HUSZÁR LAJOS: SZENT GYÖRGY ÉRMEK / Bibliotheca Humanitatis Historica - A Magyar Nemzeti Múzeum művelődéstörténeti kiadványai 4. (Budapest, 1940)

AUSSERHALB KREMNITZ ERZEUGTE GEORGSMÜNZEN MIT MEISTERZEICHEN

-11 ­Bécsbe szállították és ezzel meg is szűnt Kör­möcön a népszerű Györgyérmek verése. Nem szűnt meg viszont magának a típusnak idegen­ben való továbbélése. orgsmünzen und Freundschaftsmedaillen. 3 4 Aus anderen Quellen ist bekannt, dass im J. 1750 für den Hofrat Graf János von Pálffy Georgs­münzen im Gewichte von 43 Dukaten geprägt wurden. Im J. 1754 bestellte der Einnehmer Pa­yerbekh 6 Stück Münzen von zwei-Dukaten­grösse. Schliesslich verkündigt das Münzamt der Hauptkasse in Schemnitz das baldige Ubersen­den von verschiedenen Georgsmünzen. 8 6 In den 60-er Jahren wird auch solcher Medaillenprägun­gen Erwähnung getan, die sich wahrscheinlich vorwiegend auf Georgsmünzen beziehen dürften. Nach Ablieferung der Stöcke im J. 1773 hörte das Prägen der Georgsmünzen in Kremnitz end­gültig auf. Der Typ lebte dagegen anderwärts noch weiter. KÖRMÖCÖN KÍVÜL KÉSZÜLT, MESTERNEVEKHEZ KAPCSOLHATÓ GYÖRGYÉRMEK A Györgyérmek népszerűsége már a XVIII. sz. elején utánzatokat eredményezett. Ezek a korai utánzatok néha csak az ötletet vették át, míg a kompozíció egyéni megoldásokat nyert. Erdélyben Nagyszebenben készült az első után­zat és mestere Schuller György szebeni ötvös és éremvéső volt. Többi emlékérmei az 1709— 11 évekből valók és bizonyára ezidőtájt készült a nevével jelzett Györgytallérja is (25. sz.). Újítás a körmöci veretekkel szemben, hogy a lovag karddal küzd a sárkány ellen. Ez az ú. n. er délyi típusú Györgyérem. Némi változtatással ugyanezt a karddal viaskodó, erdélyi típusú lovagot alkalmazta a C. H. I. jegyű mester is Györgytallérján (26. sz.). Ez a névjelzés Hoffmann Károly József gyula­fehérvári vésnököt jelenti, aki 1713—38 között dolgozott itt. Számos erdélyi vonatkozású érem ismeretes tőle. Györgytallérján igen különös a kígyószerű sárkány alakja, viszont a hátlapi kép rendkívül emlékeztet Schuller tallérjára. Ismere­tes a tallér aranyverete is. 8 6 A régibb irodalom még egy Györgyérmet tulajdonít neki, melyen különös *VV mesterjegy látható (27. sz.). 3 7 Az azonosításnak valóban 3 6 E. B. Goldener Sankt Georgstaler, Berliner Münz­blätter XXXVIII. 1917. 145-46. 1. 3 7 Ráth György, Az érem. Iparművészet Könyve I. 298—99. 1. E. Fiala, Coll. Ernst Prinz zu Windisch-Grätz Prag 1895. 5662. 1. AUSSERHALB KREMNITZ ERZEUGTE GEORGSMÜNZEN MIT MEISTERZEICHEN. Die Beliebtheit der Georgsmünzen führte bereits am Anfang des XVIII. Jahrhunderts Nachahmungen herbei. Manchmal entlehnte man nur die Idee, während die Komposition indivi­duelle Lösungen fand. Die erste Nachahmung wurde vom Siebenbürger Goldschmied und Me­dailleur Georg Schuller in Hermannstadt ge­schnitten. Seine übrigen Medaillen stammen aus den Jahren 1709—11 und auch sein Georgstaler wird zu dieser Zeit entstanden sein (Nr 25). Diese ist eine Georgsmünze des sog. Sieben­bürger Typs. Denselben, mit Schwert kämpfenden Ritter vom Siebenbürger Typ sehen wir mit geringer Abweichung auf dem Georgstaler des Meisters C. I. H. (Nr. 26): Carl Joseph Hoffmann aus Karlsburg, der zwischen 1713—38 dort arbeitete. Wir kennen von ihm viele Medaillen siebenbür­gischer Beziehungen. Auf seinem Georgstaler ist die Gestalt des schlangenähnlichen Drachen sehr seltsam, das Prägebild der Rückseite ge­mahnt dagegen lebhaft an den Taler von Schul­ler. Der Taler ist auch in Gold geprägt bekannt. 3 0 Das ältere Schrifttum schreibt ihm noch 3 4 Stempelsammlung, IV. S. 1176. 3 6 Abschriften und Notizen aus dem Kammersar­chiv zu Schemnitz, von weiland Sándor Plank (im Buda­pester Münzkabinett). 3 6 E. B. Goldener Sankt Georgstaler, Berliner Münz­blätter, XXXVIII. 1917. S. 145-46.

Next

/
Oldalképek
Tartalom