PALOTAY GERTRUD: OSZMÁN-TÖRÖK ELEMEK A MAGYAR HÍMZÉSBEN / Bibliotheca Humanitatis Historica - A Magyar Nemzeti Múzeum művelődéstörténeti kiadványai 6. (Budapest, 1940)
TÖRTÉNETI RÉSZ
— 15 — hogy hrokátszövetek másolgalásából alakull ki. A török himzés nem egv típusának ezen eredele kétségkívül kimutatható. A törökös magyar hímzéseknek is jórésze bizonyára a török brokátszövetek mintáinak hatását tükrözi, amire a XXXIX. táblán mutatunk be példát. A török díszruhák anyaga, s a keleti lírokátok, közvetve, vagy közvetlenül előkészítették nálunk a talajt a törökös hímzések divatjának. Ha kész ruhák ajándék, zsákmány, vagy sarc révén csak korlátolt számban kerülhettek hozzánk Törökországból, annál nagyobb méretű volt a feldolgozatlan török textilanyagok behozatala hazánkba. Ezeknek Erdélybe és Magyarországba való behozatala a hódoltság idején rendszeres és virágzó kereskedelmi tevékenység volt, amit legjobban bizonyít az, hogy Bethlen Gábor 1621-ben kiadja a «Török, Görög és Sidó Kereskedőktől behozandó Marhák limitation-ját. Ebben nagy számmal szerepelnek török (vagy legalább is Törökországból behozott) texlilfélék. Az árszabás előírja, mennyiért adható el «egy öreg embernek dolmány alá való bagazia Fosztán», valamint a «gyermeknek való jó fosztán dolmány». 5 1 Megszabja az árát a «Török Országi szép öreg sárga jó Karmasin»-m\k, valamint az «ennél kisebbnek» és a veres, szederjes és kék karmazsinnak is. 5 2 A ruhaanyagok közé tartozhatott a keese nevű szövet is, Rimay János, Erdély portai követe vásárol Konstantinápolyban «egy hosszá keskeny ketsehét», «egy hosszá virágos ketsché»-t, és több «teveszőr ketsehét» is. 5 3 Ruhaanyag lehetett a Keletről kereskedők által behozott «török muhar» is. 5 4 Hog\' török ruhaanyagok nemcsak a nagyúri osztály, hanem a polgárság körében is korán elterjedtek, íme egy nagyszombati polgár ingóságai közölt már 1570-ben szerepel «11 feet wegli Thörek mot hay er» 5 5 Bethlen Gábor árszabása megmondja azt is, hogy a «Török Országi színes jó Tsemelyetnek végit hét forinton» árusíthatják a keletről jövő kereskedők. Érdekes, hogy ezt a csémélet nevű, teveszőrből való anyagot nálunk már a középkorban ismerték, s a nyelvtudomány megállapítása szerint ez az elnevezés Nyugateurópából került hozzánk; ó-francia chamelot. 5 6 Itt tehát világosan kimutatható, hogy a keleti műveltségjavak egyikét egy alkalommal nyugaleurópai közvetítéssel vettük át, másszor pedig egyenesen Keletről, Törökországból. A rendelkezésünkre álló adatokból az is kitűnik, hogy a rendkívül drága, arannval-ezüsttel átszőtt brokátok nem szerepeltek kereskedelmi forgalomban, de leltáraink szerint a íőrangúak birtokában — különösen Erdélyben — szinte közönségesek voltak. Ügy látszik, hogy az ilyen értékesebb portéka — nem lévén mindennapi keresleti cikk — csak rendelés útján került kereskedő révén magasabb társadalmi rétegek javai közé, avagy egyenest portai megbízottaikkal vásároltattak ilyent Konstantinápolyban. A Bethlen Farkasné ingóságai között szereplő «virágos, portáról hozott új vont arany matéria» is így kerülhetett be Erdélybe. 5 7 Brandenburgi Katalin fejedelemasszony ruhái között pedig akad «Egy testszin derék, csodálatosan szép matériából való, melyet Tatárországból hoztak». 5 3 Lehetséges, hogy ez utóbbi ama diplomáciai ajándékból veszi eredetét, amelyet a szultán Bethlen Gábor és Brandenburgi Katalin lakodalmára küldött Kassára: követe a fejedelmi párnak nászajándékul többek közt selymet és bársonyt is adott át. 5 9 Szőnyeg. Néhány szót kell szólanunk egy másik ugyancsak török közvetítéssel hozzánk került — gyakorta éppen török eredetű — textilféléről: a szőnyegről. 6 0 Bizonyos, hogy szőnyegek már jóval a hódoltság előtt elkerüllek hozzánk, nevezetesen Erdélybe, s itt nagy kedveltségnek örvendtek. mint különösen azok a keleti ere; " Magyar Történelmi Tár, XVIII. évf. 216. 1. U. o. 214. 1. 5 3 Történelmi Tár, 1878. évf. 156. és 162. 1. — Rimay a XVII. sz. első harmadában többször volt portai követ. Takáts Sándor szerint (M. Nyelv, III. 375.) a kecse teveszőrből készült szövet, amelyből ruhát szabtak, de térítőül és szőnyegül is használják, még templomi szőnyegül is. 5 4 Magyar Gazdaságtörténeti Szemle. IX. évf. 165.1. 5 5 Radvánszky: i. m. II. köt. 24. 1. 5 6 Gombocz—Melich: Magi]. Etijm. Szótár: csémclet. 5 7 Magyar Nyelvőr, 42: 363. dctű iparművészeti cikkek, amelyeknek Nyugaton is nagy divatjuk volt. Török szőnyeg már a XVI. sz. legelején is szép számmal lehelett nálunk, mert egy francia szemtanú feljegyzéseiből tudjuk, hogy II. Ulászló király francia feleségének, Budára bevonulásakor, az erdélyi és más városok polgárai és nemesei többek közt török szőnyeggel kedveskedtek. 6 1 5 8 Szendrei J.: A magi/, viselet stb. Rudapest, 19Q5rA7. 1. " tlvalui Farkas: Bethlen Gábor lakodalma. ErdélyPMúzeum, 10. köt. 181. 1. e o Meg kell jegyeznünk, hogy a hódoltságkori magyar leltárakban oly gyakran szereplő «szőnyeg» megjelölés igen gyakran nem csomózott szőnyeget, hanem sok esetben pl. selyemből vagy más anyagból való terítőt, takarót jelent. — L.: ehhez: Magyar Nyelv. XXXV. 184. 1. 6 1 Szamola I.: Régi utazások Magyarországon stb. Bp. 1891. 141. 1. — Jellemző, hogy a kisázsiai szőnyegek egyik csoportjának «erdélyi szőnyeg» a neve
