HUSZÁR LAJOS: SZENT GYÖRGY ÉRMEK / Bibliotheca Humanitatis Historica - A Magyar Nemzeti Múzeum művelődéstörténeti kiadványai 4. (Budapest, 1940)

NACHGEPRÄGTE GEORGSMÜNZEN

- 33 - \ nyat, melynek verőtöve a budapesti pénzverdében található (kivert érem nem ismeretes róla), tehát Gyulafehérvárt készült, talán tanulmányi célból. Az eredeti példány verőtöve Bécsben van. Ennél a típusnál az eredeti és utánzott között a különbséget a lovag köpenyének rajza jelenti. A 20. sz. hármas arany utánzatát (53. sz.) is apró rajzeltérések különböztetik meg, míg a Fuchs Henrik tallérjának felismert 23. sz. érem másolatait (54, 55. sz.) elsősorban a mesterjegy hiánya jellemzi. Utánveretnek tekinthetjük végül a jegy nélküli erdélyi típusú Györgytallért is (56. sz.), melyen a rajzbeli eltéréseken kívül, mindenütt U betű van az eredeti példányon látható V betűk helyén. Látható hogy ezeket az utánvereteket csak az eredeti verőtövekről készült érmekkel való egybevetés segítségével lehet meghatározni. A készítő vésnöknek és cégnek érdekében állott, hogy az utánzatok minél jobban hasonlítsanak az eredeti mintákhoz és ezt a célt többé-kevésbbé el is érték. A mi meghatározásaink is a fenti utánvert érmeket illetőleg csak a felsorolt valószínű feltevéseken alapulnak. Sajnos ezekre az utánveretekre nézve, az említett gyulafehérvári érmet kivéve, semmi határozott adat, verőtő stb. nem maradt fenn. * A ma is forgalomban levő Györgyérmek tömegének legnagyobb részét a XIX. sz. elejétől kezdve egészen napjainkig készült veretek teszik ki. Ezek Budapesten, Bécsben és Nürnbergben készültek a legnagyobb számban, de Svájc, Salzburg, Pforzheim és még sok más hely felsorolható lenne ebből a szempontból. Részben éremverő intézetek, részben ötvösök és ékszerészek vesznek részt ezek kibocsátásában és terjesztésében. Rengeteg változatban ismeretesek ezek a modern utánveretek, melyek között az eltérések úgy a nagyságban és az anyagban, mint az éremkép rajzában egyaránt kifejezésre jutnak. Az összes újabb veretek részletekbe menő változatainak összegyűjtése kötetnyi anyagot jelentene. Minthogy ezek sem történeti, sem művészeti szempontból különösebb értéket nem jelentenek, részletes felsorolásukat mellőzzük és csupán néhány jellegzetesebb példány bemutatásával igyekszünk szemléltető képet adni a régi Györgyérmek modern utánzatairól. Mindenekelőtt említhetünk két fiktív érmet (57, 58. sz.). Mindkettő CHR típus utánzása és készítőjük a nagyobb hitelesség okából az egyikre Prägungen als Vorlage (Nr 47, 48, 49). Von den zwei Varianten der nachgeprägten Nr 19 (Nr 51, 52) heben wir besonders das dreifache Goldstück Nr 51 hervor, deren Prägestock im Budapester Münzamt aufbewahrt wird (geprägte Münzen nicht bekannt), daher vielleicht für Studienzwecke in Karlsburg hergestellt worden ist. Der Prägestock des Originalexemplars befindet sich in Wien. Bei diesem Typ gibt es nur in der Darstellung des Mantels einen Unterschied zwischen Original und Nachprägung. Die Nachahmung des Stückes Nr 20 von drei-Dukatengrösse wird gleichfalls durch geringe Abweichungen gekennzeichnet, dagegen fehlt auf den Kopien der Münze Nr 23 (Nr 54, 55) das Meisterzeichen. Für eine Nachprägung ist endlich der Georgstaler von siebenbürgischem Charakter ohne Signatur (Nr 56) anzusprechen, an welchen nebst Abweichungen in der Zeichnung überall ein U statt des V des Originalen steht. Es ist evident, dass diese Nachprägungen nur an Hand der originalen Münzen bestimmt werden können. Es lag im Interesse sowohl der Meister, als der Werkstätten, dass ihre Erzeugnisse den Originalen je mehr gleichen und dieses Ziel wurde auch zumeist erreicht. Unsere Bestimmungen der Nachprägungen beruhen bloss auf der Wahrscheinlichkeit der angeführten Annahmen. Leider blieben ausser der erwähnten Georgsmünze von Karlsburg keine Prägestöcke oder sonstige Angaben über Nachprägungen erhalten. * Der grösste Teil der heute noch massenhaft im Umlauf befindlichen Georgsmünzen besteht aus Prägungen aus dem XIX. und XX. Jahrhundert. Diese wurden in grösster Menge in Budapest, Wien und Nürnberg, aber auch in der Schweiz, in Salzburg, Pforzheim und vielen anderen Orten hergestellt. Es beteiligen sich daran sowohl Prägeanstalten, als Goldschmiede und Juweliere. Diese modernen Nachprägungen, an welchen Abweichungen nicht nur in der Grösse und im Material, sondern auch in der Zeichnung der Prägebilder erscheinen, sind in unzähligen Varianten bekannt, deren Einsammlung und Beschreibung Bände füllen würde. Da diese aber weder geschichtlich, noch künstlerisch wertvoll sind, sehen wir von ihrer Aufzählung ab und führen nur einige Beispiele an. Zu allererst seien zwei fiktive Münzen (Nr 57, 58) genannt. Beide sind Nachahmungen des Typs CHR, mit den Jahreszahlen 1610 bezw.