SZABÓ KÁLMÁN: AZ ALFÖLDI MAGYAR NÉP MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI EMLÉKEI / Bibliotheca Humanitatis Historica - A Magyar Nemzeti Múzeum művelődéstörténeti kiadványai 3. (Budapest, 1938)

DIE HÄUSER DER ZERSTÖRTEN ORTSCHAFTEN DES XVI. JAHRHUNDERTES

- 84 — melyeket egyrészt pontosan felmérhettem, másrészt közöttük alaprajzi eltérések vannak úgy, hogy ezek alapján a XVI. sz.-beli alföldi községekben előforduló házaknak minden változatát megismerhetjük. A házalaprajzok megértéséhez annyit kell mondanom, hogy K kemencét, SZ szobát, Ko konyhát, T tüzelőhelyet, I istállót, vagy félszert jelent. Lakiteleken kétosztatú házat ásattam (387). Kemencét e házban egyet találtam, a szoba sarkában, szája a konyhába nyílott. A bejárati ajtót pontosan nem állapíthattam meg. Mizsén olyan házalapot ástam és mértem fel, amely az alföldi községekre a legjellemzőbb (388). Két kemencéje volt, egyik a szobában, a másik a ház hátsó falához ragasztva s mindkettőnek szája a konyha sarkába torkollott. Fülöpszállási Kerekegyházán olyan kisebb lakóháznak alapját sikerült felmérnem, amelynél egy belső szobai kemencét találtam, a külső kemencét pedig nem építették a házhoz, hanem az épület sarkától néhány lépésnyire egészen különállott (389). Baracson olyan ház alapjait ásattam fel, ahol a kétosztatú szoba-konyhás házhoz egy harmadik helyiség is csatlakozott a konyha felől (390). Ezen helyiség falai nem agyagból készültek. A ház kemencéjét az eddigiekhez hasonló módon a szobában találjuk, a szoba és konyha nagysága pedig majdnem egyforma. Ugyancsak Baracson olyan házhelyet tártunk fel (391), ahol a jellegzetes szoba-konyhás, két kemencés házhoz csatlakozott egy olyan harmadik helyiségféle, amelynek nem voltak alapfalai. Ezen háznak a konyhája valamivel nagyobb volt, mint a szobája. Mizsén ásattam és mértem fel egy olyan házalapot (392), amelynél a belső kemence alapja nem ovális vagy körforma, hanem négyszögletes. Ezen ház másik kemencéje az épület egyik végénél néhány lépésnyire különállott. A konyha mellé egy harmadik helyiségféle csatlakozott, amelynek falai nem agyagból készültek. Mint láttuk, a kétosztatú házhoz gyakran egy harmadik rész csatlakozott, amelynek falait nem agyagból építették. Letaposott földjük színe és keménysége a környező talajtól elvált s így azok nagyságát megállapíthattuk. Ezen helyiséget istállónak, félszernek, vagy esetleg kamrának tarthatjuk. Istállóvolta mellett bizonyít, hogy ezen helyiségben több ízben találtam zablát, patkót, jászolkarikát, pányvakaróvasalást vagy ezen tárgyak töredékeit. Lehetséges, hogy ren der Kleider und wertvoller Gegenstände und war das älteste Möbelstück des Hauses. Zur Veranschaulichung der Einteilung und Beschaffenheit der Wohnräume werden aus dem Fundmaterial unserer Ausgrabungen genau vermessene Grundrisse der verschiedenen Typen der Wohnhäuser des XVI. Jahrhundertes in Niederungarn vorgeführt. Auf den Abbildungen bedeuten : K = Backofen, Sz = Stube, Ko = Küche, T = Feuerstelle, I = Stall oder Schupfen. Zu Lakitelek wurde ein zweizeiliges Haus ausgegraben (387). In der Ecke der Stube stand der Backofen, der aus der Küche geheizt wurde. Die Eingangstür konnte nicht genau ermittelt werden. In Mizse wurde ein Fundament aufgedeckt, dessen Typ für die Ortschaften des Alföld am meisten charakteristisch ist (388). Es hatte zwei Backöfen ; einer war in der Stube, der andere ausserhalb des Hauses an die Hinterwand des Hauses gelehnt bzw. gemauert. Die Offnungen beider mündeten in die offene Feuerstätte der Küche. In Kerekegyháza zu Fülöpszállás gelang es die Fundamente eines kleineren Wohnhauses aufzudecken, dass ausser einem in der Stube befindlichen Backofen einen anderen auswärtigen besass, der für sich einige Schritte vom Gebäude entfernt errichtet war (389). Die Fundamente des Hauses in Baracs stellen ein Haus dar, welches ausser Stube und Küche neben der letzteren einen dritten Raum besass (390). Die Wände dieses Raumes bestanden nicht aus Lehm. Stube und Küche waren fast gleich gross. Der Backofen war wie anderswo in der Zimmerecke befindlich. In Baracs wurde auch ein zweites Haus mit zwei Backöfen aufgedeckt (391), das ausser den zwei bewussten Wohnräumen noch einen dritten Raum ohne Fundament aufweist. Die Küche ist etwas grösser, als die Stube. In einem Hause zu Mizse ist ein Backofen in der Stube, dessen Fundament weder oval, noch rund, sondern viereckig ist (392). Der auswärtige Backofen stand für sich allein in derselben Lage, wie der von Kerekegyháza (389). Neben der Küche sind die Spuren eines dritten Raumes wahrnehmbar, dessen Wände jedoch nicht aus Lehm bestanden. Trotzdem war die Ausdehnung dieses dritten Raumes genau zu ermitteln, da der stark abgetretene Estrich dieses Raumes in Farbe und Härte von der übrigen Erde deutlich abstach. Dieser dritte Raum kann ein Stall, Schupfen oder eine Kammer ge-