HUSZÁR LAJOS: SZENT GYÖRGY ÉRMEK / Bibliotheca Humanitatis Historica - A Magyar Nemzeti Múzeum művelődéstörténeti kiadványai 4. (Budapest, 1940)

AUSSERHALB KREMNITZ ERZEUGTE GEORGSMÜNZEN MIT MEISTERZEICHEN

- 28 - \ van valami alapja, mert az érem hátlapja szo­rosan egyezik Hoffmann előbbi, C. I. H. jegyű tallérjának a hátlapjával. A monogrammba is belemagyarázható Hoffmann neve. Végül a bu­dapesti Éremtárban levő példány peremén 1722­ből származó egykorú bevésés foglal helyet, te­hát az időbeli egyezés is bizonyítható. A lovag képe itt eltér az erdélyi típustól és körmöci min­tára lándzsával küzd a sárkány ellen. Egyelőre tehát a fenti valószínű indokok alapján Hoff­mann Károly József művének tekinthetjük ezt az érmet. 3 8 A gyulafehérvári pénzverőben a XVIII. sz. folyamán még egy Györgyérem készült (28. sz.), mely CO, illetve OC mesterjegyet mutat. Egy korábbi tanulmányunkban alkalmunk volt rész­letes indokolással kimutatni, hogy ez az érem Cochsel Octavian gyulafehérvári vésnök műve. 39 Cochsel Bécsből került Gyulafehérvárra és itt 1742—50 között működött. Itteni munkássága idejéből még egy keresztelő érem ismeretes. Györgyérme művészi szempontból nézve, igény­telen munka. 1750 után a gyulafehérvári pénz­verőben is megszűnt a Györgyérmek verése fél­századra. A hazai vésnökök helyett külföldi éremverő intézetek kezébe csúszott át a György­érmek készítése, de jellemző módon a körmöci típus mintájára. Külföldi mester műve a Györgyérmek mű­vészileg legértékesebb példánya is (29. sz.). En­nek készítő mestere kora egyik legkiválóbb érem­művésze, a speyeri származású Karl Wilhelm Becker (1772—1830) volt. A régebbbi irodalom a Becker jelzést Philipp Christian Becker cob­lenzi születésű bécsi éremművésszel azonosí­totta, aki 1700 körül a pozsonyi pénzverő szá­mára is dolgozott, de G. F. Hill minden kétséget kizáróan a másik Beckerben ismerte fel ennek az éremnek a készítőjét. 4 0 Becker, mint érem­hamisító tette híressé vagy inkább hírhedtté a nevét. Szoros magyar kapcsolatai voltak a szá­mos magyar és erdélyi érem hamisításán kívül is. Ugyanis kapcsolatban volt vele gróf Wiczay Mihály, a híres éremgyüjtő, akit Becker 1825­ben hédervári birtokán meg is látogatott. Ha­3 8 Idézett korábbi tanulmányainkban Fuchs Henrik személyében láttuk ezen érem mesterét. A levéltári ada­tok alapján végzett és Fuchsnál részletesen megokolt vizs­gálatok azonban ezt az azonosítást megdöntötték. 3 0 Huszár Lajos, Cochsel Octavian gyulafehérvári éremvéső, Erdélyi Múzeum XXXVIII. 1933. 4—6. sz. 4 0 G. F. Hill, Becker the conterfecter, London 1925. II. 30. 1. XIX. t. 354. sz. eine Georgsmünze mit dem Meisterzeichen (Nr 27) 3 7 aus dem Grunde zu, weil ihre Rück­seite mit dem obgenannten Taler von Hoffmann vollkommen identisch ist ; das Monogramm kann gleichfalls entsprechend gedeutet werden. Schliesslich weist der Rand des Exemplars im Budapester Münzkabinett aus dem J. 1722 eine zeitgenössische Gravierung auf, als Beweis des gleichen Alters. Sein Ritter kämpft nach Krem­nitzer Muster mit der Lanze. Vorderhand muss daher diese Münze als das Werk von Karl Jo­sef Hoffmann gelten. 8 8 Im Münzamt von Karlsburg wurde im Laufe des XVIII. Jahrhunderts noch eine Georgs­münze mit dem Zeichen CO, bezw. OC geprägt (Nr 28). In einem früheren Aufsatz brachten wir den Nachweis, dass diese Münze die Arbeit des Eisenschneiders von Karlsburg Octavian Cochsel sei, 3 9 der aus Wien kam und zwischen 1742— 50 hier arbeitete. Aus dieser Zeit ist noch eine Taufmedaille von ihm bekannt. In künstlerischer Hinsicht ist seine Georgsmünze eine anspruchs­lose Arbeit. Nach 1750 kommt auch in diesem Münzamt das Prägen der Georgsmünzen für ein halbes Jahrhundert zum Stillstand. Die Erzeu­gung der Georgsmünzen gelang in die Hände ausländischer Prägeanstalten ; merkwürdiger­weise wurde der Kremnitzer Typ auch weiter behalten. Das Werk eines ausländischen Meisters ist das künstlerisch wertvollste Stück der Georgs­münzen (Nr 29). Der Erzeuger ist einer der be­deutendsten Künstler des Faches, Karl Wil­helm Becker (1772—1830) aus Speyer. Das äl­tere Schrifttum identifizierte sein Meisterzeichen mit dem von Philipp Christian Becker aus Cob­lenz, der in Wien und um 1700 auch für das Pressburger Münzamt arbeitete. Hill erwies aber, dass nicht dieser, sondern K. W. Becker der Erzeuger war, 4 0 dessen Name als Münz­fälschler berüchtigt ward. Er fälschte viele sel­tene ungarische und siebenbürgische Münzen. 3 7 György Ráth, Die Münze (ungarisch). Az Ipar­művészet Könyve I. S. 298—99. E. Fiala, Coli. Ernst Prinz zu Windisch-Grätz, Prag, 1895, Nr 5662. 3 8 In den oben zitierten Aufsätzen sahen wir in der Person des Heinrich Fuchs den Meister dieser Medaille. Weitere Untersuchungen führten zu einem anderen Er­gebnis. 3 9 Lajos Huszár, Der Münzeisenschneider von Karls­burg Octavian Cochsel (ungarisch), Erdélyi Múzeum, XXXVIII. 1933. Nr 4-6. 4 0 G. F. Hill. Becker the conterfecter, London, 1925. II. 30. Taf. XIX. Nr 354.

Next

/
Oldalképek
Tartalom