Jávor Anna - Lubomír Slavícek szerk.: Késő barokk impressziók, Franz Anton Maulbertsch (1724-1796) és Josef Winterhalder (1743-1807) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai)
Katalógus - I. 1-59. Franz Anton Maulbertsch (1724-1796) fényfestészete
felállított, a rend 1784. évi feloszlatása után rendezett árverés (1785. április 15.) óta lappangó óbuda-kiscelli oltárképet Schoen Arnold azonosította Maulbertsch műveként, a rend feloszlatási jegyzőkönyvének Maulbertsch szerzőségére vonatkozó bejegyzése alapján (Schoen 1927, 665666; Schoen 1930,173; Garas 1960, dok. CIV). Ugyanitt olvasható az oltárkép rövid leírása is, amelynek alapján Garas Klára (1957) összefüggésbe hozta a Maulbertsch 1750-es évekbeli festői és rajzolói előadásmódjának jellegzetes példájaként ismertetett soproni rajzot az eltűnt festménnyel, de nem zárta ki annak lehetőségét sem, hogy a vázlat az első ízben 1771-ben dokumentált (ám ismeretlen időpontban készült, mára elpusztult vagy lappangó) konstantinápolyi oltárképpel kapcsolatban keletkezett (Garas 1960, kat. Í02). E. A. I. 49. A Tudományok allegóriája (Vázlat a kremsieri / kroménzi hercegérseki rezidencia nagyobbik könyvtártermének boltozatfreskó-részletéhez [A Tudás temploma] ) / Allegory ofSiences (Sketch for the library ceiling in the Bishopric residence in Kremsier / Kromênz) 1759 toll, barna tinta, barna és szürke lavírozás; ecset, barna és szürke tinta, fedőfehér, barnás papír, 337x419 mm Wien, Albertina, ltsz.: 25.003 (D 2193) Proveniencia: 1925. évi szerzemény Irodalom: Benesch 1927, 6-7, képpel; Kat. Berlin 1928, kat. 34; Kat. Wien 1928, kat. 34; Kat. Wien 1930a, kat. 13; Garzarolli-Thurnlackh 1928, 58; Kat. Albertina 1933, 177, 2193. sz., 356. t.; Kat. Zürich 1955, kat. 210; Kat. Wien 1956, 10, kat. 7; Garas 1960, 50, 207, kat. 118, 122. kép; Moskowitz 1962, 450. sz. (Benesch, Otto); Moskowitz 1963, 472. sz. (Benesch, Otto); Braunschweig 1968, 546, 532. o. kép (Stróbl, Alice); Koschatzky - Stróbl 1969, 208. o. kép; Benesch IV, 66, 70, 5-7. jegyz. 58. kép; Garas 1974, 30, 257, 18. kép; Stróbl 1974, 49; Kat. Wien 1974, 110, kat. 124, 200. o. kép (Stróbl, Alice); Knab 1975, 53, 57, 61, 39. kép; Kat. Berlin 1987, 57 (Manuth, Volker); Lemmens 1996, 64, 198. jegyz.; Dachs 2003,1, 80-81, 236, 362, 363, kat. 142, II, 238. kép (Josef Stern); Seferisová Loudová 2007, 218, 37. jegyz.; Seferisová Loudová 2007a, 597, 31. jegyz. A korábban a kremsieri Lehensaal freskódíszéhez készült vázlatként számon tartott lapot Monika Dachs határozta meg a hercegérseki rezidencia nagyobbik könyvtártermének mennyezetfreskójához tartozó rajzvázlatként. A terem freskódíszét Josef Stern (Graz 1716 - 1775 Brno) kivitelezte Leopold Friedrich von Egkh olmützi püspök megbízásából 1759 nyarán. Maulbertsch és műhelye ugyanekkor a rezidencia Lehensaaljándk freskódíszén dolgozott. A könyvtár mennyezetfreskójának témája a Tudományok, a Művészetek és az Erény diadalának allegóriája von Egkh és a könyvtárat alapító elődje: Karl von Liechtenstein-Cas telcorn püspökök apoteózisának keretében; a rajz ennek egyik hosszoldali részletét: a Tudás templomának figuracsoportját készíti elő, Doctrina égő fáklyával, Jurisprudentia mérleggel és Astronomia éggömbbel megjelenő alakjával (Seferisová Loudová 2007a, 597-599). Dachs a freskót kivitelező Josef Stern műveként definiálta a bécsi lapot, és a két mű között fennálló stílusazonosságra hivatkozva Sternnek attribuálta a Stiftung Ratjen Maulbertsch kremsieri freskóművével összefüggő Apoteózis Saturnus, Herkules és Fama alakjával cím alatt őrzött rajzát is (Dachs 2003, I, „Veränderte Zuschreibungen", kat. 136). Feltevésének azonban ellentmondanak az újabb kutatási eredmények: az Apoteózis'-lap esetében Maulbertsch szerzőségét támasztja alá a kremsieri Speisesaal dekorációjának Maulbertsch aláírásával ellátott concettoja, amely összefügg a rajzzal, s Maulbertschet mint a készülő festmények inventorát említi (Seferisová Loudová 2007, 37. jegyz.). Valószínűnek tűnik, hogy Maulbertsch Stern kremsieri freskóihoz is készíI. 49.
