PALOTAY GERTRUD: OSZMÁN-TÖRÖK ELEMEK A MAGYAR HÍMZÉSBEN / Bibliotheca Humanitatis Historica - A Magyar Nemzeti Múzeum művelődéstörténeti kiadványai 6. (Budapest, 1940)
TÖRTÉNETI RÉSZ
— 28 — Ezen kcszkenyöt hogy igyekezett Lajos Sámuel Hadnagy Török Haboruba megszerzett// Ezer bél szaz Nyoltzvan Kilenlzben Ámidön leli volna Török Ellenségivel szemben// 'S mint jó hazaliu azt megtartatta Számára Reformáta Eklésiának Vajába már által is atla// Utoljára ez egyet ki kérem hogy ezen készkenő akinek árra vérem// Megtartani emlékezetül úgy hiszem nem szemérem Mert ugv osztan többnek szerzésére// magamat nem igérern// 1791 Várta 0. S.» Nyugati török hatások — török hímzések nyugaton. Bár szorosan nem tartozik tárgyunk keretébe, inkább függelékképpen megemlílendőnek tartjuk, hogy nagy kerülővel más úton, Nyugat felől is érkeztek hozzánk török (kisázsiai, mohamedán) hatások — mint arról bevezetőül szólottunk — s hogy a török és törökös hímzőmód emlékei a magyar határokon túl is föl-fölbukkannak. Hiszen a törökökkel a magyaron kívül más nemzeteknek is volt érintkezésük, elsősorban a szomszédos németségnek, közvetlenül, vagy a mi közvetítésünkkel. Olyan egyetemes hatásokról azonban, amilyenek a magyar hímzésgyakorlatot érték, a tőlünk nyugatra eső területeken nem lehet szó. Nyugateurópában legelsősorban Olaszország volt az, mely a keleti textilféle hatása alá került, s ezért nem kelt különösebb feltűnést Dreger-nek az a megállapítása, 192 hogy az olasz hímzésekben néha keletiekkel való kapcsolat mutatható ki. Nem szorul különösebb bizonyításra az sem, hogy a spanyol brokálokban erős mór-mohamedán stílushatások érvényesülnek, aminek példája, hogy egy spanyol brokátszövet szórt mintájaként ugyanaz a díszílmény szerepel, 193 amelyet régi úrihímzéseink sarokkitöltésekénl jól ismerünk. IIa ehhez hozzátesszük, hogy XVI.—XVII. sz.-i leltárainkban milyen gyakran szerepel a «spanyol varrás» nevű hímzés, könnyen hihető, hogy nálunk ilyenféle minták akár a brokátokkal szoros kapcsolatban álló spanyol hímzések hatására, akár hozzánk ruhaanyagul került spanyol és olasz szövetek mintáinak másolataként is készültek. Hazánk a keleti művelődési áramlatoknak mindig közvetítője volt, mind Nyugat, mind Észak felé. Erdélynek Lengyelországgal való ilyen természetű kapcsolatai különösen a hódoltság idején voltak élénkek. 191 Lengyelországban egyébként a művelődés nagyon számottevő területein mutathatók ki török hatások a XVII. és XVIII. sz. folya19 2 i. 111. 230. skv. 1. . U. o. 232. tábla. [f 19 1 L. ehhez: Posta Róla: A moszlim művészet Iuiuhuipgk példái Erdélyben. Túrán, 1917. évf. 233. 1. 19 5 Mankowski, Tadeusz: Sztuka islamu w Polsce w XVII i XVIII wieku. Polska Akademja Umiejelnosci Rozprawy Wydzialu Filologicznego, T. LXIV. nr. 3. Krakow 1935. 19 6 Album historischer Altertümer des Protestantismus in Wilna. Wilna, 1929. — Különösen érdekesek a XIX,, XXL. XXII., XXIII. t. mintái. mán, 19 5 aminek a fonalas munkák körében az ú. n. lengyel övekben bírjuk művészi szempontból legértékesebb emlékeit. Török textilmunkáknak a lengyel vászonhímzésekre gyakorolt hatása nagyon sokban (elrendezés és díszílmény tekintetében is) rokon a mi munkáinkkal. 19 6 Ugyanezidőlájt a határozottan török hímzésnek is nagy divatja volt Nyugaton. Láttuk, hogy a Habsburgok udvarába magyar közvetítéssel került ilyen munka. 197 1. Rákóczi György feleségéhez írt egyik levelében írja, hogy állandó portai követe éppen itthon lévén, annak «örömest megmutatnám az arany fonállal szőtt szőnyeget, ha találna olyant, hozatnék vagy 4, kelteit jó volna császárnénak küldened édesem...» 198 Bizonyára Magyarországról került a stájerországi Neustadt kastélyába az a török hímzés is, amelyről az 1616—18-ban felvett leltár ígv emlékezik meg: «Ahl gross T irkisch von allerlei Farben ausgenähts seidens hiecli, über ein altar zu gebrauchen». 19 9 Ügy látszik, hogv a messzibb Nyugat országaiba is jutott el magyar közvetítéssel török hímzés. 1648-ban I. Rákóczi György követeivel veresbársony skófiumos cafrangot küld Arpajou-nak, aki Franciaország követe volt a lengvel udvarnál. 20 0 Franciaországban is kedvelt lehetett a XVI — XVII. sz.-ban a török hímzés, mert pl. egy 1599,-i francia végrendelet egy tűzött varrásos takaróról (valószínűleg paplanról), mely Törökországból hozatott, mint igen kiváló, becses darabról emlékezik meg, 20 1 Mazarin kardinális hagyatéki leltárában pedig egy újfajta kifejezés szerepel bizonyos fajta virágminta megjelölésére, amelyet az «á la lurquesque» elnevezéssel jelölnek. 20 2 Érdekes, hogy Franciaországban az udvar még Colbert halála után is hímeztetelt ruhákat Konstantinápolyban, 20 3 s hogy IV. Henrik francia királynak igen nagy örömet szerzett valaki azzal, hogy egy chaire-rel, mely az ujdonságszámbamenő török munkával volt hímezve, rneg19 7 L. ehhez a 24 1. 79 9 Mon. Hung. Hist. I. oszt. 24. köt. G2. 1. 19 9 Jahrbuch der Kunstsammlungen des Allerhöchsten Kaiserhauses XX/2. Nr. 1736., 210 után közli Dreger. i. m. 231. 1. 29 9 Lukinich I. i. m. 121. 1. 86. jegyzet. 20 7 Dreger, i. m.: 232. 1. 20 2 Earev, Louis de: La Rroderie du Xh siécle jusqu'ä nos jours. Angers. 1890. 63. 1. 20 3 Dreger, i. m. 232 1.
