SZABÓ KÁLMÁN: AZ ALFÖLDI MAGYAR NÉP MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI EMLÉKEI / Bibliotheca Humanitatis Historica - A Magyar Nemzeti Múzeum művelődéstörténeti kiadványai 3. (Budapest, 1938)

GERÄTE DER LANDWIRTSCHAFT

- 120 — mas lemezekkel ellátott zárószerkezet járt. Ma az ilyenforma zárakkal ellátott békót cigányvagy alberti békónak nevezik. A dobzáras békót olyan kulccsal nyitották, amelyet a zárba tolhattak, hogy az ékalakra erősített lemezeket összenyomja. Két békókulcsot találtam Benén (567—568), hosszuk 177, 18 2 cm. Kidolgozásuk finom, forgórészük karikára visszahajtott. A jószágtenyésztő nép természetesen értett és foglalkozott a jószágok gyógyításával. A gebracht, deren mehrere aufgefunden wurden. Der bedeutendste Fund von diesem Schlage ist die Hälfte eines Fusseisens aus Lakitelek (564). Das länglich-zylindrische Schloss desselben besass eine Schliessvorrichtung, in welcher beiderseitig elastische Eisenblechplatten angebracht waren. Beim Aufschliessen wurden dieselben durch den Schlüssel aneinandergedrückt. Zwei Schlüssel dieser Art (567—568) fein ausgearbeitet und auf der Griffseite ösenförmig* umgebo570 571 572—573 574 575 570—571. Szénahúzó horgok. — Heuhaken. 572—573. Tőrök csontból. — Ahlen aus Knochen. 574. Pányvakaró vasalás. — Endbeschlag eines Pfahles. 575. Vasvilla. — Heugabel. jószággyógyító eljárások között régóta szerepelt az érvágás. Tanúbizonysága ennek a Bene község ásatása alkalmával talált marhaérvágó (569). Vasból kovácsolták, éle erősen elrozsdásodott, hossza 16 cm. A nomádkodó pásztornépek kezebelije és egyúttal fegyvere a hosszú nyélre erősített fokos, vagy fokosbalta. Honfoglaláskori magyar és rokon avar népek sírjaiból ismerünk már fejlett alakú fokosbaltákat. A XVI. sz.-ban elpusztult gen, 17 7, bzw. 18 2 cm lang, kamen in Bene ans Licht. Ein Schnäpper, zum Aderlass der Rinder gebraucht, 16 cm lang, aus Eisen geschmiedet (569), wurde ebenfalls zu Bene ausgegraben. Das Handbeil (ungarisch : fokos) der nomadisierenden Hirtenvölker hatte einen langen Stiel und war zugleich ihre Streitaxt. Solche sind schon aus den Gräbern der Avaren und der Landnahmezeit bekannt. Die in den zerstörten