Voit Pál: Barokk tervek és vázlatok (1650-1760) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1980)

arany panneau-kból kialakított dekorációs stílus volt, mint Pacassi Schönbrunnból és a bécsi Burgból ismert interieurjei. Igy a gödöllői terveket az újabb kutatás helyesen tartja Pacassi műveinek. Grassalkovich közvetlen beosztottja, a Magyar Kamara Építési Hivatalának vezető építésze, Franz Anton Hillebrandt is dolgozott a későbbi időben a gödöllői kastélyon, s ő építette Grassalkovich pozsonyi kastélyát is. Joseph Hillebrandt kamarai építési rajzoló másolatában maradt ránk a gyulai Harruckern-kastély kiépítési tervsorozata, amelynek homlokzati rajzain F. A. Hillebrandt stílusjegyeit ismerhetjük föl (106. kat. sz.). A másik nagyhatású bécsi építész Franz Anton Pilgram, akinek a szentgotthárdi cisztercita apátsághoz készült terveit már említettük. További terveit, vagy műveiről, terveiről rajzolt másolatokat, felméréseket is bemutat a kiállítás. A nagycenki gróf Széchenyi kastély emeleti alaprajza racionális elrendezésével, a helyiségek intim kapcsolatával a magyar középbirtokos főrangú réteg mértéktartó életritmusának keretét példázza (113. kat. sz.), A Károlyi grófok bécsi Wiedenben álló kerti házának kiépítési terve (110. kat. sz.) s más. Károlyiak számára ismeretlen helyre tervezett épületeinek rajzai (86., 111 — 112. kat. sz.), valamint a váci székesegyház nagyszabású tervsorozata saját kezétől származik (114—200. kat. sz.). Itt a templom belső oltárépítményei, nyíláskeretei, építészeti műrészletei gondos és virtuóz rajza vérbeli művészként jellemzik őt, a merész szerkezeti megoldások kiváló statikusnak mutatják, a székesegyház és környékének térrajza a püspöki palotával, kanonoki házak sorával, a papi szeminárium és a piarista rendház épületeivel és templomaival, az együttesnek a Dunával és a Bécs—Pesti főúttal való kapcsolatával valóban a legmonumentálisabb város-és tájszervező egyéniséggé avatják. Römisch Károly Ferenc Csehországból ideszármazott kamarai építőmester felvételi rajzaiból ismerjük Pilgram 1743-ban épített és 1797-ben lebontott pozsonyi Vöröscsillagos Keresztesrend számára emelt templomát. Bár a rajz korántsem közelíti meg Pilgram grafikai színvonalát, mégis hűen idézi a kitűnő bécsi mester kompozíciós elveit és jellemző stílusjegyeit (121-124. kat. sz.). Hauszmann Alajos műegyetemi tanár, a századfordulón kiépített budai királyi palota tervezőjének hagyatékából került elő Pilgram klosterbrucki (Louka) premontrei kolostoregyüttesének XVIII. század végén készült másolatsorozata (125—129. kat. sz.). Az eredeti tervek néhány homlokzatot ábrázoló lapját a brünni levéltárból még Bruno Grimschitz nagy Hildebrandt monográfiájában, mint J. L. v. Hildebrandt tervét tette közzé, holott amikor azt F. A. Pilgramtól 1748-bana premontreiek megrendelték, Hildebrandt már három éve halott volt. Tudott viszont, hogy Pilgram 1761-ben bekövetkezett halála után Franz Anton Hillebrandt kamarai főépítész folytatta itta munkát s Pilgram eredetitervei ilymódon a kezébe kerültek.Tőle, ill.a Kamara Építési Hivatalától a budapesti József Nádor Műegyetem elődjének, a ,,K.u. K. Josephus Polytecnicum in Ofen"című tanintézetnek a gyűjteményébe jutottak. Innen emelte ki azokat Hauszmann, s némely motívumát a mai budavári palota tervezésekor fel is használta. E különös vándorút mellett a klosterbrucki sorozat azért is jelentős, mert alaprajzokat is tartalmaz, s közülük a földszinti, a nagyrészt lebontott középkori templom és kolostorkerengő rekonstruálását is lehetővé teszi. Ugyanezen az úton jutott Hauszmann ill. a Magyar Építészeti Múzeum egy ismeretlen helyre szánt vízivárkastély terveinek sorozatához, amely — ismerve hasonló megoldású műveit — feltehetően ugyancsak F. A. Pilgram terveinek másolata (130—133. kat. sz.}. A kiállítás bemutat néhány olyan — főként a jezsuita rend feloszlatása után készült — felmérést, ill. átépítési tervet, amelynek főként építészettörténeti értéke van, ugyanis több közülük megsemmisült, vagy eredeti jellegét vesztette el (137—143. kat. sz.). A „tervek és vázlatok" bemutatása — a pusztulás és elkallódás permanens veszélye miatt — korántsem teljes, sőt inkább esetleges, mégis bizonyos körképet ad a Magyarországon működő mesterek és művészek munkásságáról, technikai és művészt képességeiről, így az 1760. évvel lezárt korszak anyagi és szellemi állapotáról is. Voit Pál