HUSZÁR LAJOS: SZENT GYÖRGY ÉRMEK / Bibliotheca Humanitatis Historica - A Magyar Nemzeti Múzeum művelődéstörténeti kiadványai 4. (Budapest, 1940)
AUSSERHALB KREMNITZ ERZEUGTE GEORGSMÜNZEN MIT MEISTERZEICHEN
- 28 - \ van valami alapja, mert az érem hátlapja szorosan egyezik Hoffmann előbbi, C. I. H. jegyű tallérjának a hátlapjával. A monogrammba is belemagyarázható Hoffmann neve. Végül a budapesti Éremtárban levő példány peremén 1722ből származó egykorú bevésés foglal helyet, tehát az időbeli egyezés is bizonyítható. A lovag képe itt eltér az erdélyi típustól és körmöci mintára lándzsával küzd a sárkány ellen. Egyelőre tehát a fenti valószínű indokok alapján Hoffmann Károly József művének tekinthetjük ezt az érmet. 3 8 A gyulafehérvári pénzverőben a XVIII. sz. folyamán még egy Györgyérem készült (28. sz.), mely CO, illetve OC mesterjegyet mutat. Egy korábbi tanulmányunkban alkalmunk volt részletes indokolással kimutatni, hogy ez az érem Cochsel Octavian gyulafehérvári vésnök műve. 39 Cochsel Bécsből került Gyulafehérvárra és itt 1742—50 között működött. Itteni munkássága idejéből még egy keresztelő érem ismeretes. Györgyérme művészi szempontból nézve, igénytelen munka. 1750 után a gyulafehérvári pénzverőben is megszűnt a Györgyérmek verése félszázadra. A hazai vésnökök helyett külföldi éremverő intézetek kezébe csúszott át a Györgyérmek készítése, de jellemző módon a körmöci típus mintájára. Külföldi mester műve a Györgyérmek művészileg legértékesebb példánya is (29. sz.). Ennek készítő mestere kora egyik legkiválóbb éremművésze, a speyeri származású Karl Wilhelm Becker (1772—1830) volt. A régebbbi irodalom a Becker jelzést Philipp Christian Becker coblenzi születésű bécsi éremművésszel azonosította, aki 1700 körül a pozsonyi pénzverő számára is dolgozott, de G. F. Hill minden kétséget kizáróan a másik Beckerben ismerte fel ennek az éremnek a készítőjét. 4 0 Becker, mint éremhamisító tette híressé vagy inkább hírhedtté a nevét. Szoros magyar kapcsolatai voltak a számos magyar és erdélyi érem hamisításán kívül is. Ugyanis kapcsolatban volt vele gróf Wiczay Mihály, a híres éremgyüjtő, akit Becker 1825ben hédervári birtokán meg is látogatott. Ha3 8 Idézett korábbi tanulmányainkban Fuchs Henrik személyében láttuk ezen érem mesterét. A levéltári adatok alapján végzett és Fuchsnál részletesen megokolt vizsgálatok azonban ezt az azonosítást megdöntötték. 3 0 Huszár Lajos, Cochsel Octavian gyulafehérvári éremvéső, Erdélyi Múzeum XXXVIII. 1933. 4—6. sz. 4 0 G. F. Hill, Becker the conterfecter, London 1925. II. 30. 1. XIX. t. 354. sz. eine Georgsmünze mit dem Meisterzeichen (Nr 27) 3 7 aus dem Grunde zu, weil ihre Rückseite mit dem obgenannten Taler von Hoffmann vollkommen identisch ist ; das Monogramm kann gleichfalls entsprechend gedeutet werden. Schliesslich weist der Rand des Exemplars im Budapester Münzkabinett aus dem J. 1722 eine zeitgenössische Gravierung auf, als Beweis des gleichen Alters. Sein Ritter kämpft nach Kremnitzer Muster mit der Lanze. Vorderhand muss daher diese Münze als das Werk von Karl Josef Hoffmann gelten. 8 8 Im Münzamt von Karlsburg wurde im Laufe des XVIII. Jahrhunderts noch eine Georgsmünze mit dem Zeichen CO, bezw. OC geprägt (Nr 28). In einem früheren Aufsatz brachten wir den Nachweis, dass diese Münze die Arbeit des Eisenschneiders von Karlsburg Octavian Cochsel sei, 3 9 der aus Wien kam und zwischen 1742— 50 hier arbeitete. Aus dieser Zeit ist noch eine Taufmedaille von ihm bekannt. In künstlerischer Hinsicht ist seine Georgsmünze eine anspruchslose Arbeit. Nach 1750 kommt auch in diesem Münzamt das Prägen der Georgsmünzen für ein halbes Jahrhundert zum Stillstand. Die Erzeugung der Georgsmünzen gelang in die Hände ausländischer Prägeanstalten ; merkwürdigerweise wurde der Kremnitzer Typ auch weiter behalten. Das Werk eines ausländischen Meisters ist das künstlerisch wertvollste Stück der Georgsmünzen (Nr 29). Der Erzeuger ist einer der bedeutendsten Künstler des Faches, Karl Wilhelm Becker (1772—1830) aus Speyer. Das ältere Schrifttum identifizierte sein Meisterzeichen mit dem von Philipp Christian Becker aus Coblenz, der in Wien und um 1700 auch für das Pressburger Münzamt arbeitete. Hill erwies aber, dass nicht dieser, sondern K. W. Becker der Erzeuger war, 4 0 dessen Name als Münzfälschler berüchtigt ward. Er fälschte viele seltene ungarische und siebenbürgische Münzen. 3 7 György Ráth, Die Münze (ungarisch). Az Iparművészet Könyve I. S. 298—99. E. Fiala, Coli. Ernst Prinz zu Windisch-Grätz, Prag, 1895, Nr 5662. 3 8 In den oben zitierten Aufsätzen sahen wir in der Person des Heinrich Fuchs den Meister dieser Medaille. Weitere Untersuchungen führten zu einem anderen Ergebnis. 3 9 Lajos Huszár, Der Münzeisenschneider von Karlsburg Octavian Cochsel (ungarisch), Erdélyi Múzeum, XXXVIII. 1933. Nr 4-6. 4 0 G. F. Hill. Becker the conterfecter, London, 1925. II. 30. Taf. XIX. Nr 354.
