Jávor Anna - Lubomír Slavícek szerk.: Késő barokk impressziók, Franz Anton Maulbertsch (1724-1796) és Josef Winterhalder (1743-1807) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai)

Tomas Vales: Ifj. Josef Winterhalder (1743-1807), Maulbertsch legkiválóbb freskófestő tanítványa. Fejezetek egy készülő monográfiából - A raigerni (Rajhrad) Szent Péter és Pál bencés apátsági templom freskói

ját." A Szent Lukács-kép Mária-ikonja egy ilyen grafika ábrázolását veszi alapul, amely nagyon közel áll Johann Ignaz Zeidler 1736-os metszetéhez.

100 A Szent Tamástemplomban láthatcS, Szent Lukács által megfestett Szúz Mária-ábrázolás jelenik meg azon a Gottfried Bernhard Göz előképe alapján készített grafikán is, amely az 1741ben Augsburgban megjelent A nnus dierum sanctorum című sorozat részét képezi. A brünni ikon Szent Lukács festményeként való első hiteles ábrázolása egy Karl Franz Teppertől származó falfestményen található Jarmeritz an der Rokytná (Jaroméfice nad Rokytnou) Szent Margit templomában (1737).

101 Szűz Máriát már koronával a fején ábrázolja a kép, ami a keletkezési dátumot tekintve arra enged következtetni, hogy e motívum használata a képkoronázási ünnepségre reflektál. Szent Lukács környezetében, a bika mellett festőszerszámok is láthatók a szent attribútumaként, melyek fontos részét képezik a képtematikának. Winterhalder a festményen Szent Lukács festői mivoltának hangsúlyozására a szokványostól eltérő motívumot választott. A megfestett kép mögött ugyanis két másik, ugyanolyan festmény sarkát lehet felismerni, mintha a festő készletre dolgozna. A „festőmesterségre" való találó utalás és a többi evangélista-ábrázolástól elütő arckép arra enged köveükeztetni, hogv itt Winterhalder rejtett önarcképével állunk szemben, hisz az ilyesmi ennél a képtípusnál gyakorta előfordul. A Neu Reisch-i (Nová Rise) Szent Lukács-ábrázoláshoz nagyon hasonló vonásokat fedezhetünk fel a raigerni (Rajhrad) Lukács-képen is. A többi evangélista-ábrázolást szinte „karikatúraszerű" túlzások jellemzik: ilyen például Szent Máté arcának erőteljes profilja vagy Szent János teátrális gesztusai. A nagyjából harmincéves férfiként ábrázolt Szent Lukács tekintetét közvetlenül a szemlélőre szegezi, baljával az ölében fekvő könyvet lapozza, jobb kezében pedig egy Mária-képet tart. A képen - a jelentős sérülések és a későbbi átfestések ellenére - a Szent Tamás-templom Szűzanya-képe egyértelműen felismerhető; annak mind kompozíciós egységét, mind pedig a már kevésbé szembeszökő részleteit illetően - mint például Mária ruháján a rombusz alakú fibula. Lukács jobb lába mellett festőszerszámok láthatók - paletta ecsetekkel, illetve egy nyitott mintakönyv, amely a legkülönbözőbb növényi ábrázolásokat tartalmazza. Ami - bár csak második pillantásra, de végzetesen rabul ejti a szemlélőt: Szent Lukács viszonya az általa festett képhez. A kép egyrészt nem olyan félig kész mű ábrázolása, amelyen a festő még dolgozik, másrészt mérete alapján sem felel meg egy félig kész festménynek; inkább egy kisebb, magánlakásba illő kabinedcép érzetét kelti, amit Szent Lukács tartása is csak még jobban felerősít. Szent Lukács itt ugyanis nemcsak mint az egyház egyik pillére, hanem egyszersmind mint képzett festő jelenik meg, akinek attribútumai közé nemcsak az ecset és a festőpaletta, hanem könyvek és mintakönyvek is tartoznak. Ezen felül a Mária-tisztelet kegyképeinek másolatai - mindenekelőtt a Szent Tamás-templom Szűzanya-képe Morvaországban nemcsak polgári házak belső dekorációjában, hanem a magas rangú egyházi elöljárók rezidenciáinak, valamint magának a raigerni (Rajhrad) kolostor belső tereinek díszítésében is felbukkant.

102 A szentélyfreskó illuzionisztikus architektúrával keretezett központi részében a festő a felhőn lebegő, angyalokkal körülvett Krisztust ábrázolta. Hangsúlyos elem a Krisztusalakból kiinduló fénysugár. Krisztus jobbján Mózes látható a törvénytáblákkal, balján pedig sárga tunikában és könyvvel a kezében Illés áll. A jelenet alsó részén táji környezetben a három apostolt láthatjuk, amint Krisztussal épp a Tábor-hegyre mennek fel. Közülük Szent Péter alakja a legmarkánsabb: világos ibolyaszínű öltözékben, vállán élénksárga köpennyel ábrázolt. Hozzá képest Jakab és János alakja a háttérbe szorul. Az egész teret gyakorlatilag lebegő angyalfigurák töltik ld, akik egymásba szőtt alakjukkal Krisztus fölött mintegy fényspirált alkotnak. A téma ábrázolása egészében véve konvencionális, és nem tér el a jelenetet leíró evangélisták tanúságtételétől. Fontos szerepet játszanak olyan látszólagos apróságok, amelyek az értelmezést könnyen megváltoztathatják, illetve pontosíthatják. A kompozíció egységében fontos helyet tölt be két, egyszínű aranyozott medalion: a jobb oldali A kulcsátadást, a balv4 tanítványok meghívását ábrázolja a Lukács evangéliumban leírtak szerint (Lk 5,4-11). Az első képen Krisztus alakja van a középpontban, akinek lábai előtt térdel Szent Péter; könnyen felismerhető a képen a kalappal és vándorbottal ábrázolt Szent Jakab, aid Jánossal együtt jelen volt e csodánál. Vándorbotot tart az a kis angyal is a kezében, aki a medalion bal oldalán helyezkedik el. A vele szemközt látható kis angyalfigura kezében könyvet tart, amely a Benedek-kereszthez hasonló kereszttel együtt Szent János attribútumaként értelmezhető.

103 A kulcsok átadásánál két Ids angyal segédkezik: mindkettő egy-egy kulcsot tart (egy arany és egy szürke színűt), nyilvánvalóan a mennyország és a pokol tornácának kulcsait. A kulcsátadás motívuma Ripa Iconolq0Íá)2L alapján -, épp úgy, mint a két kulcsot tartó alak esetében, az Auctoritas Spiritualist (spirituális, lelki hatalmat) jeleníti meg.

104 Legalább részben Wenzel Vejmluva apát már említett koncepciója valósult itt meg, azaz a szentélytérben A kulcsátadás ábrázolása kapja a fő