SZABÓ KÁLMÁN: AZ ALFÖLDI MAGYAR NÉP MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI EMLÉKEI / Bibliotheca Humanitatis Historica - A Magyar Nemzeti Múzeum művelődéstörténeti kiadványai 3. (Budapest, 1938)
SACHDENKMÄLER DER SIEDLUNGEN AUS DEM XII.—XIII. JAHRHUNDERT
- 22 került két üstalakú edényt összeállítanom. Az egyik vörösbarna színű s alakra azonos a Kecskemét-árvaházi (2) üstalakú edénnyel (34). A másik nagyobb jelentőségű; anyaga ugyanis finomabb, színe sárgás fehér és oldalát körvonalak díszítik (35). Ilyen anyagból készült üstforma főzőedény hazánkban ezideig nem került elő. Alakja némileg eltér a többi üstforma edény36. Alsómonostori lakóhely edénye. Gefäss aus Alsómonostor. tői, mert teljesen gömbalakú s nincs meg a többi üstalakú főzőedényre jellemző alsó és felső részt elválasztó éles vonala. Széles, vízszintesen álló peremén épúgy megvannak a felfüggesztésre szolgáló páros lyukak, mint a többieken. Az 1936. évben ugyanezen a helyen végzett ásatások alkalmával egy formájánál és alakjánál fogva a XIII. sz.-ra jellemző világosszürke, füstfoltos, 10 cm magas, fületlen bögre került elő, melynek oldalát nagy hullámvonalak díszítik (36). Az alsómonostori lakóhelyek ásatása alkalmával találtam még orsógombokat, amelyek edénydarabokból készültek, vaskések töredékeit, sótörő kavicsokat és sok üstforma főzőedénydarabot. Ezek között egynek pereme alatt körömmel benyomott félkör alakú díszítést látunk (37). Móricgáton 1934. őszén egy a XIII. sz.ban elpusztult község lakóhelyeit ásatva 25 orsógombot gyűjtöttem össze (38—40). Az orsógombok legnagyobb része vöröses színű, szemcsés anyagú s kétségtelenül üstforma főzőedény darabjaiból készült. Van közöttük néhány, amelyeket szürke színű cserépdarabból faragtak és kettő olyan, amelyet agyagból égettek. Mivel ezen a helyen nagyobb vízér is húzódik, az orsógombok nagy mennyisége alapján arra következtethetünk, hogy a régi Móricgát lakoszerstörten Siedelung Móricgát wurden im Jahre 1924 fünfundzwanzig Stück Spinnwirtel gesammelt (38—40), die grösstenteils von rötlicher Farbe sind und zweifellos aus dem körnigen Material der kesseiförmigen Kochgefässe angefertigt wurden. Unter diesen befinden sich einige, die aus grauen Scherbenstücken geschnitzt und zwei, die aus Ton gebrannt sind. Da neben dieser Ansiedelung sich ein grösserer Teich oder Bach befand, ist auf Grund der grossen Anzahl der Spinnwirtel anzunehmen, dass sich die Bewohner dieser Siedelung in hohem Masse mit dem Anbau und der Bearbeitung des Hanfes befassten. Der Hausrat der angeführten Siedlungen wird durch das Fundmaterial ähnlicher Siedlungen derselben Zeit ergänzt. Dies ist auch mit den Wetzsteinen der Fall, deren zwei von besonderem Interesse sind. Der eine wurde gegen das Ende mit einem Einschnitt versehen, um daran gebunden aufgehängt zu werden, der andere wurde zu demselben Zwecke durchbohrt (41 — 42). Zu den Siedlungsdenkmälern gehören noch die Mahlsteine, die sich beim Aufdecken der zerstörten Ortschaften des XI.—XIII Jahrhundertes spärrlich vorfanden. Da unsere Wörter : Mühle (malom) und mahlen (őrölni) alt sind,' ist anzunehmen, dass das'Mahlen der Getreif 37. Alsómonostori lakóhely edénydarabja. Gefassbruchstück aus Alsómonostor. den ein mitgebrachtes Kulturgut des Ungartums war. Aus diesem Grunde haben auch unsere Mahlsteine des XI. —XIII. Jahrhundertes ihre besondere Bedeutung. Der Durchmesser eines grösseren flachen Steines beträgt 41 cm (43). Die 7 Zs. Bätky, Volkskunde des Ungartums (ungarisch). Bd. 1, S. 55.
