SZABÓ KÁLMÁN: AZ ALFÖLDI MAGYAR NÉP MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI EMLÉKEI / Bibliotheca Humanitatis Historica - A Magyar Nemzeti Múzeum művelődéstörténeti kiadványai 3. (Budapest, 1938)

DIE HÄUSER DER ZERSTÖRTEN ORTSCHAFTEN DES XVI. JAHRHUNDERTES

- 87 — formára képezték ki (400—402). A kisebb lakatkulcsok közül kettőt bemutatok (403-404). A ház bejáratát gyakran azon az alapon kellett megállapítanom, hogy hol találtam meg az ajtóhoz tartozó pipákat vagy vasalásokat. Ezek semmiben sem különböznek a népünk által még ma is használt falusi kovácsok által készített formáktól (413-416). A tatárpusztítás után a néptelenné vált Alföldre IV. Béla kunokat telepített. Hosszú és fáradságos munkába került őket állandó lakóhelyhez kötni. Telelő-nyaraló jószágtenyésztést folytattak, félnomád életet éltek, hordozható sátraikat még a XIV. sz. végén is emlegetik. Világos tehát, hogy a törökhódoltság alatt elpusztult községek kétosztatú fejlett házformáit nem a kunok hozták magukkal, hanem azokat az ittélő magyarságtól vehették át. A kecskeméti múzeum ásatásai a középkori házak feltárásával nélkülözhetetlen és nagyértékű adatokat szolgáltatott a magyar ház fejlődésének történetéhez. Ezen eredmények egyrészét, a baracsit,

32 Bátky Zsigmond a magyar ház fejlődésének a kérdésénél a „Magyarság néprajza" című munkában már fel is használta.

3

3 3

2 Dr. Papp L„ Ásatások a XVI. sz.-ban elpusztult Kecskemét vidéki falvak helyén. Eth.—Népélet. 1931. 137— 152. 3

3 Bátky Zs., A magyarság néprajza. 1. k. 209, 231 I. zwei abgebildet (403—404). Die Eingangstelle des Hauses war öfters nur durch die Lage der Eisenbestandteile der Tür (Angeln, Beschläge, Schlösser, usw.) bezeichnet und herrschen in den Bauernhäusern Niederungarns noch heute die nämlichen, durch Dorfschmiede angefertigten Typen vor (413-416). Es kostete viele Mühe, bis es gelang, die durch König Béla IV. in das entvölkerte Niederungarn gesiedelten Kumanen an ständigen Wohnstätten ansässig zu machen. Die tragbaren Zelten dieser Halbnomaden werden noch gegen das Ende des XIV. Jahrhundertes erwähnt. Es ist einleuchtend, dass die gebräuchlichen Hausformen der zerstörten vortürkischen Dörfer kein mitgebrachtes Kulturgut der Kumanen waren, sondern, dass dieselben von den hier lebenden Ungarn entlehnt worden sind, wie das die wichtigen Funde der Ausgrabungen des Museums zu Kecskemét einwandfrei bewiesen haben. Ein Teil der wissenschaftlichen Ergebnisse derselben (von Baracs)

3

1 ist im hauskundlichen Teil des Werkes „Volkskunde des Ungartums" von Zsigmond Bátky schon benützt worden.

3

2 3

2 Dr. L. Papp, Ausgrabungen der im XVI. Jh. zerstörten Ortschaften um Kecskemét (ungarisch). In der Zeitschrift Ethnographie, 1931 (deutscher Auszug auf S. 180). 3

3 Zs. Bátky, a. a. 0. S. 209, 231.