Jávor Anna - Lubomír Slavícek szerk.: Késő barokk impressziók, Franz Anton Maulbertsch (1724-1796) és Josef Winterhalder (1743-1807) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai)

Katalógus - I. 1-59. Franz Anton Maulbertsch (1724-1796) fényfestészete

köti a türelmi ediktumban kedvezményezett református, evangélikus és ortodox keresztény vallás képviselőit „az első és legnagyobb Tökéletességgel". A Vallás Igazságának trónusa előtti lépcsőn babérkoszorús ifjú géniusz ül: a Tü­relem allegorikus alakja, a Maulbertsch klosterbrucki (lou­kai) könyvtárfreskóján feltűnő Türelem-figura hasonmása (1778, Garas 1960, kat. 303), aki líráján két énekes kísé­retében „a Leghatalmasabb dicséretét zengi és az ártatlan­ság énekét egyesült harmóniával erősíti". A felvilágosodás fénye elönti a színteret: fent az Idő felemeli a „súlyos füg­gönyt"; az utókort jelképező gyermekfigurák virágot szór­nak, és egy örök védőszellem a fény trónusához vezeti a felvilágosodás meztelen istennőjét, akit az erények kísér­nek. A távoli népek szemlélődő képviselői csodálják a nagy jótettet és eredményeit. E. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom