SZABÓ KÁLMÁN: AZ ALFÖLDI MAGYAR NÉP MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI EMLÉKEI / Bibliotheca Humanitatis Historica - A Magyar Nemzeti Múzeum művelődéstörténeti kiadványai 3. (Budapest, 1938)
GERÄTSCHAFTEN DES HAUSHALTES
106 — csók százáért pedig 7 forintot. Nagyságban ezen XVIII. sz.-beli korcsmai ivókancsók azonosak voltak a XVI. sz.-ban használt kis csöcsös bögrével, mint azt jegyzőkönyveink más helyéről tudjuk. 4 0 Minden ház omladékában került elő egykét edényfedő, de gyakran többnek a töredéke. Nagyságuk igen különböző, átmérőjük 8— 18 cm-ig terjed (483). Poharat sajnos ezideig ép állapotban nem találtam, de talprészük és töredékük akad minden községben. Szinük fe484. Csöcsös bögre a XVI. sz.-ból. — Häflein mit Schnabel aus dem XVI. Jh. 485. Pohártöredék a XVI. sz.-ból. — Bruchstück eines Tonbechers aus dem XVI. Jh. hér vagy sárgásfehér, oldalukat rendesen sűrű körvonalak díszítik. Lakiteleken egy igen finom kidolgozású pohár alsórészét találtam meg, amely a talpát kivéve finom zöldmázas (485). Sokszor találunk olyan edénydarabokat, amelyekből az edények formáját megállapítani nem tudjuk; így Adacson, Lakiteleken, Bócsán találtam agyagból égetett locsolókanna kiöntő részeket (486—488). Az adacsi szürkeszínű, hoszsza 16 cm, átmérője 3 cm és a cső végein 6 kis kiöntő locsolólyuk van (486). Kétségtelen, hogy ezen edényt növények, kerti virágok öntözésére, ház elejének vagy a szoba földjének fellocsolására használták A lakiteleki és bócsai cserépkannák kiöntő csöveinek végén egy-egy lyuk van (487—488), valószínű tehát, hogy pa lántalocsolásra, esetleg ivásra is használták. Egy-egy község lakóhelyein a háztartási edények különböző díszített darabjaiból egész sorozatot gyüjthetünk össze. A köcsögök, bögrék, szilkék, tálak széleit sokszor kiemelkedő csipkézett vagy fonást ábrázoló díszítés övezte (495—497). Az edények külső oldalát hullámvonallal díszítették, ezenkívül a csipkézett és rovátkás bemélyítések is gyakoriak (498 4 0 Szabó K., Kecskemét szőlő és gyümölcstermelésének múltja. Kecskemét, 1934. 65- 66 1. struieren ; so wurden z. B. in Adacs, Lakitelek und Bócsa Ausgussröhre tönerner Giesskannen gesammelt (486—488). Das von Adacs ist grau, 16 cm lang, von 3 cm Durchmesser und hat am Ende 6 kleine Giesslöcher (486). Es unterliegt keinem Zweifel, dass dieses Gefäss zum begiessen der Blumenbeete oder des Fussbodens gedient hat. Die Ausgussröhre von Lakitelek und Bócsa endigen in einer einzigen Öffnung (487, 488), sind daher wahrscheinlich zum Begiessen der Pflänzlinge oder zum Trinken angewendet worden. Auf den Wohnstätten einer aufgedeckten Ortschaft können von verschieden verzierten Scherben der Gefässe des Haushaltes ganze Serien gesammelt werden. Der Saum der Mundränder der Häflein, Töpfe, Schalen und Schüssel wurde oft mit erhabenen, gezackten oder geflochtenen Verzierungen ausgestattet (495 — 497). Die Aussenwand der Gefässe wurde durch Wellenlinien, nicht selten durch Rillen oder eingeritzte Zickzacklinien verziert (498—502). Zum 486- 488. Cserépedények kiöntő csövei. Ausgussröhre von Tongefässen. Bemalen der Gefässe wurde grellrote Farbe mit Vorliebe benützt. Die bemalten Gefässe wurden zumeist durch senkrechte oder wagrechte Linien oder durch Finger angebrachten Flecken bunt gemacht (489—492). Das Verzieren durch Fingereindrücke und das Bemalen kommen auch vereinigt vor (490).
