Jávor Anna - Lubomír Slavícek szerk.: Késő barokk impressziók, Franz Anton Maulbertsch (1724-1796) és Josef Winterhalder (1743-1807) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai)

Haris Andrea: „Istae fabricae a Martino". Padányi Bíró Márton és a sümegi templom falképei

szer kiterjedt a hajóra is, és előképek nélkül egy olyan egység és összefüggésrendszer jött létre a térben, ahol nincs külön falképciklus, ahol nincsenek külön egy-egy szentnek emelt mellékoltárok, hanem a bejárattól a főoltárig, tematikájában és kivitelezésében egy gondolat határoz meg mindent. A falak festését ezért sehol sem szakítja meg szobrász! dísz, és a képek, legyenek azok a boltozaton vagy az oldalfalakon, egységes, egymás után olvasandó ciklusként követhetők végig. Ezért a templom faszobrászi munkái is a lehető legkevesebbre csökkentek: a mellékoltárok mensáján tabernákulum vagy ahhoz hasonló kompozícióban elhelyezett kánontáblák állnak,

43 szobrok csak a főoltár szentségházát és a szószéket díszítik.

44 A szobrok nem kapcsolódnak össze a falképciklussal, ikonográfiái utalásaik általánosak, ahogy kivitelezésük is helyi műhelyhez köthető. A templom fából készült berendezési tárgyaival kapcsolatban Kacher Antal szobrász neve merült fel,

45 akiről egyelőre csak annyi tudható, hogy sümegi illetőségű volt, szerződött a balatonkeresztúri oltár felépítésére, és munkái alapján bizonyosan kötődött ahhoz a pápai faszobrász körhöz, amely az 1750-1760-as években meghatározta a KözépDunántúl oltárépítészetét.

46 A sümegi templom belső díszítésrendszere, falra festett oltárképei a század második felében követendő mintává váltak a Dunántúlon. Ezeken Franz Anton Maulbertsch: A királyok vonulása, 1758 Sümeg, plébániatemplom, a hajó középső boltszakaszának részlete az alkotásokon azonban az eredeti szándék egységessége már nem tükröződik. A falakon az imitáció válik lényegessé: festett oltárarchitektúrák, festett szobrok jelennek meg. Már nem a térben lévő képek szövevényes összefüggéseinek együtt és egyszerre láttatására szolgálnak, a falakon már nem vonul végig egységes ikonográfiái program; csupán az alacsonyabb költségek és a technika gyorsasága miatt választják a megrendelők ezt a formát. Az új sümegi r. k. templomot Krisztus feltámadásának dicsőségére szentelték fel. A falképciklus jelenetei értelmezhetőek egyszerűen úgy is, mint Jézus földi útjának története az Angyali üdvözlettől a Mennybemenetelig, de az egyes események kiválasztása, térben való elhelyezése ennél sokkal összetettebb teológiai programot mutat. A püspök ebben a falképciklusban összefoglalta pályáját vezérlő hitelveit. Hangsúlyos szerepet kapott benne a Szentháromság kultusza; az Atya, a Fiú és a Szentlélek jelenléte határozza meg elsődlegesen a hajó egy-egy boltszakaszának jelentéstartalmát. Megjelentek benne Bíró rekatolizációs törekvései, az egyház létrejöttének kiemelésével a szentély előtti boltszakaszban. A képek sora azonban elsődlegesen üdvtörténetként értelmezhető, bűntől valcS megszabadulásként, amely lehetővé teszi az új, Istentől rendelt életbe történő belépést. Programjával a halálra is készülődik a püspök, talán ez magyarázza a templom titulusválasztását, amelyet aláhúz a diadalíven lévő felirat utolsó sora. Bíró Márton fohászának is tekinthetjük ezt a kronosztikon végére írt sort, amely szó szerinti fordításban így hangzik: „Krisztus ... húzz minket magad után".

47 A sümegi falképciklus festészeti hangsúlyait az oldalfalak képei adják. Ezzel szemben - a barokk falképektől eltérően - a hajó boltozata első ránézésre szinte üres, csak a szélein látszanak figurális ábrázolások, mégis ez, a szinte festés nélküli boltozat hordozza a teológiai program súlypontjait, talán feloldását is. Középütt mindenhol a Menynyország nyílik meg felettünk, és a hajó egy-egy boltszakaszában megjelenik benne az Atya, a Fiú, végül a Szentlélek. A falképciklus kezdőpontja az orgonakarzat alatti előtér boltozatának festménye, folytatása a hajó első - és minden ezt követő - boltozatán van, folytatódik annak lecke oldalán, majd ugyanazon oldalfal mellékoltárán. Ezután visszatér a boltozat, végül az oldalfal evangéliumi oldalára. A szentélyben is - az evangéliumi események egymásutániságát figyelembe véve - először a boltozat képe a haladás iránya, és e teljes zarándokút bejárása után juthatunk el a főoltárhoz. A sümegi falképek ikonográfiái összefüggéseinek legmélyebbre ható feltárását Friedrich Gerke kísérelte meg.

48