KOZÁKY ISTVÁN: A HALÁLTÁNCOK TÖRTÉNETE I. / Bibliotheca Humanitatis Historica - A Magyar Nemzeti Múzeum művelődéstörténeti kiadványai 1. (Budapest, 1936)
ELSŐ RÉSZ. Bevezetés
- 11 ez a XIII. század vége felé keletkezett, az „öszlegenda" kialakulására nagy hatással bíró Szt. Jeromos-legenda tanúskodik arról is, hogy a halottak megjelentetésével a középkori legendák az élőknek eljövendő haláluk pillanatát is meg akarták jósolni. A gisant-typ, a túlvilági híradás és a halál beálltának megjóslásán kívül a halottak megjelenésének még egy negyedik célja is van a legendákban. Csodás történetek XI—XII. századi feljegyzései és az u. n. bázeli halott-legenda szerint a halottak azért is térnek vissza a földre, hogy az isteni akarat, isteni ítélet végrehajtóiként a jókat a gonoszak ellen megvédjék és a gonoszokon bosszút álljanak. Egy párizsi kéziratban (Bibi. nat. ms. fr. 378) a három élő az Everymanről és három barátjáról szóló legenda hatására a három „vanitas" képviselőjévé lesz. Az arab EverymanIegendákban fellépő két hűtlen barát szimbolikus jelentésének kibővítéséül a Három élő és halott legendája müncheni és wolfenbütteli kéziratainak mintájára a három élő a „Vana potestas", „Vana pulchritudo" és a „Vana juventus", a három halott pedig e három „hiúság" semmiségének megszemélyesítőjévé lesz. De nemcsak a három. Keletről származó „vanitas" — amelyet már Lukianos is fejteget — azonosult a három élővel, hanem Everyman történetét is ráruházták a három király alakjára, akik közül gyakran az egyik megtér, míg a másik kettő elkárhozik. A remete tanításának hatására megtérő király így Everyman alakjával vethető egybe, míg a két elkárhozott király Everymannek két hűtlen barátjává lesz. Az Everyman-legenda befolyására a három király közül kiválik az egy megtérő király, de a Keleten divatos „vanitas"-ok mintájára a megtérő királynak megint nem két gonosz barátja van, hanem három. Ez a változás figyelhető meg a cremonai és metzi ábrázolásokon. A cremonai képen a megtért Everymant már remetének rajzolják, aki már nem hűtlen barátai mellett foglal helyet, hanem az öreg remete mellé szegődött, akinek tanítása őt is megtérítette. A metzi képen ez az öreg remete jobbra egy erdő szélén ül, míg Everyman a kereszthez közeledik, három társát pedig a három halott megjelenése rémíti. Ilymódon lassan egy igen érdekes legenda alakul ki, amelyet „összlegendának" nevezünk, mert az Everyman-legenda és a Három élő és halott legendájának keretében egyesített motívumok összképét adja. Ennek a legendának két alakja ismeretes. Az egyikben maga a Halál lép fel, a másikban pedig csak a halottak. Az összlegenda első alakját a pízai és subiacói képek, valamint részben a német „Spiegelbuch" és az augsburg-müncheni legendaszöveg őrzi. Az összlegendának ebben az első alakjában — melynek jellemzéke a Halál alakjának fellépte — Everyman a három halott szemléletének hatására remetévé lesz (Píza), míg barátait, akik a vadászatot gondtalanul folytatják, a Halál-fúria kaszálja halomra. A trier-homburgi „Spiegelbuch" változata szerint Everymant bántalmazzák barátai, mert rossz néven veszik megtérését. Everyman Istennél keres védelmet a barátaiból lett ellenségei ellen. Isten megadja neki azt a kegyelmet, hogy vízióban láthassa gonosz barátainak végét: a Halál sorban magával ragadja őket. Ahogyan Everyman három barátjának halálát a szt. galleni, trier-homburgi és donaueschingeni legendaszövegek, valamint az augsburg-müncheni forma elmondja, az nem más, mint az egykori Everyman-jelenetnek átvitele Everyman barátaira. Míg az ősi Everyman-legendában maga Everyman az, akit váratlanul ragad el a Halál, addig az összlegendának ebben az első alakjában Everyman barátait lepi meg a hirtelen elmúlás félelme. A Halálnak és a gazdagnak már az összlegendát megelőző párbeszéde (a berlini, avignoni és fuldai kéziratokban) is a hatalom és a gazdagság „vanitas"-ának rajza volt. A trier-homburgi és augsburg-müncheni legendaformában Everyman nem hal meg, hanem csak vízióban látja a „Hatalomnak", „Szépségnek" és „Gazdagságnak" halálát, az ő három hűtlen barátjáét, akiket a Halál ragad el most ugyanúgy, mint ahogyan a régi Everyman-legendában magát Everymant ölte meg. Mindegyik „vanitas" a Halállal folytatott párbeszéd végén a nyitott sírban fekszik és ép úgy elmondja „a halott siralmát", mint az ősi „gisant-typ-legenda" halottalakjai. Az összlegendának ez a változata tehát Halál-legenda, mert benne a Halál Everyman három hűtlen barátját háromszor megjelenve egymásután vezeti el. De csak a szövegfeldolgozásokban. A képeken (mint pl. Subiacoban) Everyman három gonosz barátját a fakó lovon vágtató Halál (v. ö. Trionfi-ábrázolások) egyszerre támadja meg. Az összlegenda másik alakja halottakat léptet fel a Halál-legenda Halál-alakjának szerepében (Trient, Bázel, Berlin, Breviárium Grimani). Everyman imája meghallgatást talál. A temető halottai feltámadnak, hogy őt gonosz barátainak támadása ellen védelmezzék. A trienti legendaképen ezek a gonosz barátok a hiúság, erő és szépség megszemélyesítői. Ez a legendaforma a metzi ábrázolás bővülése és Everyman hűtlen barátját a három halottal öleti meg, míg a Halál-legenda az Everyman-dialógusok jeleneteit hozta a három élővel vonatkozásba.
