HUSZÁR LAJOS: SZENT GYÖRGY ÉRMEK / Bibliotheca Humanitatis Historica - A Magyar Nemzeti Múzeum művelődéstörténeti kiadványai 4. (Budapest, 1940)

AUSSERHALB KREMNITZ ERZEUGTE GEORGSMÜNZEN MIT MEISTERZEICHEN

- 30 - \ évig tartó állandó alkalmazását állapíthatjuk meg. Mint különösséget említhetjük meg, hogy Wurschbauer a Györgyérem-képet keresztelő érmekkel is párosította. A Györgyérmek külföldi utánveretei többnyire jelzetlen darabok. Ezekre az utánzatokra még rátérünk, most csak a határozott mesterkézhez kapcsolható darabokat vesszük vizsgálat alá. A XVIII. sz.-ból ilyen külföldön készült jelzett Györgyérmet két típusban ismerünk. Az első dukát nagyságú érem és N mesterjegyet mutat (33, 34. sz.). Az időbeli egyezés következtében ez a jegy valószínűleg Paul Gottlieb Nürnberger nürnbergi pénzverőmester és vésnök nevét (1709—46) jelenti. Más emlékérmeken is szerepel a névjelzése PGN vagy N formában.

4

8 Finoman vésett, bár nem különösebb művészi munka. Az érem különben két változatban ismeretes. A kettő közötti eltérés csak jelentéktelen rajzbeli különbségekben nyilvánul meg. A másik típus tallérszerű érem és L szignaturát visel. Különös érdekessége, hogy mestere az eredeti gondolat megtartása mellett úgy az éremképet, mint a felirat szövegét teljesen egyéni elgondolása szerint oldotta meg (35. sz.). A Windischgrátz gyűjtemény katalógusa szerint Carl Gottlieb Lauffer nürnbergi vésnök (1746— 55) lett volna az érem készítője,

4

4 Szentgáli viszont az ugyancsak Nürnbergben dolgozott Loos-ok valamelyikében sejti az érem tervezőjét.

4

5 Ezesetben Georg Friedrich Loos (1742—62) jöhetne leginkább figyelembe. Közelebbi adatok hiányában a kérdést véglegesen nem lehet eldönteni, de annyi bizonyos, hogy ez az érem is Nürnbergben készült. Wurschbauer Györgyérme jelentette körülbelül a régi Györgyérmek hattyúdalát. A XIX. sz. folyamán átveszi az uralmat a személytelen gyári termelés jelentéktelen tömege. Azért akad még egy-két darab, melyet mesternévhez tudunk kapcsolni. így a Stempelsammlung leírja egy Györgytallér verőtöveit (36. sz.), melyek a leg4

3 Forrer i. m. IV. 293. 1. 4

4 Windisgrátz gyűjt. kat. 5681. sz. Forrer szerint a jelzete leginkább C. G. L. volt. A XVIII. sz. folyamán még egy tevékeny Lauffer működött, Caspar Gottlieb Lauffer (1700—45). 1742-ben megjelent az ő pénzverő intézetéből kikerült érmek jegyzéke „Das Laufferische Medaillen-Cabinet etc." címen, de ebben a fenti Györgyérem nincs megemlítve. , Mindebből úgy látszik, hogy nem a Lauffer család tagjai vésték az érmet. 4

6 Szentgáli i. m. nach sorgfältigen Studien nur bis zum getreuen Nachahmen gelangte. Das Schullersche Prägebild der Rückseite lebte demnach volle hundert Jahre weiter. Merkwürdigerweise paarte Wurschbauer seine Georgsbilder auch mit Taufmedaillen. Die ausländischen Nachprägungen der Georgsmünzen sind zumeist unbezeichnet. Diese werden weiter unten besprochen werden. Die im Ausland erzeugten Georgsmünzen mit Meisterzeichen des XVIII. Jahrhunderts weisen zwei Typen auf. Der erste ist eine Münze von Dukatengrösse mit dem Zeichen N (Nr 33, 34); auf Grund der zeitlichen Übereinstimmung wahrscheinlich eine Arbeit des Nürnberger Münzmeisters und Stempelschneiders Paul Gottlieb Nürnberger (1709—46). Sein Zeichen PGN oder N erscheint auch auf anderen Medaillen.

4

3 Fein geschnittene Arbeiten von untergeordnetem künstlerischem Wert. Die Medaille ist in zwei Varianten bekannt, mit belanglosem Unterschied in der Zeichnung. Der zweite Typ ist durch eine talerartige Münze mit dem Zeichen L vertreten. Nebst beibehalten des Grundgedankens treten Prägebild und Inschrift in individueller Lösung hervor (Nr 35). Nach dem Katalog der Windischgrätzschen Sammlung soll der Nürnberger Münzmeister und Stempelschneider Carl Gottlieb Lauffer (1746— 55) der Meister dieser Medaille sein.

4

4 Nach Szentgáli ist hingegen der Erzeuger eher unter dem gleichfalls in Nürnberg betätigten Meister namens Loos zu suchen.

4

5 Im letzten Fall dürfte Georg Friedrich Loos am ehesten in Betracht kommen. Wegen Mangel an Angaben muss diese Frage dahingestellt bleiben, nur soviel steht fest, dass auch diese Münze in Nürnberg erzeugt wurde. Die Georgsmünze Wurschbauers beschliesst die Reihe der alten Georgsmünzen. Im Laufe des XIX. Jahrhunderts gewinnen bedeutungslose Fabriksprodukte die Oberhand. Dessenungeachtet sind noch einige Stücke mit Meisterzeichen anzutreffen. Die „Stempelsammlung" beschreibt die Prägestöcke eines Georgstalers, 4

3 Forrer, a. a. 0. IV. S. 293. 4

4 Katalog d. Samml. Windischgrátz, Nr 5681. Nach Forrer war das Zeichen zumeist C. G. L. Im Laufe des XVIII. Jahrhunderts war noch ein Caspar Gottlieb Lauffer (1700—45) tätig. Im J. 1742 erschien das Verzeichnis der in seiner Werkstätte geprägten Medaillen „Das Laufferische Medaillen-Cabinet usw." betitelt, das aber die obige Georgsmünze nicht erwähnt. Dieses beweist, dass diese Münze nicht von den Mitgliedern dieser Familie herrührt. 4

5 Szentgáli, a. a. 0.