HUSZÁR LAJOS: SZENT GYÖRGY ÉRMEK / Bibliotheca Humanitatis Historica - A Magyar Nemzeti Múzeum művelődéstörténeti kiadványai 4. (Budapest, 1940)
AUSSERHALB KREMNITZ ERZEUGTE GEORGSMÜNZEN MIT MEISTERZEICHEN
- 31 - \ első körmöci Györgytallérok mintájára készültek. Ezeket Kari Radnitzky művei között sorolja fel, mint tanulmányt. Radnitzky (1818—1901) előbb a bécsi pénzverő vésnöke, majd a bécsi Képzőműv. Akadémia tanára volt. Györgyérme valószínűleg csak tanulmányi célból készült, esetleg a tanítványok okulására. 4 6 Minthogy azonban könnyen elképzelhető, hogy ezekkel a verőtövekkel vertek is ki érmeket, nem hagyhattuk figyelmen kívül ezt a darabot sem. Az iparszerűleg termelt gyári készítményű Györgyérmek természetesen nem viselnek mesterjelzést. Mint kivételt említjük meg a nürnbergi Lauffer (37, 38. sz.) és a bécsi Zimpel (39. sz.) éremverő intézetek kibocsátványait. Teljesen jelentéktelen alkotások és velük inkább csak jelölni óhajtjuk az irányt, melyben az újkori számtalan Györgyérem származási helyét keresni kell. Magyarországon az utolsó személyhez kapcsolható Györgyérem a millenium idején készült. Az ezredéves kiállítás keretében ugyanis a körmöci pénzverő saját kiállítási pavillonnal vett részt, melyben erre a célra készült hengeres verőgépen vertek ki Györgyérmet (40. sz.). A verőtő készítője Gerl Károly (1857—1907), a körmöci pénzverő vésnöke volt, aki a legapróbb részletekbe menő hűséggel másolta le Roth Keresztély Herman művét, tehát az első körmöci Györgytallért. Az utánveretet mindössze az különbözteti meg az eredetitől, hogy az előlapon alul a CHR jelzés helyére 1896, a millenium évszáma van beverve. 4' Gerl azonban úgy látszik, részletesebben is foglalkozott ezzel a problémával, mert a körmöci Városi Múzeumban egy plasztilinből mintázott Györgyreliefje látható (140 mm), továbbá egy Szent György feliratú gipszöntvénye hasonló ábrázolással és Gerl jelzéssel. 4 8 Végül a Györgyérmeknek egy modern kompozícióját mutatjuk be, amelyik hihetőleg a XX. század elejéről származó szecessziós ízlésű francia munka (41. sz.). Érdekes abból a szempontból, hogy L mester említett műve mellett a lefolyt hosszú idő alatt mindössze ez a második Györgyérem, mely az amulet jelleget kifejező alapgon4 6 Stempelsammlung 6212—13. sz. „Stempel v. J. 1866 (?) anscheinend zu St. Georgsthalern". C. Radnitzky művei között sorolja fel „Matrizen nach antiken und neuen Münzen, wahrscheinlich als Studienarbeiten von C. Radnitzky und dessen Schülern geschnitten". 4 7 —n— , Millenium in nummis, Mitteil d. Clubs etc. Wien VII. 1896. 60. 1. 4 8 Huszár— Procopius, 238. 1, 2548. sz. die nach den Vorlagen der ersten Kremnitzer Georgstaler gefertigt sind. Es werden diese dem Graveur des Wiener Hauptmünzamtes, später Professor an der Wiener Akademie der bildenden Künste Karl Radnitzky (1818—1901) zugeschrieben. Sein Georgstaler dürfte aber nur eine Studienarbeit für die Schüler gewesen sein. 4 6 Die in Fabriken gewerbsmässig hergestellten Georgsmünzen tragen in der Regel keine Meisterzeichen. Als Ausnahmen sind die Produkte der Prägeanstalten Lauer (Nr 37, 38) in Nürnberg und Zimpel (Nr 39) in'Wien zu nennen. Es sind dies ganz unbedeutende Produkte, welche uns nur die Richtung zeigen sollen, aus welcher die Unzahl der neueren Georgsmünzen herströmte. In Ungarn wurde die letzte Georgsmünze, deren Erzeuger bekannt ist, im Jahre des Millenniums geprägt. Im Rahmen der Millenarausstellung war das Kremnitzer Münzamt mit einem eigenen Pavillon beteiligt, in welchem auf einem zu diesem Zwecke angefertigten Taschenwerk Georgsmünzen geprägt wurden (Nr 40). Die Prägestöcke sind Arbeiten des Graveurs des Kremnitzer Münzamtes Károly Gerl (1857 —1907), der die ersten Kremnitzer Prägebilder des Georgstalers von Christian Hermann Roth haargenau kopierte. Der Unterschied zwischen Nachprägung und Original besteht nur darin, das auf der Vorderseite das Meisterzeichen CHR durch die Jahreszahl 1896 ersetzt ist. 4 7 Gerl befasste sich scheinbar eingehend mit diesem Problem, da sich im Städtischen Museum zu Kremnitz ein Georgsrelief aus Plastilin von ihm, 140 mm gross, ferner ein Gipsabguss mit der nämlichen Darstellung und Rundschrift St. Georg und mit dem Zeichen Gerls befindet. 4 8 Schliesslich führen wir noch eine moderne Komposition der Georgsmünze, vermutlich eine französische Arbeit sezessionistischen Geschmacks vom Beginn unseres Jahrhunderts (Nr 41) vor. Sie ist in der Hinsicht beachtenswert, dass sie neben dem erwähnten Werke des Meisters L die zweite Georgsmünze ist, die nebst Beibehalten des Amuletcharakters, das 4 6 Stempelsammlung Nr 6212—13. „Stempel v. J. 1866 (?) anscheinend zu St. Georgsthalern". Zählt sie zu den Arbeiten von Radnitzky „Matrizen nach antiken und neuen Münzen, wahrscheinlich als Studienarbeiten von C. Radnitzky und dessen Schülern geschnitten." 4 7 —n — Millenium in nummis, Mitteil. d. Clubs usw. Wien, VII. 1896. S. 60. 4 8 Huszár— Procopius, S. 238, Nr 2548,
