HUSZÁR LAJOS: SZENT GYÖRGY ÉRMEK / Bibliotheca Humanitatis Historica - A Magyar Nemzeti Múzeum művelődéstörténeti kiadványai 4. (Budapest, 1940)

GEORGSMÜNZEN KREMNITZER PRÄGUNG

- 23 - \ les verőművön készültek, csak néhány jelzett példány (9, 19, 20. sz.) készült csavaros gépen. Ez a körülmény fontos kulcsot ad a kezünkbe az érmek datálásához. Ugyanis Körmöcön csak 1718 után kezdték rendszeresen használni a csavaros verőgépet,' 2 5 holott már 1710-ben be­rendezték, tehát a hengeres verőművön készült érmek 1718 előtt kellett, hogy keletkezzenek. Egybevetve ezt a körülményt azzal, hogy az em­lített R jegyű hétlap 1696 előttre visszanyúlik, ennek a harmadik csoportnak a készítő meste­rét Roth Herman testvére id. Roth Jeremiás sze­mélyében kell látnunk. Id. Jeremiás ugyanis szintén atyja halála után (1690) lett vésnök Kör­möcön és itt halt meg 1751. jan. 9.-én. Tehát 1690—95 között együtt dolgozott Körmöcön fi­vérével, 1695—1718 között pedig a Roth család­ból csak ő szerepelt egyedül. Ezen az alapon is őt kell keresnünk az R jegy mögött. 1718— 54 között a fia ifj. Roth Jeremiás Herman is vésnöki állást nyert, tehát 1718—51 között apa és fiú együtt dolgoztak. Nem lehetetlen, hogy a csavaros gépen készült és stílusban is a cso­port tagjaitól elütő egyik-másik érem készítésé­nél ifj. Jeremiás is közreműködött (14, 16, 18, 19. és 20. sz.). Bizonyító adatok hiányában a­zonban ezzel a kérdéssel eredményesen nem foglalkozhatunk. így e sorozat érmeit továbbra is, mint id. Roth Jeremiás (R mester) műveit foglaljuk össze. 2® E harmadik sorozatba tartozó érmek elő­fordulnak 100 dukát, tallér, féltallér, negyedtal­lér, három arany és félarany nagyságban, e­zeknek arany és ezüst vereteiben, végül egy garasszerű próbaveretben Legmutatósabb da­rab kétségkívül az 1738-ban készült 100 duká­tos arany (9. sz.), melyet a rávert körmöci du­kát évszáma datál.' 2' Mindkét oldalon R jelzést 2 5 Rudnay Gyula. Warou Dániel. Num. Közi. XXXII —XXXIII. 48. 1. Göhl Ödön, Adatok pénzverdéink tekni­kai fölszerelésének történetéhez. Num. Közi. II. 1903. 8— 10. 1. A csavaros gép főeiőnye volt, hogy ezzel magas relielű érmeket is lehetett verni. 2 B Korábbi tanulmányainkban : Huszár L. A Szent György érmek, Magyar Művészet VIII. 1932. 20—29. 1. és Huszár—Procopius i. m. 41 1. még ifj. Roth Jeremias sze­mélyében láttuk ezen érmek vésnökét. Az azóta végzetl alaposabb vizsgálatok, különösen kronológiai okokból tart­hatatlanná tették ezt az álláspontot. Mindenesetre két azo­nos nevű és csaknem egyidőben dolgozott vésnök felcse­rélésének veszélye állandóan fennáll, de ebben az eset­ben mégis id. Jeremias a szilárdabb fogalom. 2 7 A Windischgrátz gyűjt. kat. 5659. sz. alatt 1726­ból ismeri ezt az érmet. Sajnos kép nincs róla, viszont valamennyi általunk látott darab 1738-as évszámot mutat a meglevő verőtővel együtt. erscheint. Dieses Prägebild kommt als Nachguss auch auf einer Prämienmedaille des Kremnitzer evangelischen Gymnasiums aus 1696 vor (Bu­dapester Münzkabinett), es musste daher unbe­dingt vor 1696 hergestellt worden sein, was auch mit der Arbeitszeit Herman Roths in Kremnitz übereinstimmt. Das Prägebild der Rückseite führt haupt­sächlich vermöge seines Zeichens, aber auch seines Stils halber zur dritten Gruppe der Ge­orgsmünzen, der Schöpfungen des Meisters R. Der überwiegende Teil dieser Münzgruppe, be­sonders die Münzen mit seinem Zeichen (Nr 10, 11, 12, 13, 15, 17 und 21) wurden auf Taschen­werk und nur einige signierte Exemplare (Nr 9, 19, 20) auf Spindel werk geprägt. Dieser Umstand gibt uns den Schlüssel zur Datierung der Ge­orgsmünzen. In Kremnitz wurde nämlich das Spindelwerk erst von 1718 an systematisch ge­braucht, 2 5 obwohl dieses schon im J. 1710 zum Prägen vorgerichtet war ; die auf Taschen­werk geprägten Münzen und Medaillen müssen demnach vor 1718 datiert werden. Wenn wir noch den Umstand, dass die Rückseite mit dem Zeichen R auf die Zeit vor 1696 zurückgeht, ebenfalls in Betracht nehmen, so finden wir den Meister der dritten Gruppe in der Person des Jeremias Roth senior, des Bruders von Hermann. Jeremias der ältere wurde nach dem Tode seines Vaters im J. 1690 Eisenschneider in Kremnitz und starb dort am 9. Jänner 1751. Erarbeitete also zwischen 1690—95 in Kremnitz gemeinsam mit seinem Bruder ; in der Zeit 1695—1718 war er allein aus der Familie als Eisenschneider tätig. Auch aus diesem Grunde muss er für den Meister R. gehalten werden. Zwischen 1718—54 erhielt auch sein Sohn, Je­remias Herman junior eine Eisenschneider­stelle, folglich müssen in der Zeit 1718—51 Va­ter und Sohn gemeinsam gearbeitet haben. Es ist leicht möglich, dass einige auf Spindelwerk geprägten Geo.gsmünzen von abweichendem Stil (Nr 14, 16, 18, 19 und 20) schon unter der Mit­wirkung des Sohnes hergestellt worden sind. Wegen Mangel an Beweismaterial können wir uns mit dieser Frage nicht befassen. Wir müs­sen also die Medaillen dieser Gruppe auch künf­tighin als Arbeiten des Meisters R (Jeremias 2 5 Gyula Rudnay, Daniel Warou (ungarisch), Num. Közi. XXXIt-XXXIII. S. 48. Ödön Göhl, Beiträge zur Ge­schichte der technischen Ausrüstung unserer Münzämter (ungarisch). Num. Közi. II. 1903. S. 8—10. Ein Hauptvor­teil des Spindeiwerks war, dass auch in Hochrelief geprägt werden konnte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom