HUSZÁR LAJOS: SZENT GYÖRGY ÉRMEK / Bibliotheca Humanitatis Historica - A Magyar Nemzeti Múzeum művelődéstörténeti kiadványai 4. (Budapest, 1940)

AUSSERHALB KREMNITZ ERZEUGTE GEORGSMÜNZEN MIT MEISTERZEICHEN

- 29 - \ sonlóképen összeköttetésben állott Fejérváry Gáborral, a maga korában ismert műgyűjtővel is, aki egész sorozat hamis érmet vásárolt meg tőle.

4

1 Érthetőbb ezek után, hogy Becker Györgyérem készítésével is foglalkozott. Ezt a darabot azonban nem hamisítványnak szánta, minthogy teljes nevével szignálta. A hátlap élénken emlékeztet Schuller és Hoffmann Györgyérmeinek hátlapjaira. Egyébként úgy a lovag figurája, mint a hátlapi áremkép nyugodt és kiegyensúlyozott, híven visszatükröztetve keletkezési idejének művészi stílusát, a klasszicizmust. A Becker-féle Györgyérem még a XIX. sz. elején is tovább élt a gyulafehérvári pénzverőben. Ennek a verdének a vésnöke, Wurschbauer Károly, hűségesen utánozta és különböző párosításokban használta fel ezt a típust. Wurschbauer 1805—41 között dolgozott Gyulafehérvárott. Egész sor emlékérem ismeretes tőle, de igen jellemző rá az utánveretek kedvelése. Bár számos saját tervezésű műve is van, mégis a naptár érmeit Anton Guillemard művei után, egyéb vegyes tárgyú (főként keresztelő) érmeit pedig a magyar származású Stuckhardt Ferenc művei után készítette. Az utánzás azonban ezekben az esetekben a legapróbb részletekig menő másolást jelenti. Nem lehet tehát különösebben meglepődni azon sem, hogy Györgyérmét teljesen Becker műve után készítette (32 sz.). Felmerült már a rendkívüli egyezés következtében az a feltevés is, hogy esetleg a megszerzett Becker-féle verőtövekkel készítette Györgyérmét a névjelzés eltüntetésével, azonban a budapesti Pénzverőben levő verőtövek megcáfolják ezt a feltevést. Itt ugyanis a Wurschbauer-féle Györgyéremnek részint tanulmányi célból készült, részben véglegesen kidolgozott verőtövei háromféle változatban fordulnak elő.

4

2 Az első még csak vázlat (30 sz.), a másik verőtő éremképén ott a jelzés C. W

urschbauer fecit (31 sz.), a harmadik pedig a teljesen elkészült, de jelzetlen érem elő- és hátlapi éremképének a bélyegzője (32 sz.). Tehát kiderült, hogy Wurschbauer szorgalmas tanulmányokon keresztül jutott el a — hűséges másolásig. Minthogy a hátlap is tökéletesen egyezik a Becker-féle érem hátlapjával, mely mint említettük igen emlékeztet Schuller művére, ilyenformán a Schuller-féle éremkép 100 4

1 JVÍ. Pinder, Die Beckerschen falschen Münzen, Berlin 1843. 25-27. 1. 4

2 A verőtövek Gyulafehérvárról kerültek az ottani verde 1871.-i megszűnte utón Körmöcre, majd onnan a budapesti pénzverő felállításakor Budapestre. Auch Graf Michael Wiczay, der bekannte Münzensammler war mit ihm in Verbindung, dem er im J. 1825 auf seinem Gute zu Hédervár einen Besuch abstattete. Dem bekannten Kunstsammler Gábor Fejérváry verkaufte er eine ganze Reihe falscher Münzen.

4

1 Es wird so verständlich, warum er sich mit der Anfertigung von Georgsmünzen befasste. Dieses Stück war aber nicht als Fälschung gedacht, sondern ist eine Originalarbeit Beckers, mit seinem ganzen Namen signiert. Die Rückseite erinnert lebhaft an die von Schuller und Hoffmann. Im übrigen sind sowohl die Gestalt des Ritters, als das rückwärtige Prägebild ruhige, ausgeglichene Schöpfungen im Stile der Entstehungszeit, des Klassizismus. Die Beckersche Georgsmünze lebte noch zu Beginn des XIX. Jahrhunderts im Münzamt von Karlsburg weiter. Der Graveur dieser Werkstätte, Karl Wurschbauer, der zwischen 1805— 41 dort arbeitete, ahmte diesen Typ getreu nach und verwendete ihn in verschiedenen Paarungen. Es sind ganze Reihen von Medaillen von ihm bekannt, darunter viele Nachprägungen. Obzwar er über viele eigene Kompositionen verfügte, verfertigte er dennoch seine Kalendermedaillen nach den Werken von Anton Guillemard, seine übrigen Medaillen mit verschiedenen Themen (besonders Taufmedaillen) nach Werken des Medailleurs ungarischer Herkunft Franz Stuckhardt. Die Nachahmung bedeutet bei diesen genaue Kopierung. Est ist darum gar nicht überraschend, dass er seine Georgsmünze ganz nach Becker anfertigte (Nr 32). Infolge der gänzlichen Übereinstimmung wurde auch die Möglichkeit in Betracht gezogen, dass er in den Besitz der Beckerschen Prägestöcke gelangte und nach Entfernung des Meisterzeichens seine Georgsmünzen mit diesen prägte. Allein die im Budapester Münzamt aufbewahrten teils endgültigen, teils zu Studienzwecken in drei Varianten angefertigten Prägestöcke der Wurschbauerschen Georgsmünzen widerlegen dies.

4

2 Der erste zeigt eine skizzenhafte Ausführung (Nr 30), auf dem zweiten befindet sich C. Wurschbauer fecit (Nr 31), der dritte ist der fertige Stempel der Vorder- und Rückseite ohne Zeichen. Es erhellt hieraus, dass Wurschbauer 4

1 M. Pinder, Die Beckerschen Falschen Münzen Berlin, 1843. S. 25-27. 4

2 Die- Prägestöcke gelangten nach der in 1871 erfolgter Auflösung des Münzamtes von Karlsburg nach Kremnitz und nach dem Errichten des Budapester Münzamtes hieher.