SZABÓ KÁLMÁN: AZ ALFÖLDI MAGYAR NÉP MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI EMLÉKEI / Bibliotheca Humanitatis Historica - A Magyar Nemzeti Múzeum művelődéstörténeti kiadványai 3. (Budapest, 1938)
GERÄTSCHAFTEN DES HAUSHALTES
- 108 — mázzal vonták be, ritkábbak a többszínű mázzal készült edények. Lakiteleken 1934-ben az egyik ház omladékában vasmintával benyomott díszítésű sárgás-barna, világoszöld és fehér mázzal bevont tál darabjai kerültek elő (505). Egy 503. Szarmata lyukasíenekű edény. — Sarmatisches Gefäss mit löcherigem Boden. másik, hasonló díszítésű tál töredéke Mizséről származik, máza vörösesbarna és élénkzöldszínű (504). A vasmintával benyomott és többszínű mázzal készült tálak korát általában a XVII. sz.-ra teszik. Mivel az említett két község határterületét Kecskemét, mint legelőpusztát a XVII. sz. elején bérbeveszi, kétségtelen, hogy mindkét község a XVI. sz.-ban elpusztult; így ezen tálak használatának idejét a XVI. sz ra tesszük. A többszínű mázzal díszített tálak között legértékesebb azon táldarab, amely a kecskeméti református templom bazárépületének alapozásakor, 1877-ben került elő Anyaga téglavörös színű és belseje sárgásfehér mázas, zöld és piros stilizált virágok díszítik, közepére pedig egy magyar lovas vitézt rajzoltak. A minták szélét vastag feketeszinű vonalakkal húzták körül (506). Mindhárom táltöredék, de különösen ezen utóbbi agyagiparunk történetének szempontjából nagyjelentőségű. A házak alapjainak ásatása alkalmával ép állapotban lévő edényt keveset találtam. Az öszszedőlt házfalak, a leégés és a jelenkor szántás vetése az edények legnagyobb részét öszszetörte. A néptelenné vált községeket a pusztulások után bizonyára rablók kutatták át, kik az értékesebb, valamire használható tárgyakat elhordták, mielőtt a házak omladékát a futósierte Schüssel stammt aus Mizse (504). Diese Schüsseln werden allgemein in das XVII. Jahrhundert datiert. Da das Gebiet der beiden Ortschaften nach der Vernichtung derselben durch die Stadt Kecskemét am Anfang des XVI. Jahrhunderts in Pacht genommen wurde, müssen diese Schüsseln in das XVI. Jahrhundert datiert werden. Das wertvollste Stück ist das Fragment jener Schüssel, die bei dem Grundbau des Basargebäudes der reformierten Kirche zu Kecskemét im Jahre 1877 ans Tageslicht kam. Das Material desselben ist ziegelrot ; das Innere ist gelblichweiss glasiert, mit grünen und roten stilisierten Blumen geschmückt. In der Mitte ist ein ungarischer Ritter zu Pferde dargestellt. Die Konturen der Figuren sind mit kräftigen schwarzen Strichen markiert (506). Die oben beschriebenen Fragmente bemalter Schüssel sind bedeutende Dokumente der altungarischen Keramik. 504. Mázas tál darabja Mizséről. — Fragment einer glasierten Schüssel aus Mizse. 505. Mázas tél darabja Lakitelekről. — Fragment einer glasierten Schüssel von Lakitelek. Der grösste Teil der Tongefässe wurde durch den Brand und beim Bestellen der Felder zerbrochen. Die entvölkerten Ortschaften wurden später offenbar durch Räuber durchgestöbert, die alles brauchbare mitnahmen, bis
