PALOTAY GERTRUD: OSZMÁN-TÖRÖK ELEMEK A MAGYAR HÍMZÉSBEN / Bibliotheca Humanitatis Historica - A Magyar Nemzeti Múzeum művelődéstörténeti kiadványai 6. (Budapest, 1940)
TÖRTÉNETI RÉSZ
- 10 kult. «Ezek a török stilushagyományok és műfortélvok — mondja Horváth a hódoltságkori ötvösségről szólva ugyanott — túlélik a hódoltságot és még mélyen belenyúlnak a XVIII. század műiparába». Hasonlóképpen a fonalas munkák, mint látni fogjuk. Számos bizonyíték magyarázza, hogy éppen textilis téren miért volt olyan erőteljes és hosszantartó a török befolyás, — mindazonáltal ez egymagában nem jelentene kellő bizonyítékot az általános török kultérhatás mértékére, ha csupán egyedülálló jelenségként jellemezné a hódoltságkori magyar művelődést. De ugyancsak mélyreható befolyást gyakorolt a török a művészeteken kívül, pl. a magyar szakácsmesterségre, s — további kutatásokra vár ezeknek felderítése is — a kertészkedésre, a társadalmi érintkezés formáira stb. Hódoltság előtti kapcsolatok. A hódoltság elején érvényesülő keleti befolyás sem első, sem utolsó nem volt a magyarságot a honfoglalás óta szinte megszakítatlanul érő, — időnként erőteljesebb vagy gyengébb — keleti eredetű hullámverések közölt. A texlilművesség terén maradva, mindjárt állapítsuk meg azt is, hogy a közvetlenül kelet felől érkező hullámokon kívül gyakran éppen nyugat felől vagy nyugati közvetítéssel jut el hozzánk keleti hatás. Hogy a honfoglalás utáni első időkben mennyiben állottak fenn kapcsolatok a magyarság és a középázsiai törökség textilneműi közölt, ily fa j ta tárgyi emlékek híján megállapítani nem tudjuk. De mindenesetre feltehető, hogy ilyen kapcsolatok — részint a további érintkezés, kereskedelem, stb. nyomán, még hosszú ideig fennállottak. Nemcsak időrendben különböztethetünk meg többféle, keletről jövő keleti hatást a magyarság textilis állományában, hanem határozott nyomait találjuk a nyugat felől jövő keleti hatásoknak is. A kétféle keleti hatás magyar földön, s a magyarság művéltségállományába való felszívódás közben természelszerűleg elkeveredett, sőt néha kibogozhatatlanul egybefolyt. Elég itt himzőmtívészetünk legkorábbi emlékére hivatkoznunk, a koronázási palástra, amelyről az iparművészettörténet mai napig sem tudta eldönteni, hogy eredeti bizánci munka-e, vagy csupán részben bizánci Ízlésében tartott nyugateurópai himzés. A középkor folyamán egyrészt Árpádházi királyaink bizánci kapcsolatai, s a keresztes háborúk, másrészt a Velencével és Dalmáciával való kereskedelmi forgalom közvetítette hozzánk a keleti jellegű textilholmit. Mátyás király ránkmaradt olasz brokátjain az olasz selyemszövés jól ismert keleti mustráival találkozunk, másrészt viszont 1149-ben a török kereskedőket szerződés 4 Magy. Történeti Tár. II. köt. 207. 1. és Teleki: A Hunyadiak kora. X. k. 244. 1. 5 Dreger M.: Künstlerische Entwicklung der Weberei u. Stickerei, slb. Wien, 1904. — 238—239. 1. 6 «Ceterum in Zeben, si reperient, duas quanto biztosítja, hogy áruikat török császári területről szabadon hozhatják be Nándorfehérvár, Kevi, Haram, Szörény és Karánsebes piacaira. 4 Olasz textilféle beözönlése a hódoltság egész ideje alatt tart, s mind ezek, mind a szép számmal hozzánk került spanyol eredetű ruhadarabok szintén mutathattak keleti jellegzetességeket. 5 Kétségtelen, hogy a törökkel folytatolt csatározások során már jóval a mohácsi vész előtt is került magyar kézre lörök harci felszerelés. Azt, hogv az ilyesminek nálunk «divatja» volt, s török holmi vásárlás útján is került magyar kézre, azt egy 1516-ból keltezett kassai levél is elárulja: egy magyar úr Gyarmatról küld utasítást erdélyi gazdatisztjének, hogy vásároljon számára Szebenben két lehető legszebben munkált török nyergel. 0 Ha ezen adatból nem is derül ki, hogy lörök textilféle diszítetle-e a kért nyergeket, mindenesetre bizonyos, hogy ezeknek akár szövött, akár bőrből való borítólapja díszített volt, s hogy ilyet már a hódoltság előtt lehetett — kereskedőktől, vagy ott élő iparosoktól — Erdélyben vásárolni. Hogy török himzés már jóval a mohácsi vész előtt is volt Magyarországon, Zsigmond lengyel hercegnek, II. Ulászló király Budán vendégeskedő testvéröccsének számadáskönyveiből tudjuk. Egy 1500-ból keltezett feljegyzés szintén tesz említést török hímzésről. 7 De ezen adatok nélkül is kétségtelennek látszik, hogy már a hódoltság előtt is számotlevő mennyiségben került hozzánk török textilmunka. Érre abból kell következtetnünk, hogy már a hódoltság első negyedében nagy erővel érvényesült a török diszílőstilus textilmunkáinkon, nevezetesen liimzéseinken. Ez pedig nem magyarázható mással, mint azzal, hogy az esztétikai talaj a török háborúk kezdetekor már elő volt készítve a keleti diszítésmód befogadására. pulcriores poteris sellas turcales nobis emere facias ...» Erdélyi Múzeum, 28. évf. 188. 1. 7 «Item eadem die per manus Chlewiczki oth aphtowanya Thurka, dum vulneralus fuerat, ad mandala domini princeps dedi». Magy. Történelmi Tár. XXVI. köt. 32- 1.
