PALOTAY GERTRUD: OSZMÁN-TÖRÖK ELEMEK A MAGYAR HÍMZÉSBEN / Bibliotheca Humanitatis Historica - A Magyar Nemzeti Múzeum művelődéstörténeti kiadványai 6. (Budapest, 1940)
LEÍRÓ RÉSZ
- 32 Török hímzések. Török hímzések létezéséről legkorábbi értesüléseink a XVI. századra nyúlnak viszsza. Belon emlíli 1588-ban, hogy a lörök nők, a háremélet elszigeteltségében és sok feles idejükben hímzéseket készítenek, amelyeknek szépségét és kiváló munkáját dicséri. 21 9 1562-ben pedig hímzett törülközőkendőket egy nyíllövőversenyen adományoznak jutalmul a győztesnek. 22 0 Nicolai ábrázolásai között is látunk olyan derékra, vagy fejre tekert kendőket, amelyeknek szélét — egészen a maiak modorában — virágdíszű minta szegélyez. 22 1 Igaz ugyan, hogy e képekből nein állapítható meg, vájjon a minta beleszövött-e, avagy hímzeit. Ugyané korból való virágmintás hímzett kendőt az említett török közgyűjtemények is őriznek. Az a tény, hogy XVI. századinál régebbi török hímzésekről nincsen tudomásunk, valamint az a körülmény, hogy a hímzések maguk olyan díszítményeket dolgoznak fel, amelyek bizánci és perzsa hatásokat tükröznek, valószínűvé teszik, hogy a ma ismert hímzésfajta a lörökség kezén csupán a nagyarányú terjeszkedés, — idegen népek és kultúrák beolvadása következtében, — s mindenesetre csak Bizánc elfoglalása után virágzott ki. Általános jelenség a kultúrák fejlődéstörténetében, hogy a hímzés csak aránylag későn lép fel, miután a szövésben már meglehetős gyakorlatra és művészetre tettek szert. A török, — mint juhtenyésztő, sátorlakó nép — bizonyára ősidőktől fogva nagy textilis gyakorlattal rendelkezett. A szövésen kívül a rátétmunkában, s a csomózott szőnyegek készítésében nagy művészi készségre tettek szert, de hímzéseik, — ha voltak, — bizonyára cg} Tszerűbb, talán mértanias jellegű munkák lehettek, tehát az összehasonlítás szempontjából bennünket érdeklő munkáktól különbözőek. Anélkül, hogy a török hímzés eredetkérdésének bonyolult és mindmáig kevés figyelemre méltatott problémáját megoldani ehelyütt megkísérelnénk, csupán rámutatni szeretnénk arra, hogy e hímzések egyrészt idegen tárgycsoportok, másrészt idegen népek díszílménykincséből merítettek. Legközelebbi rokonságban a hímzésminták kétségkívül a török szövetfélék (brokátok) és szőnyegek mintáival vannak, de határozott egyezések mutathatók ki a velük feltehetően egykorú falicsempék, s egyéb fél fajanszok mustráival. Ez már magábanvéve indokolná, hogy a díszítmények eredetét ne az ázsiai törökség kezén keressük. Valószínű, hogy 21 9 Belon: Observations de Plusieurs singularilez et Choses mémorables, 1588. 403. 1. után idézi: Wace, i. m. I. k. 34, 1. 22 0 Foster, Edward Seymour: The Turkish letters of Ogier Ghiselin de Busbecq, Oxford, 1924. 134. 1. 22 1 Nicolai, i. m. 65. 1. — Ugyanő emlíli, hogy mind a lörök, mind az ezek módjára öltözött görög ennek a művészeti terméknek is végső, jellemző megjelenési formáját a hódításai zenith jére érkezett törökség adta meg, mint ahogy épílészeli emlékeikben is kimutatható az előzőleg beolvasztod, meghódított népek és földterületek sokrétű, régi és gazdag kultúrája. így magyarázható, hogy a török hímzésekben a bizáncin túl szasszanida, perzsa, mór-mohamedán, egyptomi, kínai díszítéshagyományokat és kapcsolatokat találunk hogy csak a legfontosabbakra mutassunk rá. 22 2 De behatóbb vizsgálat bizonyára kopthellén, indiai, s egyéb vonatkozásokat is kimutathatna, valamint a későbbi munkákban a mindezekre a XVII. századtól fogva rázúduló európai művészeti hatások nyomait. Wace a török hímzéseknek azt a típusát, amely a brokátművészetek mintáival rokon, onnan eredezteti, hogy a drága brusszai selymeket és arannyal átszőtt bársonyokat hímzéssel utánozták, s igy olcsón hozzájulottak a távolabb lakó, szegényebbsorsú emberek is az általuk megáhítolt brokátoknak legalább utánzatához. 22 3 Ez a típus szerinte főleg lakarókon, függönyökön (?) szerepel, de ugyanő mutat rá arra, hogy az ilyenfajta mintákat, az elrendezés átalakításával, négyszegleles, sőt kerek terítőkre is átvitték, mára korai, feltehetően a XVII. század elejéről való lörök hímzéseken is. 22 1 Hasonló típusú, vagyis brokátszövet mintájára emlékeztető darabok nálunk is maradtak fenn abban a két török terítőben, amelynek részletét a 13. és 15. á.-n mutatjuk be. Wace a vászonhímzések keletkezési idejéről nem mond közelebbit s így fenn kell tartanunk azt a véleményünket, hogy hímzéses vászonkendők a szőttesdíszűek nyomán keletkeztek. Hogy ez mikor következett be, pontosan nem tudjuk, de az istambuli múzeumok tanulsága szerint, már a XVI. sz. folyamán magas művészi értékű és technikailag tökéletes hímzéseik voltak. Rimaij fennebb említett vásárlási jegyzékéből az is kitűnik, hogy hímzett vászonkendőket a XVII. sz. elején már szép számmal lehetett vásárolni, tehát nemcsak házi használatra, hanem eladásra is készülhettek már ezidőtájt ilyenek. Általában két nagy csoportra oszthatjuk a török hímzéseket: 1. a selyemre és bársonyra dolgozott munkák, 2. a vászonhímzések csoportjára. Különös módon az előző csoportból alig maradt fenn még csak mulatóban is valami, míg a vászonhímzéseknek és perzsa nők fejüket színes selyemkendőkkel fedik. (129. 1.). A karamaniai nők szép hímzéseket készítenek eladásra is (139. 1.). 22 2 L. ehhez: Bossert: Geschichte des Kunstgewerbes, Bd. IV. Berlin, 1930. 381. 1. 22 9 Wace, i. m. 37. 1. 2 2i U. o. 38. 1.
