Voit Pál: Barokk tervek és vázlatok (1650-1760) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1980)

lozsvárott, Debrecenben a piarista, de Pesten a pálosok temploma is. Itt mutatjuk be ennek egy későig továbbélő példáját, a nagyváradi püspöki székesegyház tervét, amelynek építésekor még 1769-ben is kikötik, hogy az „ad normám Eccleseae Societatis Jesu Academicae Viennensis" épüljön tovább. Ennek a típusnak homlokzatát egy XVII. század közepéről való rajz képviseli, amely valószínűleg a kolozsvári templom egyik tervvariánsa (1. kat. sz.). A „bécsi norma" alaprajzi sémáját pedig a sokat emlegetett nagyszombati templom 1686-ból származó felmérése mutatja (7. kat. sz.). A nagyszombati templom építészének személye máig vitatott. Két évvel a bécsi jezsuita egyetemi templom alapkövének letétele után 1629-ben Esterházy nádor szerződést kötött Antonio mesterrel „cum Magistro Antonio in aedificio templi Sancti Joannis Tyrnaviae Patrum Societatis Jesu" a templom felépítésére. A források szerint ez a mester Antonio Spazzo volt. Viszont a templom sekrestyéjében őrzött portrén lévő felirat szerint „Petrus Spaz Basilicae S. Joan. Bapt. Aedificator", tehát Pietro Spazzo építész vallja magát a mű alkotójának. Birtokunkban van tehát az első magyarországi építészportré, s tudjuk a forrásokból azt is, hogy a nagyszombati jezsuita templom építkezésén mindvégig rajta tartotta a kezét. Tekintélyes és sokat foglalkoztatott mester a Felső-vidéken, aki végleg Nagyszombatban telepedett le. 1657-ben a jezsuiták rektora kitüntetést adományoz neki, 1662-ben Lipót császár nemesi rangra emeli s címeres levele is ránkmaradt. 1676-ban kelt végrendeletében egyik fő alkotására a nagyszombati — ekkor már egyetemi — templomra jelentős összeget hagyományozott. Az itt kiállított 1686-ból való templomalaprajz az egykori Felvidéken dolgozó népes Spazzo építészcsalád valamely tagjától való lehet. Egy Pietro Spazzo nevű utódját még 1704-ben is említi egy oklevél, 1765-től egy másik Pietro Spazzo jezsuita oktatta az építészetet a nagyszombati egyetemen s „Materia Tentaminis publ. ex Architectura" c. műve a Magyarországon megjelent első építészettörténetek egyike. 1797-ben halt meg a hazánkban közel két évszázadon át működő építésznemzetség utolsó tagja. Az ellenreformáció áramában a jezsuiták, főpapok és főrangúak szolgálatában, a töröknek meg nem hódolt területen, számos olasz fundátor és építőmester jeleskedett. A sikeres felszabadító háború fordulatot hozott az építészet viszonylatában is. Uj szerzetesrendek települnek a szabaddá lett területekre, új földesurak kastélyokat emelnek újjászervezett birtokaikon. Az olaszokat felváltják a Habsburg birodalomból érkező építészek. Az Itáliából származó mesterek már csupán nevükben olaszok. Ilyen Donato Felice Allio a zalaegerszegi megyeház építője, őt a katalógusban a lebontott budavári katonai szertár terve képviseli (24-25. kat. sz.). Franz Allio 1730 körül a körmendi Batthyány kastélyban dolgozik, a ma kazánház céljára szolgáló ,,sala terrena" tervét itt mutatjuk be (30. kat. sz.). Jelentősebb az Egerben megtelepedett Giovanni Battista Carlone, az egri, a debreceni egykori piarista, a miskolci minorita, az egri és szolnoki ferences, a sajóládi pálos templomok mestere. Tervei közül csupán az egri püspök számára épített kerecsendi fácánosházat tudjuk bemutatni (22-23. kat. sz.). Körülhatárolható, földrajzilag kiterjedt munkásságot fejtett ki a karmelita szerzetesrend Szent Lipót tartományának építésze, páter Martin Wittwer; a győri karmelita templomhoz készített tervei ránkmaradtak (14—18. kat. sz.). A tervsorozat, amelynek első változatát 1714-ben rajzolta, jól szemlélteti a centrális, tehát olaszos igazodású templom építéstörténetében bekövetkezett változásokat. Bár e terveket a rend apátja approbálta, s a templom alapkövét is letették, a kivitelezésre csak 1722-ben került sor. Ekkor új terv készült: az igen magasra ívelő, szabadon lebegő kupolát, amelyet lanternán át világított volna meg, Wittwer alacsonyabb ívhajlásúra tervezi át s hagymaidomú tetőbe rejti. A kivitelezésen is módosít, a falhajlat vonalát követő nyeregtető a hagymaidomú kupolahéjat is mellőzi. A tiroli származású Wittwer Prágában tanulta ki a kőművesmesterséget, ott lépett be mint laikus testvér a karmeliták rendjébe. A prágai Szent József templom kivitelező mestere, az ugyancsak tiroli Johann Martin Rass a rend linzi templomának építéséhez is magával viszi Wittwert — szerzetesi nevén Athanasius testvért — s a munkálatokat Linzben csakhamar ő