Jávor Anna - Lubomír Slavícek szerk.: Késő barokk impressziók, Franz Anton Maulbertsch (1724-1796) és Josef Winterhalder (1743-1807) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai)
Smohay András: Franz Anton Maulbertsch művei Székesfehérvárott
luit ikonográfiái tartalmat. A mennyezetre tekintve, a néző számára könnyen elválaszthatóak a csehboltozatokban megfestett egyes jelenetek és bennük a színes ruhákba öltözött figurák sokasága. 71 A néző fizikai, pszichológiai észlelésének elősegítésére, a befogadó szemének pihentetésére szolgáló művészi lelemény Maulbertschnél a színezés nélkül (nichts farbiges hinein zu mahlen) megfestett részletek alkalmazása a művek tartalma szempontjából fontos területeken. 72 A szentély csegelyeiben, a főoltár közelében megfestett egyháztanítók grisaille-han tartása a szentély mennyezetképének könnyebb befogadását, áttekintését szolgálják. A színezés fent bemutatott fontosságának fenntartása mellett észre kell vennünk, hogy az alkalmazott színek és megkapó harmóniájuk nemcsak esztétikai szempontoknak és művészetelméleti előírásoknak felelnek meg. A székesfehérvári volt karmelita templom esetében jól kimutatható, hogy az egyes boltszakaszokon alkalmazott eltérő színezés a művek ikonográfiái, teológiai tartalmainak hangsúlyozását is szolgálja. Az egyes színek adott helyeken az ikonográfiái program rendszerének elmélyítését, a mennvezetképeken ábrázolt bonyolult, elvont teológiai tartalmak könynyebb befogadását és megértését is segítik. A különböző boltszakaszokon használt színekben, pontosabban azok mennyiségében és intenzitásában fokozatosság figyelhető meg, ami a tartalom fizikai kiemelése mellett annak eszmei mondanivalóját, üzenetét hangsúlyozza. Az egyház Szűz Mária-tiszteletének évszázadok alatt kikristályosodott emlékei a liturgikus énekek, antifónák, himnuszok, melyeket a karmelita szerzetesek is naponta énekeltek, imádkoztak a zsolozsmában és a szentmisében. A Máriát ékes jelzőkkel illető szövegek hatását láthatjuk a templom festményein is. A liturgikus szövegek és a liturgikus tér díszítésének összekapcsolására eddig nem fektetett hangsúlyt a szakirodalom, pedig értékes adalékokkal szolgálhat a templom festészeti rendszerének megértéséhez. 73 Mária a hajnali szép csillag - Stellapuerpera Solis -, akiből az Igazság Napja, Krisztus támadt az emberiség megváltására, olvashatjuk Kisboldogasszony ünnepének miséjében. 74 A hajnalpír színe a rózsaszín, ahogyan a rózsáéi is, mely szintén Mária szimbólum. 75 Maulbertsch ezért használta a rózsaszín alapárnyalatot a Maria születése-freskó elkészítésénél. A színek a Mária mennybevitele-képen már „teltebbek, mélyebbek s nagyobb foltot adók, [...] különösen a földi zónában, amelyből finom átmenettel fokozza fölfelé a színek tüzét s mélységét, hogy az égi szférában a leheletszerű, légiesen könnyed, megtört gyöngyházfényű, halovány színek gyengéd harmóniában olvadjanak fel". 76 Franz Anton Maulbertsch: Szent József halála, 1765 előtt. A székesfehérvári karmelita templom mellékoltárképe Egyrészt a festett architektonikus keretben alkalmazott színek, másrészt a szabad térben játszódó esemény miatt a rózsaszín mellett a teltebb hatást adó kék szín kap hangsúlyosabb szerepet. Ugyancsak több sárga, illetve arany sugárzik át a Mária feje feletti felhőkoszorún. A folyamat
