KOZÁKY ISTVÁN: A HALÁLTÁNCOK TÖRTÉNETE I. / Bibliotheca Humanitatis Historica - A Magyar Nemzeti Múzeum művelődéstörténeti kiadványai 1. (Budapest, 1936)

ELSŐ RÉSZ. Bevezetés

— 9 V. Everyman, a „Mindenki" Mezítelen jött az ember a világra és me- barátait tegye próbára. Színleges bajt tettetve a zítelenül kell az életből távoznia. Ezt az igaz- fiú segítséget és támogatást kér barátaitól. De ságot hangoztatja az ószövetségi Szentírás (Jób, sem az első jóbarát, a Világ, sem a második, I. 21), az Elet kerekének alaptétele is ez. Már a Rokonság, nem hajlandó segítő jobbot nyujaz etruszk „géniuszok sora" is párhuzamba ál- tani. Csak a harmadik barát, akit az ifjú leglítja az anya keblén ülő mezítelen kisgyerme- kevésbbé kedvelt, — a „Jótett" — akarja őt ket és a sötét géniusz hatalmába kerülő mezi- mindenáron megmenteni. A későbbi változatoktelen férfi alakját. Everymant, a puszta emberség- ban a képzelt veszedelemből valóságos lesz. A nek megszemélyesítőjét , „az Embert", csupasz- gazdag ifjút a király Ítélőszéke elé szólítja a nak, mezítelennek ábrázolták. Everyman a min- királyi követ. A király természetesen Isten, a den állapot- és korkülönbségtől megfosztott em- követ pedig a Halál. Az ifjút itt is cserbenhagyja beri mivolt megszemélyesítője, akiben az Élet két legjobb barátja, a Világ és a Rokonság, de kerekének fokozatai egy személybe tömörülnek, a harmadik, az elhanyagolt jóbarát, Krisztus, Everyman az emberi állapotok sorának is közbenjár érte az Úrnál. Everymannek két hűtlehet gyűjtőfogalma. Ilyenkor a „Szerencse ke- len barátjából idővel három lesz (Metz), akik rekének" leegyszerűsítése, amelynek baloldalán az arab legendákból ismeretes „három hiúság" az emberi állapotok képviselői felhágnak, hogy megszemélyesítőivé válnak. Ez a három arab a kerék tetőpontján a legmagasabb társadalmi „Vanitas" : a gazdagság, hatalom és szépség, helyzetet betöltve a kerék jobboldalán ismét a vagy a hatalom, szépség és bölcseség hiúsága, mélységbe zuhanjanak. A kerék legalsó küllő- A haldokló Everyman motívumát az apokrif jébe a legutolsó társadalmi osztály megszemé- História Josephi fabri lignarii keresztény lelyesítő alakja kapaszkodik, a jobbágy. Ha Every- gendává alakította át és ismert jelenetei az „Ars man személyében a társadalmi rendek sorát moriendi"-könyvek lapjain lettek a középkori is láttatni akarták, akkor rendszerint királynak raj- irodalom közkincsévé. zolták. A középkori költészet Everymannek ezt Az Everyman-legenda történetében kivétea társadalmi rendeket összefogó alakját idővel les hely illeti meg Euripides Alkestis-drámáját, a vadomori költemények állapotsorába oldotta amelyben valószínűleg szintén keleti befolyásra fel, amelyben a királyon, császáron, lova- nemcsak a „Barátság próbája" domborodik gon és gazdagon kívül az aggastyán, az ifiú ki, hanem — szinte a középkori Iegenda-válés — mint az Élet-kerék legalsó fokozatá- tozatokat megelőzve — maga a Haíál is csenak képviselője — a kisgyermek is mond egy- lekvőleg lép fel. egy monológot. Az emberi állapotok megszemé- Az „Everyman-legenda" a „Mindenkinek" lyesítőinek monológjai ezzel a jajkiáltással kez- életét, halálát és halála utáni sorsát jelenetezi dődnek és végződnek : „Vado mori", azaz „Meg az „Ars moriendi"-könyvek, ill. a História Jofogok halni" (eddig tévesen fordították így : „El- sephi kereteinek kibővítésével. Everyman bűnös megyek meghalni" ; „vado" a középkori latin- életének rajza után jelenik csak meg az isteni ban a jövőidőnek egy képzési módja). követ, a Halál. Everymannek beszélgetése a Az „Everyman-Iegendának" keletkezésé- Halállal az ú. n. „Everyman-dialógus," amely ben a legnagyobb szerepet az arab közvetítés- egy késői, XV. századbeli latin változat szerint sei Keletről származó „Barátság próbája" viszi, Everymannek ezzel a kérdésével kezdődik : melyet a középkori mese- és legendagyüjtemé- „Quis es tu, quem video ? . . ." A korábbi évnyek (pl. a Barlám és Jozafát-legenda) honosí- századok Everyman-dialógusai az „összlegenda" tottak meg Európában. Egy gazdag ember ha- létrejöttében igen fontos szerepet kaptak, lálán van és fiának azt a tanácsot adja, hogy VI. A Halál „Everyman Halála" a megszemélyesített halálalakja sem eufemizmus, hanem reális kihalálos állapot. A „Mindenki" saját holttesté- fejezése annak, hogy „az ifjúság is mulandó", ben szemléli a testi élet megszűntét. Everyman- Mert a klasszikus ókorban divatos „Thanatosnek saját halálos állapota, saját holtteste sze- ifjú" teste is voltaképen holttest, egy épen most méllyé lesz, hogy az élőt holttá változtassa. meghalt ifjú teste ; lábait épúgy egymásra rakja, A Halálnak legrégibb keleti ábrázolásai az mint az ókori szarkofágok fedelein egymásra elmúlás megszemélyesített alakját ördögnek raj- vetett lábakkal ábrázolt portrait-halottak. zolják, akinek ragadozó madárkarma, bikafeje A latin Mors az életben működő fokozaés a mellére festett csontváz-koponya azt bizo- tos haldoklás, a Moira. Mors fogalma az Élet nyitja, hogy ördögmivolta nemcsak a lelki ha- kerekével azonos, amelyből fakadt. Az Élet kelált, a kárbozatot, hanem a testi halált is kép- rekének ábrázolásai, valamit az ősszülők bűnviseli (pl. az indiai mitologikus ábrázolásokon), beesését szemléltető képek azt igazolják, hogy A klasszikus ókornak ifjú képében fellépő az a holttest, amely az élet kereke alatt fek-