PALOTAY GERTRUD: OSZMÁN-TÖRÖK ELEMEK A MAGYAR HÍMZÉSBEN / Bibliotheca Humanitatis Historica - A Magyar Nemzeti Múzeum művelődéstörténeti kiadványai 6. (Budapest, 1940)
TÖRTÉNETI RÉSZ
- iß Hímzéseinkre gyakorolt hatásuk azonban nem mondható olyan jelentékenynek, mint azt bizonyára nagy elterjedtségük nyomán feltételeznők, s lényegesen mögötte maradt a brokátszövetek, s természetesen maguknak a török hímzések befolyásának. Kevés olyan török vagy magyar hímzésünk van, — mint amilyenekből pl. a XXXVIII. táblán mutatunk be néhányat, — amelyeknél kétségtelenül szembetűnő a csomózott szőnyegek mintázatával való kapcsolat. Persze, itt is kérdés, vájjon nem keleti himzés szerepelt-e közvetítőként a keleti csomózott szőnyeg és e hímzések között. Tudjuk, hogy maguknak a kisázsiai csomózott szőnyegeknek kormeghatározása is igen bizonytalan, úgy, hogy még amennyiben befolyásuk hímzéseinken kimutatható volna, sem mondana ez közelebbit keletkezési idejükre, vagy helyükre. Mindenekelőtt tisztázandó volna maguknak a török hímzéseknek kapcsolata a kisázsiai csomózott szőnyegekkel, — de ily irányú tanulmányok ezidőszerint még hiányoznak. Török kereskedők, török textilárúk. A hadi és diplomáciai érintkezés útján hozzánk került török textilfélén kívül a rendszeres kereskedelem is közvetítelt ilyen nyersanyagot, vagy belőle készült ruhaneműt és háztartási cikket. Visszatérve a kelettel való kereskedelmi kapcsolatainkra, kétségtelennek látszik, hogy keleti kereskedők nemcsak a h ódoltság alatt és után, hanem már jóval annakeíőtte is közvetítetlek hozzánk török árut. A hódoltság alatt, különösen nagy szerep jutott ebben 1"az örmény kereskedőknek. Minthogy pedig örmények tudvalevőleg már a Mohács előtti időkben is éllek Magyarországon, minden bizonnyal már akkor is foglalkoztak keleti kereskedelemmel. A török árucikkek tömeges behozatalát — ha más nem — a hódoltság idején már az is indokolja, hogy a nagy számban itt élő török polgári lakosság szükségleteit is ki kellelt elégíteni. Kétségtelen, hogy Erdélybe volt a legintenzívebb a török árucikkek beáramlása, de hogy török kereskedők az Alföldön is nagy forgalmat bonyolítottak le, arra jó példa, hogy a/ Makó n 1569-ben elJialt Hüszein török kereskedőnek még debreceni polgárokkal szemben is jelentős követelései voltak. 6 2. A Szegeden megtelepült török kereskedők is igen megvagyonosodtak. 63 II. Mátyás pedig szerződést köt, amely szerint török kereskedők útlevéllel ellátva, szabadon járhatnak az egész császári területen. 6 4 A török áruk nálunk való nagy kedveitségére jellemző, hogy a Kelettel űzött kereskedés még a Rákóczi-féle mozgalmak alatt sem szünetelt, és pl. Begtasch Baschy török kereskedő 1704-ben többek közt szövetet és takarókat hozott be császári területre. 6 5 A Európaszerte. mert e típus példái legnagyobb számban Erdélyből kerüllek elő. 6 2 Magyarországi török kincstári defterek, II. köt. 382. 1. 6 3 U. o. 453. skv. 1. 6 4 Takáts S.: A dunai hajózón a XVI. és XVII. sz.-ban. Magy. Gazd. tört. Sz. VII. évf. 173. 1. 6 5 Takáts S.: Külkereskedelmi mozgalmak hazánkban /. Lipót alatt. U. o. VI. évf. 411. 1. török kiűzetése alatt és után a Keleti Társaság bonyolította le a török árucikkek nagyarányú behozatalát. Az általa behozott, s 1068-ban Komáromba szállított áruk jegyzékében a következő textilfélék is szerepelnek: damaszk, atlac, selyemszövet, selyem^ szőnyeg, (vulgo Killiny), gyapot, török fonál (ez végszám is, de csomagonként is) vánkoshéj, perzsa fonál, szőnyeg, (vulgo czafrángj, selyemfüggöny, kecskeszőrfonal, abaposztó, (panni Tureici vulgo aba.) 6 6 Tárgyi műveltségállományunkra jellemző, hogy II. Apafi Mihályné, Bethlen Kata hagyatékában szerepel «három darab pádimentum takaró virágos és különböző színű török szövet, köznyelven kelevet . . ,» 6 7 A kor ízlésére, — amely politikai szempontoktól, úgy látszik, függetleníteni tudta magát, — érdekesen jellemző, hogy nemcsak idegenszármazású kereskedők foglalkoztak török áruk behozatalával, hanem magyar kereskedők is, még pedig olyan helyen, amely kívül esett a hódoltsági és az erdélyi területen. A kassai kereskedők 1632,-i céhszabályainak egyik pontja kimondja, hogy tagjai «török marhákkal» is kereskedhetnek, mert ilyeneket gyakran mind ez országbeliek, mind az idegenek keresnek s a városnak javára van, ha mindent bőséggel megtalálni benne. 6 8 A kassaiak tehát kivitelre is tartottak török árucikkeket, maguknak pedig nemcsak fényűzésül, hanem «szükségképpen is» azaz mindennapi használatra is kellett az ilyesmi. 6 9 Ügy látszik, hogy a régi feljegyzéseinkben gyakran szereplő «török áros» elnevezés nem annyira a kereskedő török származását, hanem áruinak török eredetét jelenthette, mert Kassán pl. 1587ben «az török áros Nagy Imréhtől» aki magyar ember volt, többek közt a következő áruk vásároltattak: 13 vég karmáuy, 10 selyem kanyica, 5 vég bogasia, 3 kötés török 6 6 TakáU A dunai hajózás stb. U. o. VII. eví. 196. 1. J^zázadok, 1883. évf. 797. 1. X® Kerekes Gv-: Nemes Almásg István stb. Magy. GazcmTört. Sz. IX. évf. 184. 1. 6® U. o. 188. 1.
