SZABÓ KÁLMÁN: AZ ALFÖLDI MAGYAR NÉP MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI EMLÉKEI / Bibliotheca Humanitatis Historica - A Magyar Nemzeti Múzeum művelődéstörténeti kiadványai 3. (Budapest, 1938)

DIE KIRCHEN AUS DEM MITTELALTER

KÖZÉPKORI TEMPLOMOK DIE KIRCHEN AUS DEM MITTELALTER A török hódoltság alatt a községekkel e­gyütt a templomok is elpusztultak, kőből épült falaik azonban századokon át fennmaradtak. Alföldünkön a legtöbb község a XVI. sz végén, az úgynevezett hosszú háborúban pusztult el (1591 —1606). A szörnyű pusztulásról Pest és Solt vármegyék alispánja és szolgabírája, Har­tyáni János 1597. július 28-án kelt levelében így teszi meg jelentését a cs. és kir. kamará­hoz : „Minthogy Ti Kegyelmetek én reám bízta volt az ő Felsége rovásának beszedését annó 1596 Pest és Solt vármegyékben, de minthogy az ellenségnek felrohanásáért úgymint az tatá­rok Szent György napban feljövéséért és rablá­sáért, az szegénység megfutamodék, az egész föld elpusztula, kit levágnak, kit elvinek az sze­génységben. Másodszor is még aratáskor feljő­vén az ellenség, úgy mint teljességgel Ónodig, kit hol kaphatának az szegénységben, mind el­rablák, hanem csak marada az Három város Pest megyében, úgymint tudniillik Kecskemét, Cegléd és Kőrös. Kivüle az egész Pest várme­gye mind puszta." 4 6 A török kiveretése után magában Pest me­gyében 91 elhagyott község templomromját szám­lálták össze. A megmaradt templomromokat gyakran betyárok, pásztorok használják búvó­helynek. Pusztaszer régi templomába az 1850-es években futóbetyárok vették be magukat, ezért a cs. és kir. Kamara elrendelte a templom rom­badöntését. Több elpusztult község templomának alap­ját felásattam és felmértem. Volt olyan temp­tomrom, amelynek még az alapköveit is elhord­ták és csak az alapfalak alá döngölt agyagréteg maradt meg. A templomok építési anyaga álta­lában az úgynevezett terméskő és ritkábban tégla. Minden templom alapfala alá agyagból egy méter széles és 50 cm mély agyagréteget 4 6 Hornyik J.. Kecskemét város gazdasági fejlődé­sének története. Kecskemét, 1937. Die aus Stein gebauten Mauern der wäh­rend der Türkenherrschaft zerstörten Kirchen standen noch mehrere Jahrhunderte hindurch. Diese Zerstörungen fanden zumeist am Ende des XVI. Jahrhundertes, während des sogenann­ten langen Krieges (1591 —1606) statt. Uber die fürchterliche Verheerung berichtet der Vicege­span der Komitate Pest und Solt im Jahre 1597, dass mit Ausnahme von drei Städten das gan­ze Komitat durch den Feind in eine Wüste ver­wandelt wurde. 4" Nach der Vertreibung der Tür­ken wurden im Komitat Pest 91 Kirchenruinen verödeter Ortschaften zusammengezählt. Diese Ruinen dienten den Strolchen oft als Schlupf­winkel und wurden aus diesem Grunde von Amts wegen demoliert. Es wurden die Fundamente mehrerer Kir­chen aufgedeckt und vermessen. Bei einer Kir­che wurden einst sogar die Grundsteine weg­geführt und nur die unter denselben befindli­che gestampfte Erdschicht verriet den einstigen Grundriss. Als Baumaterial wurden zumeist Bruchsteine, seltener Backsteine verwendet. Un­ter der Grundmauer der Kirche befand sich in der Regel eine 50 cm starke, meterbreite ge­stampfte Lehmschicht. Die Bausteine stammen vorwiegend aus Niederungarn, aus der Umge­bung von Halas, wo solche auch heute noch gebrochen und zum Bau der Wirtschaftsgebäude usw. verwendet werden. Bessere Steine die auf der Donau aus grösserer Entfernung gefördert wurden, kommen selten, höchstens nur als So­ckel oder Gesims verwendet vor. Wo keine Steine zur Verfügung standen, wurden Ziegel gebraucht. Der Kalk wurde offenbar an der Mauer gelöscht. Die Überreste bezeugen, dass diese Bauten fest und dauerhaft ausgeführt wurden. Die Grundrisse einiger aufgedeckten Kir­4 6 J. Hornyik, Wirtschafiliche Entwicklungegschichte der Stadt Kecskemét, (ungarisch), Kecskemét, 1937.

Next

/
Oldalképek
Tartalom