ahogy azt iparművészeti irodalomban nevezni szokták: csin díszítményt. Ez pedig a törökországi vászon- és selyemhímzésekből ítélve, csupán a XVI. sz-i munkákon szerepelt. A nálunk fennmaradt török hímzések közül még az említett monori kendőn is szerepel ez a díszítmény. Eg}

7éhként ezen a kendőn * lit néhány szó olvasata kétes. 22

8 Wace i. m. 97. és 102. minta. is — mint az előzőn —, a hansúlyosabb négy sarokdíszítmény között a jelentéktelenebb oldaldíszítmények itt is a közép felé hajlanak, s bennebb elszórtan, kisebb virágok töltik ki a terel. Érdekes a középrész megoldása: a körrel elhatárolt felületen belül — mely sajnos, sokhelyütt rongyolt — megtaláljuk a kínai felhőszalag-díszílményt, amely — török textilfélén, mint a perzsán is — rendszerint velejárója a 3 golyónak. Felhőszalagnak gondoljuk egyébként azt a hullámvonalat is, amellyel a sarokmintákat vették körül. A múltbeli török szokáshagyományban az ilyen elkerített középrészű kendőket a turbánok otthoni leterítésére használták olymódon, hogv a köralakú felület a turbán tetejét fedte. (L. ehhez a 18., 20. és 39. á. kendőinek hasonló szerkezelét.) Míg a győri kendőnek az az érdekessége, hogy jegykendő létére, ma egyházi célt szolgál, nem kevésbbé meglepő, hogy a dányáni ref. templom egyik úrasztali terílője (11. á.) ezen rendelletése előtt a mohamedán vallás szertartásaiban alkalmaztatott. A kendőn lévő feliratok mind Korán-idézetek, u. n. szűre-k. Ilyenféle kendők a mecsetekben voltak használatosak, s könnyen feltehető, hogy a feliratokon túl, a díszítményeknek is van némelyes kultikus vonatkozásuk, így pl. a hatágú csillagnak,

22

9 amely a zsidó vallás jelképei közt is szerepel. A lörök feliratok alapján, — amelyeknek hagyományosan megkötött nyelvezete bizonyos maradandó jelleget visel magán — nem volna megállapítható a kendő keletkezési ideje. A terítő középrésze körül elhelyezett magyarnyelvű behímzelt felirat azonban megjelöli a kendő ajándékozási idejét. (11. a. á.) Szövege: «

NADU D VARI ISTVÁNÉ — KULCSÁR ERSEBET /ADTA AZ R; NEMES ECLESIANAK/ 1704: EN.» Kitűnik ebből, hogy 1704-ben, tehát már jóval a hódoltság után. még mindig szépnek és templomi díszül alkalmasnak találtatott a török munka. De kitűnik a magyar feliratból — ha csak hozzávetőlegesen is — a terítő kora: véleményünk szerint aligha készülhetett korábban tíz-húsz esztendővel a belehímzett évszámnál, mert hiszen fakult, vagy bármily okból ócskának vélt kézimunkát aligha adlak volna az Úr asztalára. Jellemző adatul szolgál a dányáni kendő arra, hog}

7 a műveltségjavak ide-oda áramlását nem lehet a hódoltság megszűntével élesen határolni. Ami a kendő díszílményeit illeti, az elrendezésben itt is a már említett módon tölti he a minta a felületet. A gránátalmaszerű sarokvirág felelt egy különös díszítményt látunk: fogazoltszélű levelet, belsejében írásjelekkel. Ez a fogazoltszélű levél gyakran előforduló díszítmény nemcsak a török, ha229 Ugyanezt a csillagot látjuk a szendrői ref. egyház egyik, minden bizonnyal szintén eredeti török kendőjén, mely röviddel ezelőtt került az Iparművészeti Múzeum birtokába.