Voit Pál: Barokk tervek és vázlatok (1650-1760) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1980)

Néhány évvel későbbi időben 1728-ban készült a szakolcai templom toronysisakjának terve (26. kat.sz.). Homorú hagymaidomú tagjai árkádos erkélyt fognak közre, bizonyítva, hogy e jellegzetesen XVII. századi sisakformák — mint általában a toronysisakformák — mily sokáig éltek tovább. Ugyancsak a XVII. századi oltárépítkezés elveit ismerjük fel a „Megváltó" oltár tervén, amely gazdagon alkalmazott oszlop- és pillérelemeivel csavarttörzsű kozéposzláppárjával jól képviseli a korabarokk faarchitekturát (4. kat. sz.) Azonos kéztől származik két finoman kidolgozott kaputerv, egyiknek kronosztikonjában az 1749-es évszám rejlik (39—40. kat. sz.). Mindkettő oromzatán Xavéri Szent Ferenc egészalakos szobra áll; nyilván valamelyik jezsuita rendház számára szánták. Ugyanez a kéz rajzolta az oromzatában az Atyaistent megjelenítő elegáns arányú oltárépítményt, amelyet Joseph Ressler (Rössler) bécsi szobrász (1700—1772) a győri Szent Ignác, a pápai pálos, a zirci cisztercita, a temesvári székesegyház oltárszobrainak és a fertődi Esterházy kastély díszlépcsője figuráinak mestere faragott (151. kat. sz.). Egy nemes egyszerűségű mellékoltárterv is ránkmaradt, jelzése: „Jäger Ar. 745" (41. kat. sz.). Nyilván arról a Jacob Jäger bécsi kőfaragóról van szó, aki Resslerrel együtt dolgozott a győri jezsuita templom főoltárán 1743-1744 között. Számos oltár, orgonakarzat, faragvány, képkeret, lomb- és szalagdísz-intarziás stallum, sekrestyebútor, gyóntatószék, templompad tervét őrzi a győri konvolutum. Van közöttük kivitelre került rajz is, így az egyik győri oldalkápolna mennyezetstukkójának vázlata és az oldalkápolnák boltívnyílásának stukkó keretes peremdísze (54. kat. sz.). Megvalósult Gode Lajos, Georg Rafael Donner pozsonyi tanítványának négy szószékterve közül az egyik, a legdíszesebb, amelynek dorzáléján a „Jó Pásztor" domborművét faragta ki a művész (58. kat. sz.). Bizonyos építészettörténeti érdekességet tulajdoníthatunk a nagyváradi püspöki székesegyház XVIII. század közepéről ránkmaradt tervsorozatának (66—68. kat. sz.). Az alaprajz „bécsi norma" szerinti elrendezésén kívül, a kereszthajó találkozásánál eredetileg kupolával tervezett főtemplom oldalhomlokzati rajza, Giovanni Battista Ricca eszméjét látszik megőrizni. Egy másik lapon Ricca, ill. Domenico Luchini, valamint a következő építési periódus mestere Franz Anton Hillebrandt építkezéseit elválasztó határvonal jelzését figyelhetjük meg. Esterházy Pál építtette a Pozsony melletti Köpcsény (Kittsee, Burgenland) rokokó kastélyát, amelyet Batthyány hercegprímás nyaralóként használt. A rokokó kényeskedő báját minden részletében csillogtató kastély díszkapujának — sisakos hermával ékesített — terve, valamely bécsi udvari művész személyét idézi (69. kat. sz.). Analógiaként a klosterneuburgi kolostorfolyosók sisakos hermákkal díszített szupraportái kínálkoznak, s Donato Felice Allio maga, akinek pozsonyi működése ismert. Ugyancsak talányos mester műve egy másik Esterházy építkezés: a kismartoni ferences rendház és kálváriaépítmény terve (70. kat. sz.). A kálvária kápolnát és a kálvária stációkat magábafoglaló bizarr építmény barlangjaival, lépcső- és folyosórendszerével, mintegy elképzelt hegy gyomrába rejtett kultikus látványosság valóban egyedi, bár legkevésbé sem művészi alkotás. Ennél a megvalósult létesítménynél a szó szerint véve szárnyalóbb Franz Sebastian Rosenstingl, a virtuóz rajzkészségű bécsi tervező-művész színezett tusrajza, a Károlyi grófok feltehetően Nagykárolyba szánt kastélya, amely azonban sohasem épült föl (78. kat. sz.). A kastély törtvonalú szárnyai a Károlyi grófok címerállatát, a kiterjesztett szárnyú sast szimbolizálja, s az építészeti ikonográfiának ritka példája. Rosenstingl részben Magyarországon, részben Ausztriában készült felméréseit,terveit tartalmazó konvolutum, amelyet a bécsi Technische Hochschule őrzött, a háborús események során sajnálatos módon megsemmisült. Szerencsés módon nemcsak külföldi, de Magyarországon letelepedett kismesterek is képviseltetik magukat terveikkel, vázlataikkal. Igy Bechert József szobrász, a váci Gombás patak hídjához készült szobrainak vázlatai is ránkmaradtak (98. kat. sz.), s a hidat tervező budai kőművesmesternek — a budai királyi palotát kivitelező — Oraschek Ignácnak a váci