SZABÓ KÁLMÁN: AZ ALFÖLDI MAGYAR NÉP MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI EMLÉKEI / Bibliotheca Humanitatis Historica - A Magyar Nemzeti Múzeum művelődéstörténeti kiadványai 3. (Budapest, 1938)
DIE TRACHTEN IM XIV. JAHRHUNDERT
- 60 pünk nyelvében. Pl. „Pártában maradt", nem ment férjhez, nem kötötték be a fejét. A régibb időben sok ilyen közmondás élt, pl. „Fejébe sült a párta", t. i. a vén lánynak, a „Burater mett pártát" szintén a vén leány viselte. Régi népdalaink között sok emlékszik meg a pártáról. Ilyenek : „Jaj pártám, jaj gyönyörű gyöngypártám, szűzi koronám",vagy ezen másik : „Szűz fejemen a párta kontyát hiába várta." A párta tehát mindig a fiatal leányok, a hajadonok fejdísze, ékessége volt 2 3 Hogy a honfoglaláskori magyarság leányai viseltek-e már pártát és hogy az milyen volt, ezen kérdésre feleletet adni nem tudunk. A XI.—XIII. sz.-beli magyar női sírok egy részében találtam gyöngyszemeket a fej körül. Ezek lehettek a legrégibb népies magyar pártának az alkotó, illetve díszítő részei. A aranyegyházi, bócsai, benei és lajosi temetők XIV.—XV. sz.-beli női sírjaiban olyan pártákat találtam, amelyeket préselt ezüstlemezek díszítettek. Ezen pártadíszek egyszerű sima kisebb-nagyobb félgömbformák (323—324). Vannak köztük rozetták (325) és van olyan pártadísz, amelynek mindegyikén gótikus betű van (326). Egy másik pártadísz kiemelkedő középrészét gyöngysor övezi (327). De vannak áttört diszítésűek, amelyek semmiben sem különböznek a XV.—XVI. sz.-beli pártaöveink alkotó részeitől (328-329). Aranyegyházán egy fiatal leány sírjában a párta díszét képező ezüstlemezekből a koponya homlokrészén és a tarkóján volt nyolc-nyolc darab, a fejet körítő szalag; két oldalrészén pedig hiányoztak a díszítő ezüstlemezek. Ezen sír tanúsítja, hogy lehettek leányok, kik a XIV sz.-ban hajukat két oldalt leeresztve, vagy öszszefonva viselték. A leeresztett hajfürtök a párta két oldalát eltakarták, ott tehát nem volt szükség a pártát díszítő ezüstlemezekre. Azonban a párták ezüstlemezből készült díszítő részei vászonszalagra felvarrva leggyakrabban az egész fejet körülfogták. A párták díszítő részei, mint a kor egyéb viseleti tárgyai, természetesen a gótika hatását tükrözik vissza. Fülöpszállási Kerekegyházán XVI. sz.-beli női sírban olyan pártát találtam, amelyen az erős, sodronyszerű fémdrótból készült ötszirmú virágformákat apró fehér- és kékszínű gyöngyök ékesítik (330) Ugyanilyen párták kerültek elő Baracson és Mizsén, szintén XVI. sz.-beli sírokból. 2 3 Magyar Nyeivlörténeti Szótár megfelelő címszava. und noch heute beziehen sich sehr viele Sprichwörter und Redensarten des Volkes auf diese alte Tracht. 2 3 Die Frage, ob die Töchter der landnehmenden Ungarn schon einen Kopfschmuck trugen und von welcher Beschaffenheit derselbe gewesen sein dürfte, kann derzeit noch nicht mit Bestimmtheit beantwortet werden. In vielen ungarischen Frauengräbern des XI. —XIII. Jahrhundertes wurden um das Haupt Perlen vorgefunden. Diese dürften die wesentlichen Bestandteile der ältesten Form dieses ungarischen Kopfschmuckes gewesen sein. In den Frauengräbern von Aranyegyháza, Bócsa, Bene und Lajos aus dem XIV. —XV. Jahrhunderte bestand der Kopfschmuck aus einfachen, glatten, halbkugelförmigen, gepressten Silberplatten (323—324). Es gab darunter Rosetten (325) und Zierstücke mit je einem gotischen Buchstaben (326). Die Mitte eines anderen Kopfschmuckes wurde durch eine Perlenschnur umgeben (327). Die Verzierungen mancher sind durchbrochen, so dass sie von derartigen Schmucken des XV. —XVI. Jahrhundertes nicht zu unterscheiden sind (328—329). Im Grabe eines jungen Mädchens in Aranyegyháza wurden am Stirnteil des Schädels und unter dem Hinterhaupte je acht Stück Silberplatten des Kopfschmuckes vorgefunden. Kopfband und Platten zum Schmücken der Seitenteile waren nicht vorhanden. Dieses Grab deutet daraufhin, dass im XIV. Jahrhunderte manche Mädchen ihr Haar möglicherweise beiderseits locker herabgelassen oder in Zöpfen geflochten getragen haben und dass dadurch das Schmücken der verdeckten Seitenteile überflüssig wurde. Zumeist umgab aber das aus Leinwand hergestellte und mit den daraufgenähten Silberplatten geschmückte Band das ganze Haupt. Die Ornamentik dieser Zierstücke war ebenfalls dem starken Einfluss der Gotik unterworfen. In einem Frauengrabe von Kerekegyháza (Fülöpszállás) waren die aus starken zackig gebogenen Metallfäden geformten fünfgliedrigen Blumen des Kopfschmuckes mit weissen und blauen Perlen geschmückt (330). Ähnliche Kopf schmucke stammen aus den Gräbern von Baracs und Mizse ebenfalls aus dem XVI. Jahrhunderte. Weiterentwickelte Formen dieses aus starkem Metalldraht und kleinen Perlen angefertig2 3 Ungarisches Sprachgeschichtliches Wörterbuch.
