Jávor Anna - Lubomír Slavícek szerk.: Késő barokk impressziók, Franz Anton Maulbertsch (1724-1796) és Josef Winterhalder (1743-1807) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai)

Tomas Vales: Ifj. Josef Winterhalder (1743-1807), Maulbertsch legkiválóbb freskófestő tanítványa. Fejezetek egy készülő monográfiából - A raigerni (Rajhrad) Szent Péter és Pál bencés apátsági templom freskói

ját." A Szent Lukács-kép Mária-ikonja egy ilyen grafika ábrázolását veszi alapul, amely nagyon közel áll Johann Ignaz Zeidler 1736-os metszetéhez. 100 A Szent Tamás­templomban láthatcS, Szent Lukács által megfestett Szúz Mária-ábrázolás jelenik meg azon a Gottfried Bernhard Göz előképe alapján készített grafikán is, amely az 1741­ben Augsburgban megjelent A nnus dierum sanctorum című sorozat részét képezi. A brünni ikon Szent Lukács festmé­nyeként való első hiteles ábrázolása egy Karl Franz Teppertől származó falfestményen található Jarmeritz an der Rokytná (Jaroméfice nad Rokytnou) Szent Margit templomában (1737). 101 Szűz Máriát már koronával a fe­jén ábrázolja a kép, ami a keletkezési dátumot tekintve arra enged következtetni, hogy e motívum használata a képko­ronázási ünnepségre reflektál. Szent Lukács környezetében, a bika mellett festőszer­számok is láthatók a szent attribútumaként, melyek fontos részét képezik a képtematikának. Winterhalder a festmé­nyen Szent Lukács festői mivoltának hangsúlyozására a szokványostól eltérő motívumot választott. A megfestett kép mögött ugyanis két másik, ugyanolyan festmény sar­kát lehet felismerni, mintha a festő készletre dolgozna. A „festőmesterségre" való találó utalás és a többi evangé­lista-ábrázolástól elütő arckép arra enged köveükeztetni, hogv itt Winterhalder rejtett önarcképével állunk szemben, hisz az ilyesmi ennél a képtípusnál gyakorta előfordul. A Neu Reisch-i (Nová Rise) Szent Lukács-ábrázoláshoz nagyon hasonló vonásokat fedezhetünk fel a raigerni (Rajhrad) Lukács-képen is. A többi evangélista-ábrázolást szinte „karikatúraszerű" túlzások jellemzik: ilyen például Szent Máté arcának erőteljes profilja vagy Szent János teát­rális gesztusai. A nagyjából harmincéves férfiként ábrázolt Szent Lukács tekintetét közvetlenül a szemlélőre szegezi, baljával az ölében fekvő könyvet lapozza, jobb kezében pe­dig egy Mária-képet tart. A képen - a jelentős sérülések és a későbbi átfestések ellenére - a Szent Tamás-templom Szűzanya-képe egyértelműen felismerhető; annak mind kompozíciós egységét, mind pedig a már kevésbé szembe­szökő részleteit illetően - mint például Mária ruháján a rombusz alakú fibula. Lukács jobb lába mellett festő­szerszámok láthatók - paletta ecsetekkel, illetve egy nyitott mintakönyv, amely a legkülönbözőbb növényi ábrázoláso­kat tartalmazza. Ami - bár csak második pillantásra, de ­végzetesen rabul ejti a szemlélőt: Szent Lukács viszonya az általa festett képhez. A kép egyrészt nem olyan félig kész mű ábrázolása, amelyen a festő még dolgozik, másrészt mérete alapján sem felel meg egy félig kész festménynek; inkább egy kisebb, magánlakásba illő kabinedcép érzetét kelti, amit Szent Lukács tartása is csak még jobban felerő­sít. Szent Lukács itt ugyanis nemcsak mint az egyház egyik pillére, hanem egyszersmind mint képzett festő jelenik meg, akinek attribútumai közé nemcsak az ecset és a fes­tőpaletta, hanem könyvek és mintakönyvek is tartoznak. Ezen felül a Mária-tisztelet kegyképeinek másolatai - min­denekelőtt a Szent Tamás-templom Szűzanya-képe ­Morvaországban nemcsak polgári házak belső dekorációjá­ban, hanem a magas rangú egyházi elöljárók rezidenciái­nak, valamint magának a raigerni (Rajhrad) kolostor belső tereinek díszítésében is felbukkant. 102 A szentélyfreskó illuzionisztikus architektúrával kerete­zett központi részében a festő a felhőn lebegő, angyalokkal körülvett Krisztust ábrázolta. Hangsúlyos elem a Krisztus­alakból kiinduló fénysugár. Krisztus jobbján Mózes látha­tó a törvénytáblákkal, balján pedig sárga tunikában és könyvvel a kezében Illés áll. A jelenet alsó részén táji kör­nyezetben a három apostolt láthatjuk, amint Krisztussal épp a Tábor-hegyre mennek fel. Közülük Szent Péter alak­ja a legmarkánsabb: világos ibolyaszínű öltözékben, vállán élénksárga köpennyel ábrázolt. Hozzá képest Jakab és János alakja a háttérbe szorul. Az egész teret gyakorlatilag lebegő angyalfigurák töltik ld, akik egymásba szőtt alakjuk­kal Krisztus fölött mintegy fényspirált alkotnak. A téma ábrázolása egészében véve konvencionális, és nem tér el a jelenetet leíró evangélisták tanúságtételétől. Fontos sze­repet játszanak olyan látszólagos apróságok, amelyek az értelmezést könnyen megváltoztathatják, illetve pontosít­hatják. A kompozíció egységében fontos helyet tölt be két, egyszínű aranyozott medalion: a jobb oldali A kulcsátadást, a balv4 tanítványok meghívását ábrázolja a Lukács evangéli­umban leírtak szerint (Lk 5,4-11). Az első képen Krisztus alakja van a középpontban, akinek lábai előtt térdel Szent Péter; könnyen felismerhető a képen a kalappal és vándor­bottal ábrázolt Szent Jakab, aid Jánossal együtt jelen volt e csodánál. Vándorbotot tart az a kis angyal is a kezében, aki a medalion bal oldalán helyezkedik el. A vele szemközt látható kis angyalfigura kezében könyvet tart, amely a Benedek-kereszthez hasonló kereszttel együtt Szent János attribútumaként értelmezhető. 103 A kulcsok átadásánál két Ids angyal segédkezik: mindkettő egy-egy kulcsot tart (egy arany és egy szürke színűt), nyilvánvalóan a mennyország és a pokol tornácának kulcsait. A kulcsátadás motívuma ­Ripa Iconolq0Íá)2L alapján -, épp úgy, mint a két kulcsot tartó alak esetében, az Auctoritas Spiritualist (spirituális, lelki hatalmat) jeleníti meg. 104 Legalább részben Wenzel Vejmluva apát már említett koncepciója valósult itt meg, azaz a szentélytérben A kulcsátadás ábrázolása kapja a fő

Next

/
Oldalképek
Tartalom