SZABÓ KÁLMÁN: AZ ALFÖLDI MAGYAR NÉP MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI EMLÉKEI / Bibliotheca Humanitatis Historica - A Magyar Nemzeti Múzeum művelődéstörténeti kiadványai 3. (Budapest, 1938)

GERÄTSCHAFTEN DES HAUSHALTES

- 102 — Az ép állapotban megmaradt legnagyobb grafitos edény magassága 30 cm, szájátmérője 27 cm, de ennél jóval nagyobb grafitos edény töredékeit is találtam. A grafitos edények peremébe rendesen egy vagy két helyen mesterjegyet, illetve bélyeget nyomtak be. Ezen bélyeg legtöbb esetben egyenszárú kereszt egy pólyával (470). A béfässe dieses Zeitraumes tragen andere Stempel und sind meist rötlichgrau gefärbt (472). Wo diese letzteren erzeugt wurden, steht noch dahin (472—472). Es kann aber auch mit Sicherheit angenommen werden, dass es in Ungarn Städte gab, wo ebenfalls Kochgefässe aus graphitischem Material erzeugt wurden und von wo das Volk Niederungarns die keramischen 461—462 463-464 465-466 461- 466. Grafitos edények a XVI. sz.-ból. — Graphitgefässe aus dem XVI. Jh. lyegek után a grafitos edényeket bécsieknek, illetve Passau és Bécs között gyártott edényeknek tartják.

3

9 A legtöbb grafitos edényünkön ilyen mesterjegy, illetve gyártási bélyeg van. Kivételesen találunk edénydarabokat, amelyeken 3

9 Alfred Walcher von Molthein, Beiträge zur Geschichte mittelalterlicher Gefässkeramik. — Kunst und Kunsthandwerk. XIII. évf. 73 1. Waren bezog. In Koháriszentlőrinc wurde ein gebrochenes einst mit Draht umgebunden gewesenes Graphitgefäss vorgefunden, dessen Aussenseite und Mundrand mit Wellenlinien verziert waren (465—466). Die Löcher für den Drahtüberzug sind auf den Bruchstücken noch sichtbar. Auf dem unteren Teil der Seitenwand ist die Jahreszahl 1510 aufgedrückt. Auf den Hen-