PALOTAY GERTRUD: OSZMÁN-TÖRÖK ELEMEK A MAGYAR HÍMZÉSBEN / Bibliotheca Humanitatis Historica - A Magyar Nemzeti Múzeum művelődéstörténeti kiadványai 6. (Budapest, 1940)
LEÍRÓ RÉSZ
RO RESZ. LE Az elmondottakból — magliknak a hímzéseknek ismerete nélkül is — megállapítható, hogy nálunk lörök és lörök módra készült hímzések hosszú időn át kedveltek voltak. Szinte önmagától felvetődik tehát az a gondolat, hogy az importált török, s a hazánkban készült Lörök és törökös hímzések mellett, illetve ezeken túl maga a magyar hímzés is mutat-e ilyen keleti (török) jellegeket s lia igen, milyen módon és mértékben mutatható ez ki benne. A hímzéseinkben uralkodó stílus török vagy törökös voltát csak maguknak a tárgyaknak összehasonlító ismerete döntheti el. Sajnos, hazai gyűjteményeinkben (rendszeresen gyűjtött) jól meghatározott, kétségtelen és egyúttal régi török hímzések nincsenek, sőt ilyenszerű komoly bemutatások a szakirodalomban is hiányoznak. 21 6 A bécsi, krakkói és velencei gyűjtemények — ahol XVI.—XVIII. századi lörök, vagy helyi, de 21 6 A régi lörök hímzés ezidőszerint legteljesebb bemutatása: Wace, A. J. B.: Mediterranean Sc Near Eastern Embroideries from the collection of Mrs. E. H. Cook. I—II. London, 1935. kitűnő, nagyrészi színes illusztrációkkal és szakavatott szöveggel. Minthogy egy magángyűjtemény darabjainak ismertetése, á szerző célja természetesen nem lehetett a lörök himzés valamennyi típusának bemutatása, "hanem csupán az e gyűjteményben lévő példányok tárgyalása. Az értékes és érdekes anyag a számunkra összehasonlítás céljából elsősorban fontos XVI.— XVII. sz.-i lörök vászonhímzések közül csak keveset tartalmaz, viszont a marokkói és a görög szigetekről származó hímzések török kapcsolatai sok érdekes tanulsággal szolgáltak. — Berry, Burton Yost: Old Turkish Towels. The Art Bulletin, Vol. XIV. No. 1. (1932) 344—358. 1. többévi helyszíni gyűjtés és tanulmány eredménye, rövid összefoglalásban, jó illusztrációkkal. — A régebbi irodalomból terjedelmét illetően legjelentősebb Dietrich, Bernhard: Kleinasiatische Stickereien, Plauen i. V. 1911. Legfőként vászonhímzéseket mutat be és tárgyal, de ezek között kevés a régi és jó darab. Szövege semmitmondó. — Ezenkívül a következő munkák tartalmaznak (eredetiekről készült fényképekben) több-kevesebb illusztrációt és rövidebb szöveget, avagy ábramagyarázatot: Heiden, Max: Über die von Dr. Sarre in Kleinasien gesammelten Stickereien. Sarre, Eriedr.: Reise in Kleinasien, (Berlin. 1896). c. munkájának függeléke. — Marlin, F. R.: Stickereien aus dem Orient. Stockholm, 1899. — Hopf, Karl: Anatolische Stickelörökös halásL mutató textilfélék feltételezhetők lennének — szintén csak hiányos adalékot szolgáltatlak összehasonlító tanulmányainkhoz. Helyszíni (törökországi) tanulmányaink során nem akadtunk köz- és magángyűjteményekben, sem műkereskedésekben (bazárokban) kor és típus szerint rendezett gyűjteményekre, vagy speciális gyűjtemény csoportokra. 21 7 Mindazonáltal e helyszíni tanulmányaink során szerzett tapaszlalatok s az olt kapott felvilágosítások, valamint a gyér és kevésbbé szakszerű irodalmi közlemények alapján elfogadható és meggyőződésünk szerint a török hímzések sajátosságainak megállapítására alkalmas ismereteket szereztünk. A következőkben ezekre az ismeretekre vagyunk kénytelenek alapítani egyrészt a török hímzések sajátos törökségnek, másrészt az idetartozó magyarországi törökös hímzésemlékek és élő hagyományok törökösségeinek megállapítáreien. Orientalisches Archiv, Band III. 186. skv. 1. — E munkánk nyomtatása közben jelent meg: Celál, Melek: Türk islemeleri c. munkája, mely a török hímzésekkel és történetükkel részletesen foglalkozik. Eredményeit itt már nem használhattuk fel. 21 7 A régi lörök vászonhímzés legpompásabb példányait az istanbuli Topkapu Serag Mazeum őrzi. Művészi becsükön túl e terítők azért is bírnak különös jelentőséggel, mert legtöbbjüknek ismert egykori tulajdonosa, s így keletkezési idejük hozzávetőlegesen megállapítható. Ugyanez áll az istanbuli Evkaf Múzeum szerényebb számú, de ugyancsak kiváló hímzéseire. Az ankarai Néprajzi Múzeum százakra menő hímzésgyüjleménye a minták típusait mulatja gazdag változatokban, de jobbára nem nagy múltra tekinthelő és gyakran «elnépiesedett» munkákon. A török magángyűjtemények közül Melek Celal úrhölgyé (Istanbul) a leggazdagabb régi török vászonhímzésekben. A minták és technikák különhöző típusainak tervszerűen kiválogatott példányait tartalmazza. — Az általunk megtekintett balkáni múzeumok közül az athéni Benaki Múzeum páratlanul gazdag brusszai bársonv-gyüjteményén, néhány kisázsiai török hímzésén kívül különösen a görög szigetek rendkívül sokfajta hímzéseinek sorozatával szolgált számunkra értékes összehasonlító anyagul, a török hatások mibenlétének kutatásánál. Ugyanígy a szófiai Néprajzi Múzeum sok lörök befolyást mutató bolgár hímzései is. — Valamennyinek ehelyütt mondunk köszönetet anyaguk tanulmányozásának lehelőségéért.
