BÁRÁNYNÉ OBERSCHALL MAGDA: A NYÍRBÁTORI STALLUMOK / Bibliotheca Humanitatis Historica - A Magyar Nemzeti Múzeum művelődéstörténeti kiadványai 2. (Budapest, 1937)
VI. A NYÍRBÁTORI STALLUMOK HELYE A KORABELI OLASZ MŰVÉSZETBEN
- 24 Az olasz intarzia második fajtája a perspektivikus városképek, melyek Buickhardt szerint Brunellesco működésével jöttek divatba. 33 Rendkívüli fontosságuk ezeknek abban rejlik, hogy megőrzik számunkra az akkori tervezők ideális város- vagy épületterveit, amelyek kivitelre sohasem kerültek talán. Gyakran meglévő épületeket is megörökítettek, habár erre nem sok példát találunk. Ilyen perspektivikus berakásokkal bírnak a sienai dóm stallumai 1503ból és a veronai Santa Maria in Organo templom stallumai 1499-ből, mindkettő Fra Giovanni da Veronától; továbbá a pármai San Giovanni templom stallumai Zucchi és Testától és a bolognai San Domenico templom stallumai 1528— 51, Fra Damiano da Bergamótól. Hasonló perspektivikus épületképet látunk a zágrábi dóm 1. sz. stallumán (XVIII. t. 4. k.) és a Radovanféle padon (XXI. t. 4. k.). A harmadik tipusú berakás, ami igen elterjedt Olaszországban, félig nyitott, rendszerint rácsos ajtók mögül látszó szekrénybelsőt ábrázol, melyeknek polcain könyvek, templomi kegyszerek, hangszerek vannak felhalmozva. Ennek fontossága az előző tipusú intarziával együtt megint abban áll, hogy a nagy művészetek kizárólagos történeti, heroikus és vallásos tárgyai mellett, az építészeti vedutának, a tájképnek és a csendéletnek ábrázolásait őrizték meg számunkra, ami a későbbi németalföldi festészetnek fő témaköre. 3 4 Ilyenek a bolognai S. Giovanni in Monte templom Paolo Sacca által 1523ban készített stallumainak intarziái, a velencei San-Marco bazilika sekrestyeszekrényei 1520-ból, melyeken alul a szekrény belseje, felül városképek láthatók Szt. Márkus csodáival, továbbá a veronai Santa Maria in Organo és a Siena melletti Monte Oliveto Maggiore templomában a stallumok dorzáléi, mindkettő Fra Giovanni da Veronától 1499, ill. 1503—5 tájáról, az urbinói Palazzo Ducale belső berendezésének Francesco di Giorgio rajzai után készült intarziái és a tirannoi Madonna di Tiranno templomból származó stallum, Pantaleone de Marchistól, ma a berlini Múzeumban. Ilyenek még a nyírbátori stallumok 2. 6. 9. és 13. számú berakott táblái (XI. t. 1-2. k.; XII. t. 1-2. k.). A negyedik tipusú olasz intarzia a figurális intarzia, mely eleinte csak a lombok közt ját3 3 J. Burckhardt, Geschichte der Renaissance in Italien. Stuttgart, 1891. 308. o. 3 4 W. Bode, Das Chorgestühl des Pantaleone de Marchis. Berlin, 1884. 5. o. szadozó puttók és címert tartó amorettek ábrázolására szorítkozott, később egész alakokat, apostolokat, evangélistákat és szenteket, majd végül egész jeleneteket ábrázolt és így igyekezett a festészettel versenyre kelni. Ilyenek részben a bolognai San Domenico stallumai Fra Damiano da Bergamótól 1528—51-ből és a nyírbátori stallumok Báthory-címeres táblái (VIII. t. 1. k.), továbbá a zágrábi dóm 4. számú négyüléses stallumának dorzáléi (XVIII. t. 3. k.). Tehát a Magyarországon működő olasz műhelyben készült és eddig ismert három műemléken mind a négy fajta intarziát megtaláljuk, a régebbi hagyományú geometrikus keretdísz mellett. Az intarzia első virágzása korában Olaszországban Firenze volt a központ. Nemcsak az asztalosok, hanem nagy művészettel foglalkozó mesterek sem tartották lealacsonyítónak művelni. így Giuliano és Benedetto da Majano (Giuliano da Majano : a pisai és perugiai dóm stallumai), Baccio d'Agnolo (a firenzei Sta. Maria Novella széksorai) stb. Fabroni szerint 1478ban Firenzében nem kevesebb, mint 84 intarziaés fafaragó-műhely volt. 3 5 Hogy ez a láz Magyarországra is átcsapott, azt bizonyítja Vasari által elmondott tény: Benedetto da Majano Corvin Mátyás megrendelésére készült intarziás ládákat szállíttatott Magyarországra, melyek a szállítás közben a nedvességtől tönkrementek. 36 A súlypont Firenzéből Felsőolaszországba tolódik el a XV. század végén és a XVI. század elején. Firenze mellett Velence, Verona, Bologna, Parma, Pavia törnek elő (Lorenzo Lendinara : a velencei Frari-templom stallumai 1468 ; Christophoro Lendinara: a pármai dóm stallumai 1469 ; Bartolomeo da Polo: a páviai Certosa templomi berendezése 1486 ; Jacopo de Marchis : a bolognai San Petronio Sebestyén kápolnájának bútorai; Fra Giovanni da Verona : a veronai Santa Maria in Organo templom stallumai, a sienai dóm és San Benedetto stallumai, stb.). A nyírbátori stallumokon megtaláljuk mind a firenzei, mind az északolasz renaissance elemeit. Ez természetes is, tekintve az emlék 151 l-es dátumát, mely időben a régebben még helyhez köthető motívumok már egész Itália területén is összevegyülnek. Firenzére utal a pálcára fűzött 3 6 Idézve W. Bode, Das Chorgestühl des Pantaleoen de Marchis in den Königlichen Museen zu Berlin. Berlin, 1884. 4. o. 3 6 Vasari, Vita di Benedetto da Majano. (Milanesi) III. 334. o.
