SZABÓ KÁLMÁN: AZ ALFÖLDI MAGYAR NÉP MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI EMLÉKEI / Bibliotheca Humanitatis Historica - A Magyar Nemzeti Múzeum művelődéstörténeti kiadványai 3. (Budapest, 1938)
DIE TRACHTEN IM XIV. JAHRHUNDERT
- 75 — korabeli vitéz sírját találtam meg a Kecskemét mellett fekvő Felsőszentkirályon. A derekán aranyozott, súlyos ezüstveretekkel díszített övet viselt (369). Sírjában ott volt görbe kardja (367), nyílhegyei, páncélruhájának apróbb részei, kését és négyszögletes finom fenőkövét (368) baloldalán hordta, mint a VIII.—XI. sz.-i turkesztáni előkelő nomádok 2 6 és mint mai pásztoraink. A temetkezés kétségkívül az 1350-es években történt. Az öv díszítő részei tömör ezüstből készültek s igen jó aranyozásúak (370—386), súlyúk összesen több 1 kg-nál. A kard a XIV. sz.beli magyar görbe kardok első hiteles példánya der linken Seite, ganz wie bei den vornehmen Reiternomaden von Turkestan 2 6 im VIII.—IX. Jahrhunderte und noch bei unseren Hirten von heute. Dieser Grabfund kann bestimmt auf die 50-er Jahre des XIV. Jahrhundertes datiert werden. Die Zierstücke des Gürtels bestehen im Gesamtgewicht von mehr als einem Kg aus massivem Silber und sind reich vergoldet (370—386). Der Säbel ist das erste authentische Exemplar der gekrümmten ungarischen Säbel aus dem XIV. Jahrhundert (367). Der reich verzierte Gürtel, an dem auch der Säbel hing, hat an einem Ende eine Schnalle, am anderen eine Riemenzunge 370—371. A felsőszentkirályi sír csalja és szíjvége. — Schnalle und Riemenzunge des Gürtels von Felsószenikirály. (367). A gazdag díszítésű pártaövet, amelyen a vitéznek kardja is lógott, egyik végén liliomos díszítésű csat, a másik végén ugyanilyen díszítésű szíjvég ékesítette (370—371). Az övet sodrott szálakból szőtték és 16 drb. ezüstből öntött stilizált kettős liliom díszítette (372). Az övről lecsüngő, rövidebb szíjak különböző címerpaizsokban végződnek. Ezek nem tekinthetők egyéni jelvényeknek, címereknek, hanem egyszerű dí2 8 A. von Le Coq, Bilderatlas zur Kunst, Kulturgeschichte Mittelasiens. Berlin 1926. mit demselben Lilienornament (370—371). Der Gürtel wurde aus gedrehten Fäden gewirkt und war mit 16 aus Silber gegossenen, stilisierten Doppellilien darstellenden Zierstücken geschmückt (372). Vom Gürtel hängen kürzere, in je einem Wappenschild endigende Riemen herab. Diese Schilde stellen jedoch keine Familienwappen dar, sondern sind blos einfache Zierstücke (373 —386). Die Länge des Gürtels, die Verteilung 2 8 A. von Le Coq, Bilderatles zur Kunst, Kulturgeschichte Mittelasiens. Berlin 1926.
