SZABÓ KÁLMÁN: AZ ALFÖLDI MAGYAR NÉP MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI EMLÉKEI / Bibliotheca Humanitatis Historica - A Magyar Nemzeti Múzeum művelődéstörténeti kiadványai 3. (Budapest, 1938)
DIE TRACHTEN IM XIV. JAHRHUNDERT
- 46 2'5 cm (178). Általában három gömböcske díszíti a hajkarikákat. A kisebbek között akad olyan, amelyet két, vagy csak egy gömböcske díszít. A hajkarikák gömbjei simák vagy mintázottak. Vannak olyanok, ahol a gömbök középső részét egy kiemelkedő borda díszíti (174, 175, 177). Elég gyakoriak azok, amelyeken a középső, nagyobb gömböt apró, kis félholdak, vagy kerek dudorok ékesítik (176). Ritkábbak az olyan hajkarikák, amelyeknek gömbje gerezdes (173). Olyan hajkarika töredéke is előkerült, amelynek gömbjét rozetták és áttörések teszik díszessé, ugyanúgy, mint az e korra jellemző ezüst-gombokat (171). A gömbös, nagy ezüst hajkarikákat Ágasegyházán kívül Barcson, Benén, Mizsén, Kerekegyházán, Lajoson és másutt is megtaláltam a XIV. sz.-beli sírokban. Úgy az ágasegyházi, mint az aranyegyházi temető majd minden XIV sz.-beli sírjából kerültek elő ezüst pitykegombok. A gombokat rendesen az áll alatt a nyakban vagy a mellcsonton találjuk meg. Kétségtelen tehát, hogy az Ágasegyháza und Aranyegyháza geht hervor, dass die Trachten beider Siedlungen im XIV. Jahrhunderte dieselben waren, mit dem einen Unterschied, dass die aus Silberplatten herge stellten Kleiderzierstücke von Ágasegyháza auf der anderen Siedlung oft durch Glasspiegelchen ersetzt wurden. In der ersten Hälfte des XIV. Jahrhundertes wurden in Niederungarn silberne Schläfenringe getragen, die mit aus Silberblech angefertigten Kugeln verziert waren. Diese hatten einen Durchmesser von 7—8 cm, waren also so gross, wie die Armringe (173—174). Es gab auch kleinere, von 2'5 cm Durchmesser (178). Zumeist sind 3 solche Zierkügelchen, seltener 2, manchmal auch ein einziger am Ringe angebracht und sind dieselben glatt oder graviert. Es gibt auch welche deren Mitte durch eine erhabene Rippe geschmückt ist (174, 175, 177). Öfters kommen solche vor, deren Oberfläche mit kleinen Halbmonden oder runden Wülsten verziert ist (176); seltener sind die traubenförmigen (173). Am & 4 & 4 4 4 & l % 180—188. Ezüst pitykék a XIV. sz.-ból. — Silberbommeln aus dem XIV. Jh. elől hasított, vászonból vagy más anyagból készült ing és ruha összegombolására használták ezeket Voltak sírok, melyekben egyet, de voltak olyanok, melyekben kettőt, hármat, sőt négy gombot is találtam. Anyaguk leginkább ezüst, ritkán réz. A legnagyobb pitykegombok átmérője 2 cm, a legkisebbeké 7o cm (180—188). A díszes gombokat úgy készítették, mint a ruhadíszeket, vagyis a gombok előlapját verőtövekbe préselték. Gyakoriak az olyan ezüst gombok, amelyeknek tetején külön kis fejecske, gömböcske ül (185 — 188, 190). Az ilyenforma pitykegombokat népünk még ma is előszeretettel használja. Több XIV. sz.-beli sírban találtam csöngettyűszerű ezüst, vagy bronz pitykegombot (169, 180, 182). A ruhán viselt csörgők a rossz, a gonosz szellem elleni védekezésnek voltak ősi, babonás eszközei (euráziai sámánok). A sima, vagy a hegyén gömböcskével ellátott pitykegombok mellett gyakoriak a különböző préselt díszítésű, gyakran áttörésekkel is ékesített gombok. A díszített gombok egyrésze gömb Bruchstück eines Schläfenringes sind die Kügelchen durch Rosetten verziert und durchbrochen, gleich den für diese Zeit charakteristischen Silberknöpfen (171). Die grossen, mit Kugeln geschmückten silbernen Schläfenringe kommen ausser Ágasegyháza auch in den Gräbern des XIV. Jahrhundertes von Baracs, Bene, Mizse, Kerekegyháza, Lajos und anderen Siedlungen vor. Fast aus allen Gräbern des XIV. Jahrhundertes von Ágasegyháza und Aranyegyháza sind silberne Bommeln bekannt, die gewöhnlich unter dem Kinn am Halse oder auf dem Brustbein vorgefunden werden und daher zum Zuknöpfen der vorne offenen Hemden und anderen Kleidungsstücken gedient haben. Dieselben kommen entweder einzeln vor, oder zu zweien, dreien, oder vieren. Ihr Material ist zumeist Silber, sonst Kupfer. Die grössten sind von 2 cm, die kleinsten von 1/ 2 cm Durchmesser (180 — 188). Die verzierten Knöpfe wurden auf dieselbe Art angefertigt, wie die Kleiderverzierungen, nämlich die Vorderplatte wurde in Treibstöcken
