SZABÓ KÁLMÁN: AZ ALFÖLDI MAGYAR NÉP MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI EMLÉKEI / Bibliotheca Humanitatis Historica - A Magyar Nemzeti Múzeum művelődéstörténeti kiadványai 3. (Budapest, 1938)
DIE BACKÖFEN
- 90 — XVI. sz.-beli szemekkel kirakott kemencék alapjai azonosak, úgy formára, mint nagyságra a népünk által ma használatos sárkemencék alapjaival, azt hiszem helyesebb, ha a kemencealkatrészeket kemenceszemnek nevezem. Annál inkább, mert a régi időben bizonyára ép úgy, mint ma, télen át a szobai kemencében sütöttek és főztek. Egyébként is alföldi fogalmaink szerint kályha alatt tisztán a szoba melegítésére szolgáló építményt, vagy eszközt értjük, amelyben nem is lehet sütni-főzni. A XV.—XVI sz.-beli szobai kemencéket nem építették padkára, mint a maiakat, hanem alapjuk egy síkban volt a szoba földjével. Ha a mai sárból készült közönséges kemencét a XVI. sz.-beli szemekkel kirakott kemencével összehasonlítjuk, úgy fejlődést a mai kemencéknél abban látunk, hogy azokat a föld színéről felemelték, mint egy 50 cm magas padkára. Ettől eltekintve azonban a XVI. sz.-beli szobai kemencéket mindenesetre szebbnek és módosabbnak kell tartanunk a mai sárkemencéknél. A török hódoltság első felében elpusztult községekben mindenütt és minden házban megtaláltam a szobai kemencék omladéka között a kemenceszemeket, illetve azok töredékeit. A kemenceszemek által a kemence fűtési felülete igen megnagyobbodott s így több meleget tudott sugározni. A kemenceszemek kérdésével Bátky Zsigmond több ízben foglalkozott. 3 4 Hazánk némely részén, pl. a Dunán túl majd a mai napig használták az ilyen „szemes-, kályhás-, bögrés-, kupás-, csupros-" vagy „tökösnek" nevezett kemencéket. A „kályha" szavunk a német „Kacher"-ből, illetve a középlatin „caccabus"-ból származik ; eredetileg nem az egész kemencét, illetve kályhát értették alatta, hanem csak a kemencébe rakott, agyagból égetett kemence-, illetve kályhaszemeket. 8 5 Alföldünkön valamikor inkább bögrés, kupás, csupros kemence elnevezéseket használtak. Arra is több bizonyítékunk van, hogy a szemekkel kirakott kemencéket a hódoltság után használták Alföldünkön. Ezt igazolja többek között azon körülmény, hogy 1870-ban Kecskeméten egy öregasszony meg tudta mondani és magyarázni a kemenceszemek használatát visszaemlékezése alapján. 3 6 3 4 Ért. 1903. 257-260. 1. 1904.41-49. 1. 1905. 107110. 1. 3 0 Bátky Zs„ A magyarság néprajza. 1. k. 296. 1. Cs. Sebestyén K., A cserépkályha története. Búvár 1936. 745-748. 1. 3( i Arch. Ért. 1870. 109. 1. und dadurch seine Heizkraft erhöht. Zsigmond Bátky befasste sich öfters mit der Frage der Ofenkacheln. 3 4 In Transdanubien sind solche alte Kachelöfen noch immer in Gebrauch und haben dort verschiedene Benennungen. Das ungarische Wort „kályha" stammt aus dem altdeutschen „Kacher", bzw. aus dem mittellateinischen „caccabus" und bedeutete anfangs nicht den ganzen Ofen, sondern nur die aus Ton gebrannten Kacheln. 8 5 Die mit Kacheln ausgestatteten Backöfen standen in Niederungarn nachweisbar auch nach der Türkenherrschaft in Gebrauch. Im Jahre 1870 konnte eine alte Frau in Kecskemét den Gebrauch derselben noch erklären. 8( > Eine „Limitation" für ungarische Häfner, die im Archiv der Stadt Szeged aufbewahrt wird, bezeugt, dass die Ofenkacheln im XVIII. Jahrhunderte noch allgemein gebraucht waren : „Für das Bauen eines viereckigen Stubenofens aus hiesigen roten Kacheln . . —.85 Für ein Stück Ofenkachel —.Vg das Bauen eines kleineren Stubenofens —.75 Für das Bauen eines Ofens aus Topfkacheln —.75 Für das Bauen eines Ofens samt Ofenbank und Herd 1.— Für ein Stück Topfkachel - .Vg „ das Errichten eines Backofens . . —.85 einen grösseren Wassereimer . . . —.5 mittelgrossen Wassereimer . —. 4 kleinen Wassereimer . . . —.2V2 „ das Bauen eines verzierten hamburger Ofens 2.— Für das Bauen eines gewöhnlichen grünen Ofens samt Ofenbank 1.50 Für das Bauen eines gewöhnlichen grünen Ofens ohne Bank 1.25 Diese „Preisvorschrift" ist ein Heft von 16 Seiten ohne Jahreszahl und dürfte spätestens aus der Mitte des XVIII. Jahrhundertes herrühren. 3' Die Gründe, aus welchen der Gebrauch dieser schönen Kachelöfen beim Volke Niederungarns plötzlich aufhörte, dürften die verschiedensten gewesen sein, z. B. Armut infolge der starken Ausbeutung des Volkes, Abnahme der 3 4 Zeitschrift Néprajzi Értesítő, 1903, S. 257—260; 1904, S. 41-49; 1905, S. 107-110. 3 5 Zs. Bátky, a. a. 0. S. 296. 3 6 In der Zeitschrift Archaeologiai Értesítő, 1870, S. 109. 3 7 Ich verdanke die Einsicht in diese „Limitation" meinem Freunde Dr. K. Cs. Sebestyén.
