HUSZÁR LAJOS: SZENT GYÖRGY ÉRMEK / Bibliotheca Humanitatis Historica - A Magyar Nemzeti Múzeum művelődéstörténeti kiadványai 4. (Budapest, 1940)

VORGESCHICHTE

- 15 - \ és a Muschinger-érem szt György képe között.

11 Az érem keretelve van és a kereten bécsi hitelesítő jegy, továbbá AL mesterjegy látható. Katz a hátlapot is Abondio művének tartja, aminek azonban több körülmény ellene szól. így elsősorban E. W. Braun közlése, aki egy a XVI. sz. közepén működött augsburgi plakettműhely termékeit ismertetve megemlíti, hogy a Salzburg melletti Nonnberg-i apátságban egy kis ébenfa házioltér közepén ugyanez a szt. György medaillonkép látható bronzból aranyozva és emaillirozva.

1

2 Ismeri a Katz által közölt érmet is. Braun analógiák alapján az említett augsburgi plakettműhely termékének tekinti ezt az éremképet. A bevert ötvösjegyek maguk is arra engednek következtetni, hogy utánöntött hibrid darabbal van dolgunk. Tehát egy ú. n. Gnadenpfenning, melyhez előlapul AL bécsi ötvös Abondio Miksa császárról készült éremképét öntötte le, hátlapul pedig ezt a nyilván közkézen forgott augsburgi eredetű Györgyérmet használta fel. Hogy ez valóban közkézen forgott, igazolja ennek egy másik ugyancsak hibrid változata. Előlapon a tárgyalt György-kép, hátlapon pedig Mária Jézussal (1. sz.). A bevésett felirat: Bey Gott ist Rodt Vnd dat 1610 élénken emlékeztet az amulet jellegű mansfeldi tallérokra.

1

3 Kétségtelen, hogy néhány apró részletben van némi egyezés ezen érem és a Muschinger-érem szt. György képe között. Az is közelfekvő feltevés lenne, hogy az augsburgi származású Hailer Dániel ezt az augsburgi eredetű szt. György éremképet használta fel mintaképül, de mégsem tehetjük ezt a feltevést magunkévá, mert sokkal meggyőzőbb analógiát is tudunk felmutatni. Ez az analógia egy nürnbergi eredetű Györgyérem (2. sz.) és a hátlapi felirat alatt levő CVM PRIVIL/C. M. jelzés szerint Christian Maler nürnbergi éremművész műve, aki 1603— 1648 között működött és a császári udvar részére is dolgozott. Művein a „cum privil." jelzés arra vonatkozik, hogy császári engedéllyel 1

1 Viktor Katz, Eine St. Georgsmedaille des Antonio Abondio, Berliner Münzblätter L. 1930. 17—19. 1. 1

2 Edmund Wilhelm Braun, Augsburger Plaketten, Archiv für Medaillen und Plakettenkunde III. 1921—22. 91-93. 1. 1

3 Ennek a Mériaképpel párosított Györgyéremnek rossz fenntartású példánya a budapesti Éremtárban. is előfordul. Teljesen azonos az éremkép a Niklovits példányával. csak a bevésett felirat elhelyezése más : jobbról Bey Gott is Radt vndt / Dath 1610. Átmérője 52.5 mm. Épen gyönge állapota miatt közöljük itt a magángyűjteményben levő példányt. tiert die Medaille in die Jahre 1571—75 und stellt zwischen dieser und der Georgsdarstellung der Muschingerschen Medaille eine Ähnlichkeit fest.

11 Die Medaille ist eingefasst und trägt auf der Einfassung nebst einer Wiener Punze das Mei

: sterzeichen AL. Nach Katz soll die Rückseite ebenfalls das Werk Abondios sein ; dieser Aufnahme widersprechen aber mehrere Umstände. So in erster Linie die Mitteilung E. W. Brauns, der die Erzeugnisse einer, in der Mitte des XVI. Jahrhunderts in Betrieb gewesenen Augsburger Plakettenwerkstätte besprechend erwähnt, dass in der Abtei zu Nonnberg bei Salzburg in der Mitte eines kleinen Hausaltars aus Ebenholz dasselbe Georgsmedaillenbild aus vergoldeter und emaillierter Bronze zu sehen ist.

1

2 Er kennt auch die von Katz erwähnte Medaille. Auf Grund von Analogien hält Braun dieses Prägebild auch für ein Erzeugnis der Augsburger Plakettenwerkstatt. Die punzierten Goldschmiedezeichen lassen auch darauf schliessen, dass wir es mit einem nachgegossenen Hybrid, also einem sogenannten Gnadenpfennig zu tun haben, auf dessen Vorderseite der Goldschmied AL das Ebenbild Kaiser Maximilians II des Wiener Medailleurs Abondio goss und auf der Rückseite das offenbar gangbare Prägebild der Augsburger Georgsmedaille anbrachte. Dass diese tatsächlich in Umlauf war, bezeugt eine ebenfalls hybride Abart derselben. Auf der Vorderseite das erwähnte Georgsbild, auf der Rückseite Maria mit Jesus (Nr 1). Die eingravierte Inschift

: Bey Gott ist Radt und dat 1610 gemahnt lebhaft an die Amulettaler von Mansfeld.

1

3 Unzweifelhaft gibt es Übereinstimmungen einzelner Details dieser Medaille und des Georgsbildes der Muschingerschen Medaille. Naheliegend wäre auch die Annahme, dass der Augsburger Hailer eine Augsburger Georgsmedaille als Vorbild nehmen konnte ; wir können aber dieser Annahme im Besitze einer Analogie von grösserer Beweiskraft nicht beipflichten. 1

1 Viktor Katz, Eine Sf. Georgsmedaille des Antonio Abondio, Berliner Münzblätter, L. 1930. S. 17

—

19. 1

2 Edmund Wilhelm Braun, Augsburger Plaketten, Archiv für Medaillen- und Plakettenkunde III. 1921—22. S. 91-93, 1

3 Ein schlecht erhaltenes Exemplar dieser mit einem Marienbildnis gepaarten Georgsmedaille ist auch im Budapester Münzkabineft vorhanden. Ganz übereinstimmend ist das Prägebild mit dem Niklovitsischen Exemplar, nur die Anordnung der Inschrift weicht ab : von rechts Bey Gott is Radt vndt / Dath 1610. Durchmesser 52.5 mm. Wegen der schlechten Erhaltung dieses führen wir das Exemplar der Privatsammlung vor.«