SZABÓ KÁLMÁN: AZ ALFÖLDI MAGYAR NÉP MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI EMLÉKEI / Bibliotheca Humanitatis Historica - A Magyar Nemzeti Múzeum művelődéstörténeti kiadványai 3. (Budapest, 1938)

DIE KIRCHEN AUS DEM MITTELALTER

KÖZÉPKORI TEMPLOMOK DIE KIRCHEN AUS DEM MITTELALTER A török hódoltság alatt a községekkel együtt a templomok is elpusztultak, kőből épült falaik azonban századokon át fennmaradtak. Alföldünkön a legtöbb község a XVI. sz végén, az úgynevezett hosszú háborúban pusztult el (1591 —1606). A szörnyű pusztulásról Pest és Solt vármegyék alispánja és szolgabírája, Hartyáni János 1597. július 28-án kelt levelében így teszi meg jelentését a cs. és kir. kamarához : „Minthogy Ti Kegyelmetek én reám bízta volt az ő Felsége rovásának beszedését annó 1596 Pest és Solt vármegyékben, de minthogy az ellenségnek felrohanásáért úgymint az tatárok Szent György napban feljövéséért és rablásáért, az szegénység megfutamodék, az egész föld elpusztula, kit levágnak, kit elvinek az szegénységben. Másodszor is még aratáskor feljővén az ellenség, úgy mint teljességgel Ónodig, kit hol kaphatának az szegénységben, mind elrablák, hanem csak marada az Három város Pest megyében, úgymint tudniillik Kecskemét, Cegléd és Kőrös. Kivüle az egész Pest vármegye mind puszta."

4

6 A török kiveretése után magában Pest megyében 91 elhagyott község templomromját számlálták össze. A megmaradt templomromokat gyakran betyárok, pásztorok használják búvóhelynek. Pusztaszer régi templomába az 1850-es években futóbetyárok vették be magukat, ezért a cs. és kir. Kamara elrendelte a templom rombadöntését. Több elpusztult község templomának alapját felásattam és felmértem. Volt olyan temptomrom, amelynek még az alapköveit is elhordták és csak az alapfalak alá döngölt agyagréteg maradt meg. A templomok építési anyaga általában az úgynevezett terméskő és ritkábban tégla. Minden templom alapfala alá agyagból egy méter széles és 50 cm mély agyagréteget 4

6 Hornyik J.. Kecskemét város gazdasági fejlődésének története. Kecskemét, 1937. Die aus Stein gebauten Mauern der während der Türkenherrschaft zerstörten Kirchen standen noch mehrere Jahrhunderte hindurch. Diese Zerstörungen fanden zumeist am Ende des XVI. Jahrhundertes, während des sogenannten langen Krieges (1591 —1606) statt. Uber die fürchterliche Verheerung berichtet der Vicegespan der Komitate Pest und Solt im Jahre 1597, dass mit Ausnahme von drei Städten das ganze Komitat durch den Feind in eine Wüste verwandelt wurde.

4" Nach der Vertreibung der Türken wurden im Komitat Pest 91 Kirchenruinen verödeter Ortschaften zusammengezählt. Diese Ruinen dienten den Strolchen oft als Schlupfwinkel und wurden aus diesem Grunde von Amts wegen demoliert. Es wurden die Fundamente mehrerer Kirchen aufgedeckt und vermessen. Bei einer Kirche wurden einst sogar die Grundsteine weggeführt und nur die unter denselben befindliche gestampfte Erdschicht verriet den einstigen Grundriss. Als Baumaterial wurden zumeist Bruchsteine, seltener Backsteine verwendet. Unter der Grundmauer der Kirche befand sich in der Regel eine 50 cm starke, meterbreite gestampfte Lehmschicht. Die Bausteine stammen vorwiegend aus Niederungarn, aus der Umgebung von Halas, wo solche auch heute noch gebrochen und zum Bau der Wirtschaftsgebäude usw. verwendet werden. Bessere Steine die auf der Donau aus grösserer Entfernung gefördert wurden, kommen selten, höchstens nur als Sockel oder Gesims verwendet vor. Wo keine Steine zur Verfügung standen, wurden Ziegel gebraucht. Der Kalk wurde offenbar an der Mauer gelöscht. Die Überreste bezeugen, dass diese Bauten fest und dauerhaft ausgeführt wurden. Die Grundrisse einiger aufgedeckten Kir4

6 J. Hornyik, Wirtschafiliche Entwicklungegschichte der Stadt Kecskemét, (ungarisch), Kecskemét, 1937.